Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-31 / 249. szám

6 jrtfMYIDÍK. 1929. október 31. Szombathelyről írják Nyíregyházára : az ottani Városi Mozgónak nincs 80.000 pengő jövedelme (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyiregyházán több izben hivatkoztak arra, hogy Szombathelyen kitűnően megy az ottani városi kezelésben lévő mozgószinháznak Számokra is hivatkoztak és elhangzott a városi szakosztályi üléseken is, hogy Szombathelyen, amely város kisebb Nyíregyházánál, évi 80 000 pengő a mozi jövedelme Erre az adatra azért volt szükség, hogy igazolják, mennyire fontos egy uj, nagy mozi épitése. Ha felépülne — mondották: az egész éven át mozi céljára szolgáló modern szinház, akkor Nyíregyházának is jövedelmezne a mozi annyit, mint Szombathelynek. Most ezeket az adatokat tudomásul vették Szombathelyen, mert az ottani mozi igazgatóságától érkezett hiradás siet megcáfolni a nagy jövedelméről elterjedt hirt. Nálunk, Írják Szombathelyről, még a konjunktura éveiben sem hozott többet a mozi, mint tizenhatezer pengőt, de hogy 80.000 pengőt kerestünk volna, arról szó sincs. Most örvendünk, ha a rezsit megkeressük és ha télen kerestünk is valamennyit, az csak arra elég, hogy fedezzük a tavaszi hónapok deficitjét. Mi nyilvánosságra hozunk annak idején a szombathelyi mozi jól jövedelmezőségére vonatkozó adatokat, közzétesszük készséggel a cáfolatot is, bár sajnáljuk, hogy megfosztottuk a szombathelyieket attól a remény kedéstől, hogy mégis van valahol egy városi mozi, amely jól jövedelmez. De ugy látszik, hogy ma mindenhol rossz üzlet a mozgószinház — Zenemüvek, kották állandó vilWrtékbaa az Ujságboltban. M O Z 1 9a van a „Tamás bátya kunyhója" premierje a Diadalban és a Városi Mozgóban A Diadal tegnap vetítette utoljára Clive Broknak csodálatos szépségű filmremekét az „Elfelejtett arcok"-at. Az ember nem s hinné, hogy az egyszerű, szürke cim milyen mélyen járó, hatalmas, megrázó erejű drámai alkotást rejteget. Akik nem látták, nagyon sajnálhatják mulasztásukat. Úgy tudjuk azonban, hogy a mozi igazgatósága közelebbről még egyszer visszahozza a nagy jellemszinésznek ezt az utolérhetetlen alkotását. Mától péntekig bezárólag Harriet Blecher Stowe világhírű regényének filmváltozatát „Tamás bátya kunyhójáét vetiti a Diadal Mozgó a Városi Mozgóképszínházzal egyszerre A grandiózus műsort, amely Budapesten is óriási sikereket ért el, a „Sicc a Szanatóriumban" című kacagtató burleszk és a Híradók legújabb felvételei egészítik ki. Fred Döberlein, Anna May Wong az Apolló e heti misorainak főszereplői Már hirt adtunk arról, hogy szerdán, csütörtökön az Apolló olyan német filmszenzációt mutat be Budapest előtt, mely filmben'egy uj német fifmbonvivánt fog Nyíregyháza mozilátogató közönsége megismerni. Ennek a hódítóan szép filmszínésznek a neve Fred Döberlein, ki rövid időn belül olyan karriert csinál s olyan hírnevet szerez majd magának, mint Waldemár Psylander, vagy Rudolf Valentino. Fred Döberlein az »Asszonyok bá!ványa« cimü szerelmi és sportdrámában fog bemutatkozni, mely előadások iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Péntektői vasárnapig pedig Anna May Wong, a világhírű kinai fiimmüvésznőt legszebb, legpazarabb s egyben a legdrágább filmjében,: »A bánat Ieánya« cimü szerelmi' balladában fogjuk viszontlátni az Apollóban, mikor is alkalma lesz az Apolló kényes igényű publikumának gyönyörködni Anna May Wong természetes, lenyűgöző erejű játékában. Partnere ezuttalTred Louis Lerch lesz, kit utoljára a »Szerelmeskedés« cimü Schíiitzlerfiimben láttunk játszani. Ennek a a német filmszínésznek természetes közvetlensége, s szép,, férfias megjelenése, nagyban hozzá fog járulni a film nagy sikeréhez. Anna May Wong uj nagy fitrpije méltó az Apolló gondosan összeválogatott filmjeihez s biztosak vagyunk abban, hogy a közönségsiker sem fog elmaradni. | Szomorúan végződő látogatás egy nvíregyházi szabómesternél, aki „feltalálta az örökké forgó kereket" (A >>Nyirvidék« tudósítójától.) Az élet egyhangú taposómalmában az ember a napi robot gondjaitói meghajszolva mindennapi foglalkozását lassankint unottan, fásultan végzi. Különösen nálunk, Magyarországon, ahol az iskolából kikerült gyermek vajmi ritkán választhat hivatása és hajlama szerint életpályát, hanem legtöbb esetben családi helyzete, társadalmi elhelyezkedése és a megélhetés gondjai kényszeritik olyan munkakör teljesítésére, amelyhez se kedve, se érzéke nincs. Csak ritka képességű, zseniális embereknek sikerűit néha sok hányattatás után maguknak utat törüli s a sors által rájukkényszeritett foglalkozásukat otthagyva, megtalálni a lehetőségét annak, hogy a bennük rejlő, uj titkok kapuit táró géniusz szahadon érvényesülhessen. Akikben azonban hiányzik az érvényesülésnek feltétlen akarása, hiányzik az ehhez szükséges, szinte emberfeletti akaraterő és a tehetség, a zseniknek e két összetevője, azokban lassan kilobban a teremtő szikra s legfeljebb ha napi robotjuk után odahaza pepecselnek elfojtott hajlamaik szerint és lázas álmaikban élik ki a bennük viharzó gondolatokat. Nyiregyházán is élnek ilyen mellékvágányra siklott érdekes exisz[tenciák. Rendes nyárspolgárok, vagy pedáns tisztviselők, akik fásult lélekkel bár, de korrektül végzik a hajlamaiktól merőben eltérő I foglalkozásukat, de odahaza titkon, | egy-egy csendes Órán, vagy a költészet varázslatos hangulatában merülnek el, vagy egy uj technikai csodán törik a fejüket. Ismerek egy adóhivatali tisztviselőt, aki esténkint a rubrikák rozsdás ketrecébői kiszabadulva, fáradt lelkéből fölzengő rímek harangjátékában gyönyörködik, tanítónőt, a ki a lélekölő pedagógiai órák után emberi sorsokat és tragédiákat vet gyöngybetükkeL a fehér papírlapokra, középiskolai tanárt, aki a bebiflázott tananyag szakadatlan recitálásától kótyagos fejjel kis rejtett szobájában a Tükör előtt, szónoki pózba vágja magát Ss zengő baritonján szónokot megmámorosodva, mint a trillázó pacsirta, rendőrségi dijnokot, aki a tyukperek másolásától meggémberedett ujjakkal nyuf^esténkint az ecsethez, hogy vászonra rögzítse elhomályosult lelkének régi, színes álmait és ismerek egy szabómestert, aki a »Perpetuum mobile«, az örökforgó kerék korszakalkotó találmányán töri a fejét, ha a hatalmas szabászollót végre pihentetheti. Szabolcsban bőséggel burjánzik a vad zseni, a pályatévesztett embertípus, a félreismert tehetség, a történelmi dráma titkos irója "és a még titkosabb feltaláló. Egyenlőre a feltalálókat vettük sorra és ebből a célból a Vay Ádám-utcai szabómesternél tettünk látogatást. Zavartan mentegetőzik, mikor megtudja jövetelünk célját. Mi, CSORM5 5ANDOR első szegedi bőrruhagyára SZEGED Bőrkabátot elsőrangú minőségben készen és méret ntán. Férfi bőrkabátok, rövid éshosixo szőrmés bundák. Női bőrkabátok minden színben, hosszú bőrköpenyek. Gyermek bőrkabátok és iskolai strapa szarvatbőr-nadrágok. Motoros bőrmedények és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vizbatlaa festékkel festve, mindi® ninben 90 pengőért készül. Kisebb javitás díjtalan. — Birnaintákat és árajánlatot 30 fillér bélyeg ellenében kftldök. Helyi képviselőt felveszek. 5323—T Karácsonyra lepje meg családját gyermekének színes, nagyított fényképével! Árjegyzéket kívánatra készséggel küld: Veres fényképész mmvészi gyermekfénykép specialista, Budapest, V., Harmincad-utca 3. jo^.j óvatosan tereljük az örökforgó kerékre a szót. Nagy általánosságban beszélünk e megoldhatatlan gondolatról és lelkesen, dus fantáziával vitatjuk mindazokat a forradalmi lehetőségeket, amelyeket a technika terén ez a gép előidézne. A .kis, kövér, erősen kopaszodó ..szabómester lázbagyujEló szejnmel figyeli beszélgetésünket. Egyikünk a tagadás, másikunk a hit, az igenlés széllemét képviseli. Barátom, a tagadóiéi erősebb argumentumokkal bizonyítja az örökforgó kerék megvalósításának lehetetlenségét. Helyesen terveztük. Az eddig némán figyelő szabómester hirtelen segítségemre siet és most már közösen .próbáljuk meggyőzni csökö} nyös barátomat. — Minden a véletlemségtől függ — ^ mondja fanatikus hévvel. — Blériot is (valószínűleg Newtonra gondolt) azért találta fel a repülőgépet, mert a fejére 'esett az alma. De nézzék meg uraim találmányomat, tiz éve dolgozom rajta. Még nem tökéletes, egy-két szerkezeti hibát kell kiküszöbölnöm rajta, hogy megválthassam vele az emberiség szenvedéseit. A kis sötét műhely sarkában csendesen, némán állt egy sápadt beesett szemű asszony. A feltaláló felesége. A szenvedések asszonya, aki palástolhatatlan haraggal nézett réánk. A szabómester lázas sietséggel ment a másik szobába a találmányáért s én sanda eiőérzettel kullogtam az asszonyhoz, hogy bemutatkozzam. — Miért bolonditják önök is szegény uramat — könyörgött elfojtott zokogással. — Ha tudnák, mennyit szenvedtem az alatt a tiz esztendő alatt gyermekeimmel együtt, amióta, rájött a rapli. Minden pénzét a masinájába öli. Ha mondom neki, hagyja abba, hát kiver a házból, annyire feldühödik. Már vagy harminc szerkezetet csinált, de egyik sem akar működni. Nem folytathatta tovább. A szabómester jött be és egy zsámoiynagyságu fatákolmányt cipelt magával. A láda oldalán miniatűr malomkerék forgott, amelyre súlyos ólomdarabok voltak erősítve egyenlő távolságban. —r Természetesen ez még csak a modei — mondotta —, de igy is már jelentékeny erőt fejt ki, ha működik. Sajnos, még bizonyos változtatásokat kell alkalmaznom, mert még nem tökéletes. Ha megindítom, több mint egy félóráig forog önmagától ez a kerék. — Az ötödik, a fejedben — vágott közbe az asszony önuralmát vesztve. A feltaláló, mint egy megsebzett tigris pattant fei és üvöltve rohant a feleségére. Mi, bűnös lelkek pedig, akik-felidéztük e parázs veszekedést, tolakodó érdeklődésünflckel, bűnbánó sziwel, mélységes részvéttel a szerencsétlen asszony iránt, sompolyogtunk ki a műhelyből.