Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-04 / 226. szám

JLrm 1929. október 4. Racionalizálás a főiskoláknál A »Nyírvidék« számára írta: Klebelsberg Kunó gróf vallás és köz­oktatásügyi miniszter. Azért, mert a frissen megalko­tott törvények után azt mondot­tam, hogy nem lenne okos mást kezdeni, engem állítanak a köz­vélemény elé, mint akinek hevé­hez az egyetemi ügy szuperfetálá­sa fűződik: Teljesen viselem tetteimért a ef­Ielősséget, mert soha sem teszek olyant, ami lelkiismeretemmel nem áll összhangban, de nem én java­soltam s nem is alattam alkották meg azt a törvényt, amely a két menekült egyetemet f enntartotta és nem javasoltam azt a törvényt sem, amely a közgazdasági fakul­tást, tehát egy ujabb egyetemi fa­kultást létrehoz. Én ezeket a dol­gokat olyan stádiumban találtam, hogy Kormányzó Urunk 0 Fő­méltóságának aláírásáról ínég a porzó sem hullott le, amikor a kultusztárcát átvettem. Kérdem : nem vétettem volna-e a magyar törvényhozás komolysága ellen, ha pár Tiónappai megelőzőleg megal­kotott törvényre azt mondottam volna: nem, kezdjünk mást. Ez fejetlen kapkodás lett volna, mél­tatlan a magyar nemzethez és a magyar törvényhozáshaz, amely mindenesetre tudta, mit csinál ak­kor ,amikor elhatározta, hogy a két menekült egyetemet fenntartja és ezen felül még egy negyedik kart, a közgazdasági kart léte­siti. Ezek a törvények nem én alat tam jöttek létre. Megvolt egy nagy adottság. Ily helyzetben mit lehetett tennem? Miután teljesen szolidáris vagyok azokkal S. miniszter elődeimmel és helyeslem eljárásukat, akik ezt csi­nálták, énreám az a feladat várt, hogy viszont megszüntessek min­den olyan csökevény főiskolát, amelyet a négy egyetem mellőzhe­tővé tesz^ Amint köztudomásu, volt külön férfi pedagógium, ahol ^ férfi pol­gári iskolai tanárokat képezték és ezzei'párhuzamosan egy másik fő­iskola, az Erzsébet-nőiskola, hoi. a polgári iskolai tanárnőket képez­ték. Ezeket összevontam és kap­csolatba hoztam a szegedi egye­tem bölcsészeti karával. EzzeLggy főiskola megszűnt. Most minden erővel azon va­gyok, hogy a jogakadémiák is meg­szűnjenek. Hogy miért nem léptem fel erélyesen? Azért, mert mint minden felekezetileg vegyes ország ban, nálunk is, nagy az egyházak érzékenysége. Azt hittem időt kell adni, hogy az iskolafenntartó fele­kezetek bélássák ezt és hogy ne ál­lami kényszerrel — amelynek min­dig brutális mellékize van, — ha­nem kapacitációvaí vigyem rá az iskolafenntartókat arra, hogy ezt a három jogi fakultást, amelyre a négy egyetem jogi fakultása mel­lett szükség nincs, saját belátásuk­ból Szüntessék meg. Ugy tudom, a református konvent hozott is már határozatot, amely felhatalmazta az elnökséget arra, hogy a megszün­tetés módozatairól tanácskozzék. Én tehát meg vagyok győződve, hogyha ez, mind a három érdekelt felekezetre nézve egyidőben törté­nik meg és olyanféleképpen, hogy az ott működő exisztenciák meg nem semmisülnek, akkor ez mél­tányosan keresztülvihető lesz és megint három feleslegessé vált fő­iskolával Tesz kevesebb. A tanárok elhelyezéséről is gondoskodni fo­gunk, mert nagyon szomorú mód­ja yolna a racionalizálásnak az, amely az exisztenciák hullásával jár. További lépés lesz ezen a téren, amely akció most van folyamat­ban, a közgazdasági kar egyesí­tése a Műegyetemmel, amit az tesz szükségessé, hogy a Műegye­temen ís van közgazdasági kar. Ugy gondoíom a racionalizálás­hoz tartozik az, hogy a párhuza­mos intézményeket összeolvasszuk Azt hiszem ezen a téren megtet­tünk mindent, amit lehet. Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet de körülöttük eltüntetjük azokat a felesleges alakulatokat, amelyekre szerény nézetem szerint, már szük­ség nincs s amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. igazolására. Sőt még ker. királyok is szívesen ápoltak ily kizáróla­gosságot, uralkodói hatalmuk gya­korlása végett. A mi utolsó Habs­burgunk is »Isten kegyelméből«« uralkodott, »az én népem felett«... És ha tovább, végignézzük á Krisa tus imádságának minden szavát, elképzelését, a mélységnek és ma­gasságnak csoda fensége nyilvánul meg abban. Egyrészről áz Isten­ről, s ezek egymáshoz való viszo­nyáról, az ember életszükségleté­ről, í esti-lelki életfolyamatának, elő haladásának eszközeiről, akadályai ról, szabadulásáról, az imádság né­hány mondatában oly tisztán és világosan van megállapítva, hogy mai széles körű tudásunk alapján is, nyugodtan elmondhatjuk rá az alkalomszerű lelkesedést: »Soha ember ugy nem szólott, mint ez az ember!!« (János ev. 746.; Igen, soha! Soha nem támadt emberi agyban az a fiszta meg­látás, szívben az az éltető meg­érzés: — Istenről, emberről, ezek lényegéről, a nagy élet s e"bben az emberi élét céljáról, egymáshoz vaL óviszonyáról, egyéni, családi, társadalmi, nemzeti, stb. stb. te­kintetben, mint abban a főben, ab­ban a szivben, ahonnan szinte megigézően sugároznak ma is és örök időkön át ilyen kijelentések: »Én és az Atya egy vagyunk. Ha szavaimnak nem hisztek, higyjetek a cselekedeteknek. Cselekedeteim tesznek bizonyságot arról, hogy az Atya küldött engemet. Nem ha­gyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselek­szem, nlelyek néki kedvesek!«...'... Dehát az egész Evengelium és apostolainak levelei, napfényes bi­zonyság amellett, hogy a Jézus theokráciája éppen ellenkezője an­nak, ami élőtte és rajta kivül, dur­va önzés uralma volt. A Jézus the­okráciája atyai gyöngédség, élet­segitő munkás szeretet, szellem­erkölcsi célra nevelés örökérvényű eszközökkel. S a mit hirdetett, ta­nított, azt cselekedte is élte is, je­lezve eme mennyei fényvetéssel: »Én vagyok az Ut, Igazság és ÉIet«. Tiszta, egyenes, az Atyához vezető Ut! Életvédő, életerősitő, menyei értékre emelő Igazság! Anyagi, szellemi és erkölcsi tiszta látású, hit, remény és szeretetben Isten felé törekvő nyugodt Elet! Ez a Jézus theokráciája. Erre figyelmeztető tanítványait, minden tanítványait a végtelenségig: »Pél­dát hagyok néktek!« Ez az életpél­da oly tiszta és tokéjletie3, hogy abban egy parányi zokkenés sincsen. Sokszor efgondolkoztam afelett, — igazi nagy emberek jel­leméről olvasván: volt-e, vagy le­het-e földi ember, az ismert le­hető legnagyobbak között is, ki hír detett %yémántlevei között egy­szer-máskor összeütközésbe ne jött volná, kihegyezett igazságait itt, vagy ott, le ne tompította volna?! Jézusnál ilyen nem található. Tes­Mi hát az Pesti regény, a hazaszeretet apotheozisa, a magyarság himnusza. Szírhez szóló, bánatos, regényes történet a magyar huszár­tisztről, a magyar gavallériáról éi a magyar muzsikáról, — ez az ÉDÉS.PAPRIEA, ezt a filmet cigányzenével, természetesen az Apolló játsza pénteken, szombaton és vasárnap. WmWWIII II IIMM II IIIIMIIM II IIIIIIMIMIH Nagy szavak - pongyolában Irta: Andrássy Kármán. Theokracia Jézus szerint. Van ilyen is, csakhogy nem az egyhá­zak dogmás elgondolása és meg­szervezése szerint. A komoly és be ható vizsgálat nagy szakadékra ta­Iái a Jézus theokráciája és a ker. egyházak theokráciája között, ugy alak, mint .tartalom tekintetében. A Jézus kijelentése, vagyis az ő evangeliuma szerint, az istenura­íom nemcsak pogány ijesztő for­májában, rideg, parancsoló, erő­szakos rendelkezéseiben, cifra, ti­tokzatos ceremóniáiban, hanem ál­talában egész elgondolásában, el­tűnt minden kreáciájával, uralmi 'beállításával. Isten hatalma nem az •y.rtó, büntető, romboló pusztí­tásokban lesz nyilvánvalóvá, ha­nem éppen az ellenkező ténykedé­sekben. Isten hatalma életteremtő, életápoló, gyöngéd, mindig mun­kás erő. Már maga az Urima első pár szava: »Mi atyánk® annyira uj tartalmat hoz nyilvánosságra Is­ten jellemére vonatkozólag, mely semmiféle theokratikus fogalom­ban, viszonylatban, meghatározás­ban nem található. Ez a kis szócs­ka, hogy mi, mint egy uj égi te­remtő villámerő áramlik az em­beri gondolkodásba, mely egyben felemel, de íe is sujt. A Jézus előtti időben helyt foglalt az Isten atyai jellemének gondolata, de ki­zárólag fejedelmek, királyok, ke­vély szivében. Itt a mi atyánk helyett az én atyám lép elő, a ki­zárólagosság jelzésére, az uralom Csütörtökön LUDVIG WOLF Csütörtökön az „Uj Időkben" megjelmt regénye ftl»en Bessel doktor feltámadása Igaz történet egy német hadifogoly •IbMéléae nyomán 9 felv. Rendeste: Richárd Chv»ld. Hans StRve és Elterhiiy Apus a íó»erepekbe<i gazdag klsépő wi««p. Pénteken, szombaton és vfissraap ÉDES PAPRIKA Egy huszártiszt pzsrelni regénye, „Sweet peapper' cimü eredeti angol r'gény után 9 fejezetben. Irta: Gsoffrey Mont. Majyarra átdolgozta: Tibor János. SZEMÉLYEK• Árközi gróf hnszár«zízados ..." WARWICK WARD Zurányi Tihamér főhadnagy , . Farkas Gábor Pansy Iván hadnagy Slmoa Sándor Palugyai gróf Patil Biensfeld Hawkins, angol tábornok .... Róbert Eagllich jill Mordaunt. kövstségi titkárnő . ÉVA ORAY I AUL R1CHTER Harry Whites hadnagy Viola Verdier, Rotheraere-laptid. Margit Maaitánd A gyémánt-Lola Resel Orla Történik Londonban, a külügyminisztériumban. — Budapesten a Ritz-hotelben, a budai várban, a Szent László-hajón, a daaaparti korzón. — Idő: Szent István napja kórul. Dalbetétekkel és cigányz«nekisérettel.~Rendes helyárak. Jegyelővétel. Előadások kezdete; hétköznap 5, 7 é» 9, órakor tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legfőbb márkájú bútorárúi rendkívül olosó árban kerülnek kiárusításra, u. m. hálók, ebédlők, ( uriszobák, araion garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. Vételkényszer nélkü SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállal-u. 4, Telefon: 319. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom