Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-15 / 261. szám

JNÍYÍHYIDÉK. 1929. november 15. Tőke, termelés, értékesítés A »Nyirvidék« számára irta: Mayer János m. kir. földmivelésügyi miniszter. Néhány hét óta a buza árhanyatlása következtében a kormányt, de különösen a Földmüvelésügyi Minisztériumot annyi tá» madás érte, hogy szükségesnek vélem a helyzetet a magam részéről is néhány szóval megvilágítani. Mielőtt azonban a kérdéshez hozzászólanék előre bocsájtom, hogv az elhangzott vélemények őszinteségében és jóhiszeműségében semmi okom sincs kételkedni. Hiszen végeredményben ugyanazt a célt akarjuk elérni, azt, hogy gazdasági életünk nehéz helyzetéből kiszabaduljon. Csak egyben" tévednek a támadók, abban ugyanis, hogy ennek a helyzetnék fennforgásáért a kormányt teszik felelőssé. Ez a fel fogás az állam és a magángazdaság feladatainak félreértésében kulminál. Ismeretes, . hogy a mezőgazdasági élet és igy a mezőgazdasagi politika három főpillérje: a tőke, a termelés és az értékesítés. E ténvezők bármelyikének hiányában a gazdasági prosperitás is csak hiányos lehet. A tőke akkor lesz gyümölcsöző, ha a termés és értékesítés kérdései megfelelően megoldatnak, a termelés csak kellő tőke mellett, az értékesítés végül csak a termelés céltudatos munkája mei lett lehetséges. E gazdasági feltételeket mindenütt a magángazdaság egyedül teremti meg és ha e kérdések közül az államnak bizonyos támogató szerepe juthat is lényegében természetszerűleg csalta magángazdaság egyedül lehet a mértékadó tényező. Az államnak sohasem lehet akkor beavatkozási joga a magángazdaság életébe, hogy illuzórissá váljék a magángazdaság fogalma. Ebből következik az is, hogy esetleges gazdasági válságokat sem lehet egyedül állami beavatkozással elintézni. Bebizonyítható, hogy a mai magyar agrárválság a nemzetközi helyzet következménye, hiszen csak rá kell mutatni a többi európai álfám mezőgazdasági helyzetére, ami nek legjelesebb szószólója a minap Tardieu volt, aki az együttműködést és az egyfrontba való tömiV rülést épen a nemzetközi rossz gaz dasági helyzet szanálása céljából propagálja. Nem ezt a jelenséget kívánom én megvilágítani, mert erre egyáltalában nincs szükség, hanem azt a nálunk erősen gyökeret vert szokást, hogy mindennemű krízisért a kormányt teszik felelőssé. Ez mindenesetre kényelmes szempont, de végső konzekvenciáiban nemcsak helytelen, de rendkívül ártalmas is. Az állam bármennyire is érzi kötelességének saját létérdeke szempontjából, hogy a magángazdaságot talpra segítse, guvernamentális, de etikai okokból is csak bizonyos mérté' kig érintheti a mezőgazdaság köreit. A szabad kereskedelem és szabadgazdaság elveivel homlok egyenest ellenkeznék, ha az állam olyan funkciókat végezne, melyek ez elveket bármilyen irányban sértenék. Angliában, vagy az Egyesült Államokban az állam általában csak a legfőbb irányítást tartja fönn magának min4en ügyre nézve. Az állam igénybevétele — ami nálunk napirenden van — ott csak a legritkább esetekben fordul elő. Bármilyfen tökéletes is legyen az állami gépezet, az sohasem fogja a magángazdaság gyakorlati tapasztalatait és fürgeségét pótolhatni. Ha nehéz a mezőgazdaság helyzete, ennék oka jiem a kormány mulasztásában keresendő, hanem azokban az okokban, melyek azt előidéztek. Az orvos is ott segíthet a bajon, ahol a betegnek a szervezete maga is ellentállást fejt ki a fenyegető bajjal szemben. Az orvosi tanácsadás egyedül még nem jelent gyógyulást. Cikkemben nem akarom azokat az intézkedéseket felsorolni, amelyeket a kormány azért tett, hogy a mezőgazdaságot fejlessze, a mai kor követelményéinek megfelelően kiépítse. A többtermelés érdekében tett intézkedések hosszú láncolata sókkal ismertebb, semhogy annak újbóli aláhúzása e helyen szükségesnek mutatkozna. Az, exportlehetőségek elősegítésére ugyancsak minden irányban megtörténtek azok a lépések, melyek a kérdés megoldását legalább köny nyiteni vannak hivatva. A kormány mezőgazdasági politikája mindenkor az volt, hogy a legbehatóbb tanulmányozás alapján mindenütt segítse a mezőgazdaságot ott, ahol az a maga erejéből nem képes a prosperitás előfeltételeit megszervezni, Azonban csak ezeknek az általános kereteknek megalkotása lehet az állam feladata, de még ezekben a kérdésekben is csak limitált a hatáskör, mely az államnak jut. Ha drága a pénz, ha magas kamatú a hitel, ez nemcsak az ország belső gazdaságának, hanem a mértékadó nagy államok, helyesebben a nemzetközi piac hely V zetének szimptomája. Már pedig hogy lenne gyökeresen megoldható a mezőgazdasági hitel életbevágóan fontos kérdése, ha a nemzetközi bank kamatláb magas, viszont más részről feltételezhető, hogy az angol bankráta legutóbbi leszállítása ismét kedvezőbben fogja a hitelviszonyokat befolyásolni. Legyen szabad a szóbanforgó kérdéssel' kapcsolatban newyorki eseményekre reflektálnom. A newyorki tőzsde fekete napjai ezer és ezer exisztenciát döntöttek a romlásba és a hossz spekuláció katasztrófális véget ért. Az eddigi hirek szerint a zuhanó árfolyamok mellett mintegy 16 millió részvény cserélt gazdát és az értékben oly eltolódás állt elő, amire évtizedek óta nem volt példa. A legutóbbi hirek ugy szólnak, hogy nagy befolyású kapitalisták közbelépése folytán az óriási pánik már erősen lelanyhult és igy kilátás van arra, hogy a krízis nemsokára véget ér. A baj a mérhetetlen és kapzsi hosszspekuláci^nak természetes reakciója volt és az egészséges gaz dasági élet újból helyes mederbe fogja terelni a tőzsde működését. Kinek jutott volna eszébe ezért a nagy tőzsdei krachért segítség céljából az államhoz fordulni? Ha ilyenféle kísérlet történt volna is gyakorlati értéke vajmi kevés lenne. A magyar viszonyok azonban nem azonosak az amerikai viszonyokkal. Ott egy gazdag, gazdaságilag és technikailag kifejlett nagy állam van, melyben az egyén az állam irányítására már régen nincs ráutalva, míg nálunk az államnak igen sok vonatkozásban segítségére kell sietnie a mezőgazdaságnak. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a tőkeszerzést., a termelést és piacszerzést egyedül az államnak kell vfgeznie. Amit az állam e három tényező megszerzésében kezdeményezésével megtett, az amúgy is a kormány mezőgazdasági politikai programmja, de a realizálás munkájának oroszlánrésze mindig a magángazdaságnak fog jutni, melygyakorlati érzékével és kipróbált szorgalmával ösztönszerűleg is mindig azt az irány fogja követni, mely jól felfogott érdekeinek a legjobban megfelel. Megalakult a SzaboIcs?ármeg?eI Gyümölcstermelő és Ériékesítő Szövetkezet November hó 4-én tartotta alakuló közgyűlését a Szabolcsvármegyei Gyümölcstermelő és Érétékesitő Szövetkezet Nyíregyházán, a vármegyeháza tanácskozó termében. A közgyűlésen Gróf Dessewffy Aurél nagybirtokos, a Szabolcs vármegyei Gazdasági Egyesület al elnöke elnökölt. Jelen voltak: Újhelyi Tamásné földbirtokos. SzaIánczy Ferenc, Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsosok, vitéz Reviczky László ny. tábornok, Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő, Soltész Aladár hercegi PETROYICH SZVETISZLAV a világhírű filmbonvíran, a nyíregyházi közönség kedrenee mutatkozik be pén'ebtől— vasárnapig MAURICE DEKOBRA „Qaartier Latin" c. regénjének filmváltozatában A CSŐKOK \?ÁR05A-ban AZ AFOLLOBAH. isEsSMiSi Csütörtökön ANÜ1Y ONDBA Csütörtökön a bájos temperamentumos filmprimsdonna legújabb s legszebb filmje fiz ördöngös bakfis Csintalan szerelmi kalandok 9 felv. Nagy „U F A" kísérő műso

r Pénteken — szombaton — vasárnap PETROVICS SZVETISZLAV a világhírű filmbonviván főszereplése MAURICA DEKOBRA szenzációs regényének filmváltozatában CSÓKOK VÁROSA (QUARTIER LATIN) Egy diákleány romantikus szerelmi regénye 2 rész, 12 felv. Rendezte : GENINA. Clandia diákleány . . . Carmen Boni A hercegnő ...... Gina Mannes Rendes hely árak. Tisztviselőjegy csak pénteken érvényes. Jegyelővétel egész nap. Előadások Kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor uradalmi jószágigazgató. SzentIvány József szőlőbirtokos, Hartstein Sándor, Székely László, Hunyady Béla, ifj. Hunyady István földbirtokos, Debsky Béla kerüIefi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, Czapáry Bertelan mezőgaza. kamarai kertészeti szaktanár Gyurikovics Lajos városi gazdasági intéző. Dr. Propper Dezső, Demeter Béla faiskola-tufajdonos, Borv Endre m: kir. kertészeti szakelőadó, Drucker Péter szőlőbirtokos. Antaf János kertbirtokos, Magoss József ny. ig. tanitó, Orbán Károly Lukács Gábor, Babicz István, Garay János kisgazdák, Teleky János szőlőbirtokos és Papp Géza gazdasági egyesületi titkár. Dr. Geduly Henrik ev. püspök, szervező bizottsági elnök elutazása miatt volt távol, számosan pedig temetésen voltak és ez okból nem vehettek részt az alakuló közgyűlésen. Elnök a közgyűlést megnyitva, méltatja dr Geduly Henrik ev. püspök és Dr. Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár, volt főispán fáradozásait a szövetkezet megalákitása érdekében, akiknek a közgyűlés hálás köszönetet mond Bejelentette, hogy Staub Elemér ny. államtitkár, a Mezőgazdasági Termény- és Terményforgalmi Intézet elnöke előző napon Nyíregyházán volt és kijelentette, hogy a szövetkezet, megalakulása után állami segítségre számithat és a gyümölcs exportnál elsősorban a .szövetkezetek közreműködését fogja igénybe venni. A szövetkezet belépési nyilatkozatát eddig 85-én irták alá, 154 üzletrész jegyzéssel. Az aláírók között vannak: Dr. Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán, Mikecz István alispán, Özv. gróf Forgách Lászlóné, Báró Molnár Viktomé, Újhelyi Tamásné, özv. Jármy Jánosné, Fejérváry Béláne, Csonka Béláné, Demjánovich Ivánné, Jáázay Antalné, özv. Sípos Mihályné, Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Dr. Jármy Menyhért m, kir. gazdasági főtanácsos, Orosz Sándor és gróf Dessewffy Aurél egyesületi alelnökök, Dr. Darvas Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, az Országos Kertészeti Egye sülét igazgatója (Budapest), Sza-