Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-13 / 234. szám

1929- október 13. Jhítermáic. EBES hogy az idén, midőn a szövetke­zet tétlenségre van kárhóztatva, a régi bajok ismét visszatértek és dacára annak, hogy a burgonya értékesítési szezon csak a Iegkez­detén van, már is a burgonyának az ára egyes helyeken 2 pengő alá is leesett. A szövetkezet tehát meggyőző­désem szerint megtalálta a módját hogy a legitim kereskedelem ká­rosítása nélkül a burgonyatermeli gazdaközönség érdekeit megvédje és megvagyok győződve, hogy a hamisan informált földmivelésügyi minisztérium rövidesen ismét élet­re fogja kelteni a Burgonya Érté­kesitő Szövetkezetet, sajnos azon­ban az idei szezonban már ez az intézkedés jórészt ma is már el­késett, mert a fentebb előadottak­ból következik, hogy egy mester­séges árletörést meg tud ugyan a szövetkezet akadályozni, azonban egy mesterséges áremelkedést elő­idézni hatalmába óriási rizikó vál­lalása nélkül nem igen fog állani, mert aligha akad szeszgyár, aki akármilyen hitel mellett is bele­menjen abba, hogy napi ár fölött vásároltasson részére burgonyát, a napi árak pedig akkorára olyan alacsonyak lesznek, hogy a folyó 6vben előreláthatólag többmillió pengő veszteséget fog szenvedni ezen környék gazdaközönsége, ezen elhamarkodott intézkedés folytán. Ami azon kérdésüket illeti, hogy ezen kétségkívül elért eredmények nem tulnagy áldozattal jártak-e a szövetkezetre nézve, megnyugtat­hatom olvasóközönségüket, hogy a Mezőgazdasági termelők Egyesült Szövetkezetének burgonya osztálya ugy 1927-ben, mint 1928-ban vesz­teséggel nem dolgozott, ami külön ben abból is következtethető, hogy a nagytömegű burgonya bizomá­nyi beszerzése rizikóval nem járt és igy csak arra kellett vigyázni, hogy a hitelezésnél könnyelműség ne történjék. E tekintetben azon­ban a nyíregyházi kirendeltségünk vezetői a legnagyobb körültekin­téssel jártak el és igy nemcsak, hogy a burgonyaosztály egész re­zsijét megkerestük, hanem m^g a szövetkezet kétségkívül nagymére­tű egyéb rezsijének reánk eső ré­szét is. Ezen üzleti politika követése mellett, amennyiben a kellő tőke a jövőben is rendelkezésre fog ál­lani, a szövetkezet továbbra is igen nagy hasznára lehet a vár­megye burgonyatermelő gazdakö­zönségének, anélkül, hogy nagyobb veszteségtől tartani kellene. Min­den közgazdasági érv tehát amel­lett szól, hogy végre a földmive­lésügyi minisztérium hallgassa meg azokat is, akik a dolgokat is­merik. Személyes elégtételemre szolgál, hogy a törvényhatósági bizottság minden tagja, a vármegyei gazda­sági egyesület választmánya egy­hangúlag elismeri, hogy a szövet­kezet vezetősége a múltban hiva­tásának magaslatán állt és hogy további működése fontos közgaz­dasági érdek. Én sajnos a jövőben minden valószínűség szerint nem leszek abban a helyzetben, hogy a szövetkezet működését továbbra is irányítsam, de semnn-*kétségem sincs aziránt, hogy a nyíregyházi kirendeltség eddigi vezetői a meg­kezdett uton nélkülem is tovább fognak haladni és az eddig köve­tett elvekhez ragaszkodva a szö­vetkezet tőkéjét a gazdaközönség javára, a legitim kereskedelem ká­rosodása nélkül fogják tudni gyü­mölcsöztetni. » A burgonyavásárlások szünete­lése katasztrófával fenyeget min­den vonalon. A községekből kül­döttségek, a falu szükségleteit is­merő, gazdasági életét figyelő, né­pét menteni akaró vezetők jönnek Nyíregyházára. Mind a szövetke­zeti kirendeltség irodáját keresik fel: 'Uraim — könyörögnek — az Istenért, kezdjenek már valamit. A nép pénz nélkül van, addig önök nem jönnek, mig nem kezdik meg a burgonyavételt. Az egyik község papja mondja: Jó ideje nem fizetnek a községünkben adót, mert a termelő kisemberek nem adhatják el a burgonyájukat. Nem vásárolnak télire valót, megsínyli az ipar is a burgonyaválságot, is­kolába sem járatják a gyermeke­ket, nincs könyvrevaló, nincs pénz, mert nem veszi senki a burgo­nyát. Ipar, kereskedelem, állam­gazdaság érzi napról-napra súlyo­sabban a burgonya válságát. És csak egy földmüvelésügyi minisz­teri rendeletre volna szükség: en­gedélyezni kellene újra a szövet­kezeti kirendeltség munkásságát. nem hallják meg odafenn a ! kérő, sürgető szót. Találó példázatot mond el a vár­megye egyik illusztris embere a nagy hallgatásról, amellyel a bur­gonya vásárlást eszközlő, szövet­kezeti kirendeltség érdekében fel­terjesztett kérelmeket, határozato­kat, sürgetéseket, panaszokat, ki­áltásokat fogadják. A múltkor Kó- , tajban óriási vihar dühöngött. Vil- i lámlott, mennydörgött az ég. Az egyik kótaji házban egy nagyot­halló néni lakik. Egyszerre óriási csattanás, az egész falu népe meg­rázkódik, a villám lecsap és an­nak a háznak közvetlen közelé­ben, ahol a nagyothalló néni la­kik, belecsap az ablak előtt álló fába. A fülsiketítő csattanásra a néni igy szól halálrasápadt leányá­hoz: Eredj lányom, nézd meg, ki az, mert hallom, valaki kopogta­tott az ajtón. j Ilyen kopogtatásnak hallják a földmüvelésügyi minisztériumban a vihar erejével való felszólalások ki­áltását. í r * De meddig tart ez a hallgatás és mi lesz, ha kártevése tovább tart. Az egyik nagyobb szabolcsi birtokon 25.000 mázsa prima kva­litású Ella-burgonya várt a vá­sárlás megindulására. Gyönyörű, exportképes Ella-burgonya, melyet most kénytelen a birtokos elver­melni. A föld alá kerül a szép ter­més, amelyet a birtokos fel fog etetni a jószággal. Uri eledel lesz az ökör' számára — Ella-burgo­nyát fog enni. J ; I * Előttünk van egy fővárosi új­ság cikke. A nyáron jelent meg, beszámol arról, mit szándékozik tenni a földmüvelésügyi minisz­ter a burgonyaexport biztosítása érdekében. Sajnos, amit a cikk ki­látásba helyez, elmaradt, ellenben az ország burgonyatermő várme­gyéjében a termelők, kereskedők, fogyasztók, kis és nagybirtokosok, zsellérek, harmadosok javára, az állam, az ipar, a Máv. forgalma érdekében nagyszerűen tevékeny­HA'NINQL-AKKOR-VEQYEN! kedő szövetkezeti kirendeltséget beszüntették. * Juliusban történt az is, hogy Hoffer Bertalan, a termelő és ér­tékesítő szövetkezeti kirendeltség igazgatója a Nyirvidékben cikket tett közzé a burgonyaértékesités teendőiről. A cikk rámutatott a nagy termés következtében szük­ségelt értékesítés nehéz problémá­jára. Rámutatott arra is, mik vol­nának azok a sürgős teendők, ame lyekkel az értékesítést elősegit­hetnők. Sajnos, mindenben bevált Hoffer Bertalan jóslata: Adtál Uram termést, de nincs köszönet benne. Itt van október közepe és Szabolcsvármegye előrelátott nagy terméséből még úgyszólván sem­mit sem értékesítettek. A kincs, a drága ember munkaeredménye ott hever pusztulásnak kitéve a t érmelőnél. , * Hoffer Bertalannal beszélünk a szövetkezeti kirendeltség irodájá­ban. A falakon grafikonok, térké­pek, a kereskedelem stratégiájának rajzai. A panasz, a jogos elkesere­dés hangján felel a burgonyaügy­ben hozzáintézett "kérdésekre: Mi volt tavaly ilyenkor? Tavaly októberben a belföldi és a külföldi fogyasztás folyamatban volt. Megkezdődött a mezőgazda­sági szeszgyárak, a keményítő­gyárak, az osztrák Stárcke Indu­strie, hatalmas burgonyafeldolgozó gyárak működése. Naponta átlag 100—120 vagon burgonya futott szabolcs áldott termőföldjéről. A kereskedők, a termelők, a fogyasz­tók érdekeit egyaránt szolgáló szövetkezet eladásokat, nagy lékö­téseket eszközölt. Pezsdülő, egész séges gazdasági élet jeleként nap­ról-napra szállítások voltak folya­matban. Most teljesen reménytelen a burgonyaértékesitése. ' * Miért? Mert abban, amiben re­ménykedtünk, hogy Olaszországba nagy exportunk lesz az idén, szo­morúan csalatkoztunk. Az egész ország területéről, a legmértékadóbb helyről nyert érte­sülésünk szerint eddig 80 vagon burgonya ment ki mindössze és ebből a kiviteli mennyiségből Sza­bolcsra legfeljebb 20—25 vagon esik. Semmi kilátás sincs arra, hogy a szállítások nagyobb mér­vekét öltenének, mert ma odakint is ellanyhultak az árak és a kül­földiek a közelebb fekvő, olcsóbb relációkból fedezik szükségletüket. Hát a belföldi fogyasztás? * Belföldi fogyasztás ma álig van, mert Budapesten kivül főleg a Duna-Tisza köze volt az a terület, amely burgonyatermésünket fel­vette, nagyobb mennyiségben fo­gyasztotta a szabolcsi burgonyát. Ez a vidék ebben az évben legna­gyobbrészt saját, bőséges burgo­nyaterméséből fedezi szükségletét. A mezőgazdaság helyzete mind­ezek miatt ma kétségbeejtő. Az ősziek kifagyása után minden re­ményünk a burgonya értékesítésé­nek lehetőségében volt. Ez ma­radt meg a termelő számára, mint legfőbb pénzforrás, ez maradt meg a harmados munkás számára, mint a pénzhez, a kenyérhez, főleg ipar­cikkhez, ruháhozjutás egyedüli biz­tositója. És most a végső remény is semmivé lett. Csoda-e, ha el­mados szegény kifejezést ad el­Vételkényszer nélkül tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos, és butoráru csarnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül olcsó árban kerülnek kiárusításra, u. m hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. i SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kailai-u. 4. Telefon: 319. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom