Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-20 / 265. szám
1929. november 22. jntyírvidék. & ícmaa A kávéban fo$ffein káros hal Ismeretes, hogy igen heves ellenzője volt 'fogyasztásnak. Azon suhegségét, mely őt a leipzigi >dása végén megtámadta é fél évig gyötörte, szintén avezés rovására irta, Goethék a legnagyobb német kö, hanem nagyon exact ész kiváló, sokoldalú természe is. Ezirányu készségénekyitéka a szinelmélete, továl emberi középállcsontra voi felfedezése. Semmikép nesult tehát az ő megfig} lekicsinyelni, ha nem ik azok a XVIII. századbimányos kísérletekkel alátánés szakemberektől megerőGoethémek a kávé iránti ave leginkább abban a le\it kifejezésre, melyet ő ól való visszatérése után (3 von Steinhoz irt, kinek leveléből kiérzett nyugtot arra •ezeti vissza, hogyieztetése dacára még mindiik kávét iszik, ami miatt Goees szem rehányást tesz nekifein hatására vonatkozó ket én nem végeztem, de rem az előkelő kutatók 'ait és részben praxisombaoen saját magamon számzleletet nyertem. Önészleletoffeinmak nem a szivet éndszert illető káros hatásai ikoznak, I miután a kávét tulrtékben sohasem fogyasztot a természettől erős szivekéi és idegekkel vagyok n. E^zei szemben nem egysasztalttam a kávénak a gés bélmiiködésre gyakoroltefolyását. Ez már fiatalahben is konstatálható volt, enazon ban a világháború célszerűtlen és szűkös táplálkozási viszonyok mellett. Ebben az időben súlyos bélfekélyben és vastagbélhurutban szenvedtem. A korábbi kedvezőtlen tapasztalatokon okulva, a kávét'azonnal elhagytam és csak teát ittam, amely sohasem ártott a gyomromnak és beleimnek. A Hag-kávé akkor Breslauban csak igen nehezen volt beszerezhető. Ha néha a napi munka után kifáradva engedtem a kávéélvezés kisértésének, bizony alaposan megbántam. Még ma is — 1 amikor beleimre ugyan kissé érzékeny, különben egészséges vagyok — teljesen távoltartom magam a közönséges kávától. Hiányát nem érzem, mert a coffeinmentes Hag-kávé azt teljesen pótolja nekem. Fiatal orvos koromban volt egy jó barátom, ki az éjszaka nagy részét Íróasztala mellett töltötte és az álmosság érzését erős kávéval nyomta el. Súlyos furunoulosisban betegedett meg, ami gyakran gyomor- és bélzavarokkal kapcsolatos. Marienbadban tartott szí goru kura — természetesen teljes kávéabsztinenciával — hozta rend be. Aki magát csak némileg megfigyeli, feltétlen rájön, hogy nagyobb vendégség után fogyasztott kávé mennyire zavarja az éjjeli nyugalmat, bármilyen kellemes is legyen a pillanatnyi élvezet. Az utóbbi időben is tettem egy idetartozó megfigyelést egy urnái, kivef néha kártyázni szoktam; pulzusrendellenesség állott be, melyet ő igen kellemetlennek talált. Miután játék közben sok cigarettát elszívott és erős kávét ivott, a dohányzásban való mértékletességet és Hag-kávét ajánlottam neki. Az eredmény rögtön mutatkozott és tartósnak látszik, dacára hogy ma már ismét többet dohány zik, mjnt amennyi reá nézve ártalmatlan 'lenne. A Hag-kávéhoz azonban szilárdan ragaszkodik. 50 éves praxisomból a coffeinártalom igen sok esetét tudnám felsorolni, véleményem szerint azonban az esetek ilyen halmozása kevés értékkel bir. A berlini dr. Röttger röpiratában (mérgező élvezeti cikkek) a coffeinártalom számos esete van előadva, melyek részben saját észletei, részben más orvosoknál körkérdés kapcsán beszámolt esetei. A legnagyobb óvatossággal végzett állatkísérletek eredményei teljesen megegyeznek a betegágynál tett észleletekkel és rámutatnak arra, hogy a coffein a szervezetben igen sok támadási ponton hat, hol' káros befolyását kifejti. Különösen a Mendeísohn professzor »A coffein ellenjavallataid cimü kis munkájára szeretném a figyelmet felhívni. Részletesen van benne kifejtve, hogy az orvosok, kik műhibának tartanák egy cukorbetegnek állandóan cukorképző, köszvényes, hugysavképző táplálék rendelését, azonban nem helyeznék elég súlyt arra, hogy a coffeint eltiltsák azon betegeknél, kikre káros hatást gya korol. Ez annál is inkább feltűnő, mert a coffeintartalmu kávé használata könnyen élkerülhető, a kellemesen izgatóhatásu, izre és aromára nézve teljesen azonos coffeinmentes Hag-kávé által. Különösen figyelembe kell venni hogy könnyebb és célirányosabb a betegségek elkerülése, mint azok gyógyítása. Tehát a szabály ugy hangzik, ne várjuk meg, mig megtámad bennünket a betegség, hanem már az egészség napjaiban kerüljük a coffeint. Miután ki van mutatva, hogy a coffein a szoptató nők tejébe átmegy és a gyermekek az izgatószerek hatásával szemben igen érzékenyek, ezért gyermekük erdekében a szoptató nők ne fogyasszanak coffeintartalmu italokat. Sziléziában a szoptató nők, helyes ösztönnel, izgató hatással nem bíró folyadékot — kamilla és bodzatea — isznak. Hogy az olvasóknak fogalmuk legyen róla, hogy a kávé milyen mennyiségű coffeint tartalmaz, közlöm, hogy a coffein maximális dózisa — melynek túllépésénél az orvos receptjén felkiáltójelet kell hogy tegyen — 0.5 gr. Az általános dózisa azonban 0.05—0.20 gr. Ezzel szemben 15 gr. babkávéT coffeintartaíma Rabow professzor szerint 0.10 gr. Ugyanennyi coffeint tartalmaz 5 gr. tea is. Miután azonban sokkal kevesebb sulyu teát használunk, mint kávét, érthető, hogy az előbbi sokkal kisebb mértékbep káros hatású. De még egy ellenvetésre kell megfelelnem, mely már sok olvasó ajkán lebeg, tudniillik, ők maguk, vagy ismerőseik évtizedekig rendszeresen ittak kávét, anélkül, hogy megbetegedtek volna, és még késői öregségükben is munkaképesek maradtak. Ez tényleg igaz. Itt, mint sok más kérkésriél is, nagy szerepet játszik egy tényező, az öröklés. A jó tulajdonságok: az erős, ellenálló fizikum öröklése. Honnan tudjuk azonban, hogy ezt tényleg orököltük-e' Véleményem szerint azért itt is beválik a régi elv, hogy az elővigyázatosig „ a bátorsággal egyenértékű. Dr. O. Dyhrenfurth, 7292—1 egészs.-ü. tan. N öi kalapnjdonságok megérkeztek és a lfgolcsAhb árakon ára<itUtnak WALTERNÉ kulapszalonjábsn Luther-utca, 30. Semmibelő hidak RI Irta: F5bor. 2 4 Az impozánsnál komikusnak furcsa vegyüléke voltirta nyakú, tömzsi alak, amint a sza vay általán nem illő sajátságos gesztusokká magát. — — Hát igen... aai mondani... hogy a szamarak... — mámelyik émber nem szamár — azt hiszik, hsten csak ott van.. pont csak ott, ahol ők. Az Isten pedig... örök élet és szeret e ott, ahol a buta ember nem keresi feln ugy is, hogy... nem bánja, ha meglesja, hogy meglesse az ember, csak aztán ahogy nem magyaráz... Ez nagy baj, n: mindent érteni... de valamit mégis, ha.z a perc, amikor meg akarja mutatni Egyszer kimentem a nádasba rucázni. Néső ősz volt, esős novemberi délután, nnyodott erősen. Megálltam a parton, maszkodtam egy nyárfának. Vagy ötver tőlem mély sikátor fúródott a nádaslötétség már félig belefészkelt. Titkos, fiy volt, olyan, ahol a ködök születnek, titoznevétlenül és már régtől fogva, irdatlan 1. Nahát... ininen jött ki. .. innen jöttGondolat. Itt tanultam meg, hogy i.tünk elvégeztetett minden, csak mi nem még, az elitéltek. A nád, az erdő, a nyámár régen tudják és szánakoznak rajta. ;m reszketett, de összeszedtem magam, Itam, hogy itt az idő teljessége, hogy ;osodjék előttem minden. A fogaim ösek, de megállót tam egyenesen és mepn a Gondolatot: Uram ! Ez a szerencsizág két táborban agyarog egymás ellen.k... a régi nótát fújja. Megifjul, vajudág, titánok küzködnek titánokkal, de rpén, kicsinyesen állanak az uj világterine előtt és nem tudják maguk sem, mea part, hova kellene menteni a rongáUV másik tábor. .. ezeket gúnyolja, kritizálja.. . ész nélkül, terv nélkül, hit nélkül és képesség nélkül arra, hogy valamit kezdjen, ha véletlenül oda jutna a kormányrúdhoz. Oh uram, mondd meg, kit kell itt gyűlölni, kit kell itt utálni és kit kell okolni! ? Es szózat jött, szomorú és csendes, hogy... senkit, mert ebben az országban nincs tévedés vagy bün, csak fátum van, nincs jó ember, vagy gonosz ember, egyesegyedül csak szerencsétlen ember van. Ne gyűlölködjetek, ne gyűlöljétek egymást — ezt mondta a Gondolat — csak szánakozzatok, szánakozzatok. Ha csináltok is óriási bűnöket, ha gyilkoljátok is gyermekeitek jövőjét, egymásra azért ne gyűlölködjetek, mert amit tesztek, azt nem ti csináljátok, hanem csináltatja veletek a nagy Átok, amely végig feküdt e szerencsétlen országon boldogtalan .századokon keresztül. Majd eljön az a nap, amelyik megszentel minden hibát, kiengesztel minden bünt: a leszámolás napja. És nem lesz a világon, aki ne szánakozna rajtatok, aki meg ne bocsájtana nektek. .. nem lesz semmi, csak szánalom és csend és az ember millióinak szemében gyászkönny ül. — — Ezt mondta a Gondolat. Én pedig haza indultam. De másnak láttam most már mindent, mert mindenütt előttem volt... a Gondolat. Ránéztem egy sor kedvetlen, nyurga akácfára és tudtam, miért olyan szomorúak. És azóta akárhova megyek, előttem van a Gondolat, csak ezt látom, mert ott van mindenütt. Ott guggol még a szemben lévő falon is, mert azt se tudjuk többé felépíteni, ha egyszer megrogy. Addig tart az uraság, amig a tégla bírja — fejezte be rekedt, gúnyos kacajjal s utána kettőt-hármat sóhajtott mint aki valami nagy tehertől szabadult meg. A hadnagy hallgatott egy darabig, egyszerre azonban megrázta a fejét: — Hiszed te azt, amit most beszéltél ? — kérdezte. — Hiszed te azt, hogy én nem hiszem? — kérdezte viszont a kis ember. — Én ? — Nem tudom. Lehet, hogy igazad van, de... most ... nincs szükség igazságra, itt hinni kell. Ha hiszünk a győzelemben, győzni is fogunk. — — Nem fogunk győzni — legyintett a másik. — És miért higyjem ezt, mikor amazt látom ? — — Hogy higyje más is. — — Más? Kik azok? A buták? Azt hiszed, megfertőzöm a körülöttem lévő butákat ? Ne félj nem hagyják azok magukat olyan könnyen. Nem vetted még észre, milyen aggodalmasan összetartanak ? És igazuk is • van. Mert a butaság alapjában véve mégis nagy, amit csak az enyhít, hogy az ilyen ember mindig szembe találkozik pirosképü, mosolygó kollégákkal. Nem vetted még észre ? — kérdezte különös fontoskodással, hogy a pirosképüek ösztönös szövetségben állanak a sápadtképüek ellen ? — — Miért ? kérdezte a hadnágy és elmosolyodott. — Ne nevess, ne nevess ! — kiáltott ez türelmetlenül. Ez a te ügyed is, te is a mi céhünkből való vagy, a sápadtképüek közül... vagyis hogy.. . nem is az arcszinen fordul meg a dolog, hanem... ott van az arcodon a jegy, a mindjárt. Hát... minden arcra van írva egy mondat, ami az életünk summája. A tieden egy rövid, felkiáltó mondat van; körülbelül ez : Fütyülök mindenkire ! Aha, kezdel már érdeklődni. Hát... az ilyen mondat nem rossz ómen, de azért ne örülj, mert ez nem utolsó szó a dologban. — Miért ? — szólott a fiatalember és nevetni próbált, de az arcán egyidejűleg furcsa elképedés jelent meg és a szemeit nem vette le a férfi arcáról. — — Öregem, először is hagyd abba a nevetési kísérleteidet. Nem fognak sikerülni, nem vagy te ahhoz elég buta. A régi jósdák szavait komolyam «éte csendben fellett hallgatni, már pedig én vagyok olyan okos, mint akármelyik régi jós. (Folytatjuk.)