Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-05 / 227. szám

1929. október 5. JNfltílöriBÉK. 7 Ezek az asszonyok L — Képzeld csak, ha nem ké­sém le a vonatot akkor én is a vasúti szerencsétlenség áldozatai között lettem volna. — Ti asszonyok sohasem vagy­tok pontosak. ! i r Mindig ugyanaz. — Átlag hány lányt helyez el naponta? — kérdi a cselédlányt kereső hölgy a közvetítőtől. — Hetenként negyvenet-ötve ­net. i . [ I ! •—ötvenet? Az egy évben két­ezre ttesz ki. — Dehogy kérem, mindig ugyan azt az ötvenet helyezem el újra. Szinház • HETI MŰSOR: Október 3. Csütörtök. A vén lányok. Október 4. Péntek: Topáz. Október 5. Szombat: Mimién fór* fordul. A vén lányok Telt házban előkelő közönség nézte végig tegnap este Barrie: A vén lányok c. 4 felvonásos vig­játékát. Egy rég letűnt kor alak­jai elevenedtek meg a színpadon, akiknek más a felfogásuk, mint a ma embereié, gondolatviláguk ide­genszerüen hatott és mégis nagyon jól esett hallani a tiszta szavakat. A francia színpadról európaszerte elterjedt s ágy nélkül szinte el sem képzelhető, malacságokkal, két­értelmű szavakkai teletűzdelt víg­játékokkal szemben EJarrie vígjá­téka olyan elemeket tartalmaz, a­melyek a szivet töltik el derűvel s a nevetés a lélekből fakad, üdít. A vigjáték középpontjában Phoe­be kisasszony alakja áll, amelyet Hubay Klári játszott meg szindu­san, a ragyogó fiatalság minden báját csillogtatva. Hangjában a lí­rai hangulat érzéssel telítetten csen­gett, a lelki válságok tisztán szó­laltak meg beszédében s arcjáté­kában. Mellette Alapi Nándor Brownja a melegszívű, jó ember teljes illúzióját keltette. Igen ked­ves volt a vén lányok sorába lé­pő, de vén lányos allűröktől men­tes Susan szerepében Mágori Dó­ra. Az igazi vén lányok minden bogarasságát pedig rövid szere­peikben is nagyszerűen hozták szinre Réz Mária, Gyarmathy Ani­kó és Vámos Sári. Mihályi Mária alakítása Patty szolgáló szerepkö­rében ^gen sikerült volt. Kisebb szerepeikben Miskey, Bánhidy, Já­kó és Sugár is jót nyújtottak. A rendezés igen jó volt, ami Miskey érdeme. Ma este Marcel Pagnol 3 fel­vonásos vígjátéka, a Topáz kerül szinre a következő szereposztás­ban: Topáz, tanár a Muche intemá­tushan: Bánhidy László. — Ta­mise, tanár ugyanott: Déri Béla. Muche, az intézet igazgatója: Jákó Pál. — Laurent Verneuü, városi tanácsnok: Miskey József. — Ro­ger de Bieville, magánzó: Pető Zoltán. — Suzy Courtis: Mágori Dóra. — Pitart Vergnioles bá­rónő: Mihályi Mária. —- Muche k. a. tanárnő: Réz Mária. — Pa­nicault (rendőr): Sugár Károly. — Trouche (gépirónjő): Gyarmathy Anikó. — Cordier: Huhay Klára. Szobaleány: Vámos Sári. A darab napjainkban játszódik Párisban. Az előadást Miskey Jó­zsef rendezi. Holnap Luigi Pirandello tragi­komédiája: Minden jóra fordul ke­rül szinre, amelynek előadását ün­neppé avatja az a nagy érdeklő­dés, amely 'iránta megnyilvánul. A bemutató előadásra a fővárosból hozzánk érkező vendégek, az olasz követségi sajtóattasé, a kultuszmi- nisztérium küldötte, a magyar írók gárdájának képviselői s a fővárosi lapok szinikritikusai jelenlét ükkvá igazolják Alapi Nándor színtársu­latának kulturát terjesztő nagy je­lentőségét. I Beszélgetés nyíregyháza első fogorvosnőjével (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A világháború után bekövetke­zett gazdasági züllés az európai ember társadalmi berendezkedését is teljesen megváltoztatta. A meg élhetés problémája a reális élet­pályákra ösztönözte az uj generá­ciót s a harc a kenyérért jelszó, minden hagyományt, hajdani szo­kást és kényelmes felfogást hát­térbe szorított. A házasság ma elsősorban gaz­sági szövetkezés a nehéz megél­hetéssel szemben és a gyermekek számára az élet kényszerítő hatá­sa folytán a házasfelek anyagi bá­zisához aránylik. A nő a kenyé­rért való küzdelemben vállvetve harcol a férfivel és racionálisabb gondolkodásánál, "áldozatra ké­szebb természeténél és — vall­juk be — szorgalmánál fogva leg­többször ő az erőősebbik fél. Ma már — különösen a nagy városokban — nemcsak a köny­nyebb és finomabb fizikai mun­kánál, hanem a tudományos pá­lyákon is mind erőteljesebben ér­vényesül a nő tehetsége. A kul­tuszminiszter nemrégen fejezte ki afeletti csodálkozását, hogy az egyetemeken a nehéz, exact tudo­mányok iránt a nők érdeklődnek legnagyobb számban. Különösen az orvosi tudomány az, amely a ríő érzékeny termé­szetének megfelel. Szinte predesz­tinálva vannak a nők erre a pá­lyára, mert hiszen régi dolog, hogy a legjobb orvos az ,aki a betegei iránt részvéttel és szere­tettel viseltetik. Aki belfc tudja magát élni mások helyzetébe, aki érezni tudja mások szenvedését és baját, annak egyetlen szavában több gyógyerő van, mint a leg­kitűnőbb orvosságban. Ha a jövő perspektívájából "néz zük ezt a kérdést, minden idegen­kedésünk és ellenvetésünk mellett is meg kell állapitanunk, hogy a női orvosokra, különösen a gyer­mekápolás terén óriási hivatás vár. A gyermeknél a betegség megálla­pítása a legnehezebb, mert az or­vossal szemben érzett leküzdhetet­len félelme oIya,n erős, hogy a gyermek a feltett kérdésre vagy nem válaszol, vagy eltagadja való érzéseit. Mig a nőben inkább pajtásat látja a gyermek, ösztönösen ra­gaszkodik hozzá, minden félelem nélkül fogadja közeledését és azon nal bizalmassá válik. Az ember azonban alaptermé­szeténél fogva konzervatív. Min­den újszerűséggel szemben bizal­matlan és csak hosszú idők mul­tán ismeri el még azt is, ami pe­dig hasznára válik. Fenti állitásunk igazolására fel­kerestük Nyíregyháza első fogor­vosnőjét: Dr. Farkas Irént, aki­nek az Ér-utca 3. szám alatt van a rendelője. Ahogy beléptünk a várószobába az asszonyi gondosság, tisztaság és izlés fogadott bennünket. A női lélek melegséget, otthonossá­got varázsolt egy-egy finom réz­karccal, festménnyel, néhány cso­kor virággal e szobába. Egy di­ferenciált kulturáju nő egyéniség® párosult itt a háziasszony pedan­tériájával. Feltűnt ,hogy a betegek min­den izgalom, félelem nélkül, nyu­godtan várakoztak, szépirodalmi folyóiratokat lapozgatva. A fogor­vosi várószobák nyomott hangu­latát, az elkövetkező szenvedések sejtelmét nem tudtam felfedezni Az arcokon a gondtalanság nyu­galma s a biztonság természetes érzése látszott. A rendelőjét ugyanaz a tiszta­ság, egyszerűség és othoniasság jellemezte. Az orvosnő külföldi ta­nulmányutjának emlékeit látjuk a fehér falakon. A Notre Dame csip­kés fehér tornya a szajnaparti antikváriusok szines csoportja, a Költészet felejthetetlen városa, Pá­ris iránt érzett nosztalgiámat idéz­ÍP fel. | | Az orvosnő szerényen elhárítja az interjút. — Mért nő vagyok — mondja mosolyogva — nem jog­cím arra, hogy interjút adják. Hi­szen Nyíregyházán annyi kiváló fogorvos van, hogy a fogászat ha­ladása felől mástól ís beszerezheti az érdekes interjú anyagát. Csak hosszas kapacitálás után indult meg a beszélgetés és ez­úton kérek bocsánatot, hogy til­takozása dacára közlésre használ­tam feí beszélgetésünk tartalmát. — Egy cikket óhajtok irni a női orvosokról — mondottam — amelyben bizonyítanám, hogy a C50RM5 SdNDOR első szegedi bőrruhagvára SZEGED Bőrkabátok elíérangu minőségben készen ég méret után. Férfi bőr­kabátok, röTÍd és hosszú szőrmés bandák. Női bőrkabátok minden színben, hosszú bőrkípenyek. Gyermek bőr­kabátok és iskaíai strapa tzarvasbőr-nadrágok. Motoros bőruaeiliayek és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vízhatlan f«stékk«l featve, miadea misben 10 pengőért készül. Kisebb javítás díjtalan. — Bőrmintákat és árajánlatot 30 filiér bélyeg »ll*«ébem küldők Helyi képviselőt felvernek. .üli?. .I 63!S—? nő igenis predesztinálva van er­re a pályára,. Különösen a .gyer­mekápolás és fogászat terén tar­tom a nőt alkalmasnak. — Kétségtelen — válaszolt el­gondolkozva — az orvosi szakok közül h fogászat idomul a leg­jobban a nő egyéniségéhez és gyengédségéhez. Különösen ma, amikor a gyermekek fogainak ép­ségbentartására is több gondot fordítanak a szülők. Nagymérték­ben meglepett, hogy Nyíregyhá­zán már terjedőben van a kisgyer­mekek tejfogainak kezelése is. Ré­gebben, ha a gyermeknek fájt a foga, egyszerűen kihúzták. A mo­dem stomatológia ezt a felfogást igyekszik kiküszöbölnfi és minden erővel arra törekszik, hogy a tej­fogakat épugy kezeljék, mint az állandó fogalát. —Hogy csak egy okot emiit­sek, a tejfogak bentléte természe­tes inger, az állandó fogak idejé­ben és rendes helyén való kibúvá­sára. Másrész közismert, hogy az odvas és kezeletlen fogak, milyen állandó veszélyt rejtenek maguk­ban. ! -— Talán az iskolákban lenne a legindokoltabb a gyermekek fogai­nak kezelése? — Ugy van. Hiszen bámulatos az eredmény, ahol az iskolákban tartják kötelezőleg rendben a ta­nulók fogait. Külföldön ez már meghonosodott, sőt Budapesten is, ahoí ~bizonyos számú iskola tar­tozik egy-egy kerületi fogorvos felügyelete alá. — Érdekes az a statisztika is, ameíyet a pesti eredményekről, nem régen kiadtak. Bár a vidéken is megvalósítanák ezt az áldásos intézményt, amely a közegészség­ügynek kiváló érdeke volna. Ezután a modern fogápolás és foghúzás módozatairól beszélget­tünk és én azt a megjegyzést koc­káztattam meg, hogy bizony a foghúzással szemben jómagam is ^verzióval viseltetem. — Nem is csodálkozom ezen — mondotta megértő mosollyal —hi­szen annyi szenvedéssel jár a fog­fájás, hogy indokolttá teszi az averziót ,és a betegek a' (fogfájás kellemetlen érzetét azonosítják a foghúzással. Pedig a modem fog­húzás kiküszöböli a fogkezeléssel járó fájdalmakat, sőt maga a fog­húzás is — hála a fájdalomcsilla­pító és érzéstelenítő modern eljá­rásoknak — teljesen fájdalommen­tesen eszközölhető. — Higyje el — mondotta bu­csuzóui — a hosszas klinikai ta­tapasztalat és gyakorlat ma már tökéletesítette a modem fogászat gyakorlati müvelését, — Különösen, ha a parányi mű­szereket, gyöngéd kezek irányít­ják gondoltam, utolsó pillantást vetve halvány erezetű, keskeny uj­jaira. f w. e.J Leventeügy Értesítem az összes leventéket, hogy folyó hó 6 dn a gyülekező helyeken 8 óra 30 perckor pon­tosan jelenjenek meg. A vértanuk napját a következő műsorral fogjuk megünnepelni: 9 órakor felekezetenként tem­plomba vezetés. 10 óra 30 perckor kivonulás a hősök szobrához. Ünnepély után kegyeleti staféta verseny. TESTNEVELÉSI VEZETŐ. — Idd tsennéfebői késtíilt szeged paprika megérkeaett. Kapható Farkas 'Artahénál, a Bessenyei­téri PWKQO aa «myő alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom