Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-13 / 234. szám

1929- október 13. Jhítermáic. EBES hogy az idén, midőn a szövetkezet tétlenségre van kárhóztatva, a régi bajok ismét visszatértek és dacára annak, hogy a burgonya értékesítési szezon csak a Iegkezdetén van, már is a burgonyának az ára egyes helyeken 2 pengő alá is leesett. A szövetkezet tehát meggyőződésem szerint megtalálta a módját hogy a legitim kereskedelem károsítása nélkül a burgonyatermeli gazdaközönség érdekeit megvédje és megvagyok győződve, hogy a hamisan informált földmivelésügyi minisztérium rövidesen ismét életre fogja kelteni a Burgonya Értékesitő Szövetkezetet, sajnos azonban az idei szezonban már ez az intézkedés jórészt ma is már elkésett, mert a fentebb előadottakból következik, hogy egy mesterséges árletörést meg tud ugyan a szövetkezet akadályozni, azonban egy mesterséges áremelkedést előidézni hatalmába óriási rizikó vállalása nélkül nem igen fog állani, mert aligha akad szeszgyár, aki akármilyen hitel mellett is belemenjen abba, hogy napi ár fölött vásároltasson részére burgonyát, a napi árak pedig akkorára olyan alacsonyak lesznek, hogy a folyó 6vben előreláthatólag többmillió pengő veszteséget fog szenvedni ezen környék gazdaközönsége, ezen elhamarkodott intézkedés folytán. Ami azon kérdésüket illeti, hogy ezen kétségkívül elért eredmények nem tulnagy áldozattal jártak-e a szövetkezetre nézve, megnyugtathatom olvasóközönségüket, hogy a Mezőgazdasági termelők Egyesült Szövetkezetének burgonya osztálya ugy 1927-ben, mint 1928-ban veszteséggel nem dolgozott, ami külön ben abból is következtethető, hogy a nagytömegű burgonya bizományi beszerzése rizikóval nem járt és igy csak arra kellett vigyázni, hogy a hitelezésnél könnyelműség ne történjék. E tekintetben azonban a nyíregyházi kirendeltségünk vezetői a legnagyobb körültekintéssel jártak el és igy nemcsak, hogy a burgonyaosztály egész rezsijét megkerestük, hanem m^g a szövetkezet kétségkívül nagyméretű egyéb rezsijének reánk eső részét is. Ezen üzleti politika követése mellett, amennyiben a kellő tőke a jövőben is rendelkezésre fog állani, a szövetkezet továbbra is igen nagy hasznára lehet a vármegye burgonyatermelő gazdaközönségének, anélkül, hogy nagyobb veszteségtől tartani kellene. Minden közgazdasági érv tehát amellett szól, hogy végre a földmivelésügyi minisztérium hallgassa meg azokat is, akik a dolgokat ismerik. Személyes elégtételemre szolgál, hogy a törvényhatósági bizottság minden tagja, a vármegyei gazdasági egyesület választmánya egyhangúlag elismeri, hogy a szövetkezet vezetősége a múltban hivatásának magaslatán állt és hogy további működése fontos közgazdasági érdek. Én sajnos a jövőben minden valószínűség szerint nem leszek abban a helyzetben, hogy a szövetkezet működését továbbra is irányítsam, de semnn-*kétségem sincs aziránt, hogy a nyíregyházi kirendeltség eddigi vezetői a megkezdett uton nélkülem is tovább fognak haladni és az eddig követett elvekhez ragaszkodva a szövetkezet tőkéjét a gazdaközönség javára, a legitim kereskedelem károsodása nélkül fogják tudni gyümölcsöztetni. » A burgonyavásárlások szünetelése katasztrófával fenyeget minden vonalon. A községekből küldöttségek, a falu szükségleteit ismerő, gazdasági életét figyelő, népét menteni akaró vezetők jönnek Nyíregyházára. Mind a szövetkezeti kirendeltség irodáját keresik fel: 'Uraim — könyörögnek — az Istenért, kezdjenek már valamit. A nép pénz nélkül van, addig önök nem jönnek, mig nem kezdik meg a burgonyavételt. Az egyik község papja mondja: Jó ideje nem fizetnek a községünkben adót, mert a termelő kisemberek nem adhatják el a burgonyájukat. Nem vásárolnak télire valót, megsínyli az ipar is a burgonyaválságot, iskolába sem járatják a gyermekeket, nincs könyvrevaló, nincs pénz, mert nem veszi senki a burgonyát. Ipar, kereskedelem, államgazdaság érzi napról-napra súlyosabban a burgonya válságát. És csak egy földmüvelésügyi miniszteri rendeletre volna szükség: engedélyezni kellene újra a szövetkezeti kirendeltség munkásságát. nem hallják meg odafenn a ! kérő, sürgető szót. Találó példázatot mond el a vármegye egyik illusztris embere a nagy hallgatásról, amellyel a burgonya vásárlást eszközlő, szövetkezeti kirendeltség érdekében felterjesztett kérelmeket, határozatokat, sürgetéseket, panaszokat, kiáltásokat fogadják. A múltkor Kó- , tajban óriási vihar dühöngött. Vil- i lámlott, mennydörgött az ég. Az egyik kótaji házban egy nagyothalló néni lakik. Egyszerre óriási csattanás, az egész falu népe megrázkódik, a villám lecsap és annak a háznak közvetlen közelében, ahol a nagyothalló néni lakik, belecsap az ablak előtt álló fába. A fülsiketítő csattanásra a néni igy szól halálrasápadt leányához: Eredj lányom, nézd meg, ki az, mert hallom, valaki kopogtatott az ajtón. j Ilyen kopogtatásnak hallják a földmüvelésügyi minisztériumban a vihar erejével való felszólalások kiáltását. í r * De meddig tart ez a hallgatás és mi lesz, ha kártevése tovább tart. Az egyik nagyobb szabolcsi birtokon 25.000 mázsa prima kvalitású Ella-burgonya várt a vásárlás megindulására. Gyönyörű, exportképes Ella-burgonya, melyet most kénytelen a birtokos elvermelni. A föld alá kerül a szép termés, amelyet a birtokos fel fog etetni a jószággal. Uri eledel lesz az ökör' számára — Ella-burgonyát fog enni. J ; I * Előttünk van egy fővárosi újság cikke. A nyáron jelent meg, beszámol arról, mit szándékozik tenni a földmüvelésügyi miniszter a burgonyaexport biztosítása érdekében. Sajnos, amit a cikk kilátásba helyez, elmaradt, ellenben az ország burgonyatermő vármegyéjében a termelők, kereskedők, fogyasztók, kis és nagybirtokosok, zsellérek, harmadosok javára, az állam, az ipar, a Máv. forgalma érdekében nagyszerűen tevékenyHA'NINQL-AKKOR-VEQYEN! kedő szövetkezeti kirendeltséget beszüntették. * Juliusban történt az is, hogy Hoffer Bertalan, a termelő és értékesítő szövetkezeti kirendeltség igazgatója a Nyirvidékben cikket tett közzé a burgonyaértékesités teendőiről. A cikk rámutatott a nagy termés következtében szükségelt értékesítés nehéz problémájára. Rámutatott arra is, mik volnának azok a sürgős teendők, ame lyekkel az értékesítést elősegithetnők. Sajnos, mindenben bevált Hoffer Bertalan jóslata: Adtál Uram termést, de nincs köszönet benne. Itt van október közepe és Szabolcsvármegye előrelátott nagy terméséből még úgyszólván semmit sem értékesítettek. A kincs, a drága ember munkaeredménye ott hever pusztulásnak kitéve a t érmelőnél. , * Hoffer Bertalannal beszélünk a szövetkezeti kirendeltség irodájában. A falakon grafikonok, térképek, a kereskedelem stratégiájának rajzai. A panasz, a jogos elkeseredés hangján felel a burgonyaügyben hozzáintézett "kérdésekre: Mi volt tavaly ilyenkor? Tavaly októberben a belföldi és a külföldi fogyasztás folyamatban volt. Megkezdődött a mezőgazdasági szeszgyárak, a keményítőgyárak, az osztrák Stárcke Industrie, hatalmas burgonyafeldolgozó gyárak működése. Naponta átlag 100—120 vagon burgonya futott szabolcs áldott termőföldjéről. A kereskedők, a termelők, a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgáló szövetkezet eladásokat, nagy lékötéseket eszközölt. Pezsdülő, egész séges gazdasági élet jeleként napról-napra szállítások voltak folyamatban. Most teljesen reménytelen a burgonyaértékesitése. ' * Miért? Mert abban, amiben reménykedtünk, hogy Olaszországba nagy exportunk lesz az idén, szomorúan csalatkoztunk. Az egész ország területéről, a legmértékadóbb helyről nyert értesülésünk szerint eddig 80 vagon burgonya ment ki mindössze és ebből a kiviteli mennyiségből Szabolcsra legfeljebb 20—25 vagon esik. Semmi kilátás sincs arra, hogy a szállítások nagyobb mérvekét öltenének, mert ma odakint is ellanyhultak az árak és a külföldiek a közelebb fekvő, olcsóbb relációkból fedezik szükségletüket. Hát a belföldi fogyasztás? * Belföldi fogyasztás ma álig van, mert Budapesten kivül főleg a Duna-Tisza köze volt az a terület, amely burgonyatermésünket felvette, nagyobb mennyiségben fogyasztotta a szabolcsi burgonyát. Ez a vidék ebben az évben legnagyobbrészt saját, bőséges burgonyaterméséből fedezi szükségletét. A mezőgazdaság helyzete mindezek miatt ma kétségbeejtő. Az ősziek kifagyása után minden reményünk a burgonya értékesítésének lehetőségében volt. Ez maradt meg a termelő számára, mint legfőbb pénzforrás, ez maradt meg a harmados munkás számára, mint a pénzhez, a kenyérhez, főleg iparcikkhez, ruháhozjutás egyedüli biztositója. És most a végső remény is semmivé lett. Csoda-e, ha elmados szegény kifejezést ad elVételkényszer nélkül tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos, és butoráru csarnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül olcsó árban kerülnek kiárusításra, u. m hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. i SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kailai-u. 4. Telefon: 319.

s