Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-26 / 245. szám

2 JflrfRYIDáE. 1929. október 26. A „Prosperity" titka Irta: Kállai Géza oki. bánya- és közgazdasági mérnök. E sorok írója Kállai Géza a Rimamurány-Safgótarjání Vasmű rt. rudabányai bányáinak igazgatója, egyike a magyar racionálázásimoz gaiom kitűnő előharcosaínak. Kállai igazgató részt vett az OMKE második amerikai tanulmányútján és legutóbb a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesültnek az Akadémia dísztermében megtartott közgyűlésén számolt be amerikai tapasztalatairól. — A nagy bér és a dollár vásárlóereje Amerika csodás gazdasági prosperitásának — Prosperity az amerikai közhasználatban a neve —(a nyitja. Az amerikait a számok emberének mondják. Mindent számokban szeret kifejezni, legyen felhőkarcolóról szó, akkor csak a beépített milliókat látja benne. A Metropoíitán Muzeum of Art műkincsei előtt elsétálva, azon gondolkodik, mit fizethetett ezekért Pierpont Morgan és a többi mecenás, lényét az értékek, a dollárok s ázok további szaporítása araija. f A nagy bérek is gondos számvetésnek és kereskedői elgondolás nak eredményei. A munkáltatók számításba veszik a nagy bér fizetésének minden következményeit és erről mondta Hoover, az Egyesült államok elnöke, még kereskedelmi * államtitkár korában: »Nem is régen az amerikai gyáros is ugy gondolkodott, hogy előnyösebb volna, ha a munkanélküliek nagy tartalékával rendelkeznék az ország és ha szabad bevándorlással mesterségesen megnöveltetnék. Az volt akkor a felfogás, hogy a legkisebb munkabér, a leghosszabb munkaidővel kapcsolatban _ az egyetlen eszköz a termelési költség, kisebbítésére, a nyereségi hányadok nagyobbitására. Nem ís olyan régen a szakszervezetek ís azt hangoztatták, hogy az egyéni legkisebb teljesítmény a legjobb védelmi eszköz nagyszámú munkásságnak tartós foglalkoztatására. Azóta nagy távolságot róttunk íe a helyes irány megismerése utján. Világos mindnyájunk előtt, hogy a tömegtermelés lényege —• kvintesszenciája — nagy bér és az olcsó eladási ár. Egész rendszerünk lényegét, a fogyasztás mértékének növelése képezi, hogy Városi Mozgókép Szinház Okt. 25. péntek, 26. szombat 5, 7 és 9, órakor, 27. vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Bánky Vilma, Ronald Golman és Lukács Pál főszereplésével Az összeesküvők Regényes történet az inkvizíció korából 10 felvonásban. United Artist attrakció. Kisérő műsor: A kőrút bikája Kacagtató Fox budeszk. Fox Hiradó Jön az Atlantis Ml rész egyszerre. Jegyek elővétele Jakabovits Fanny dohánytőzsdéjében. Dijtalan rahatár általa a termelést ereinkhez mérten növeljük, a reálbért és a munkások általános életstandardját megfelelően emeljük. Voltak Amerikában is időközönként gazdaságilag' kedvezőtlen idők, bár meg közelítőleg sem olyan mértékben, mint Európában s még ezekben a kritikus időkben ís vállalkozóink inkább minden egyéb eszközt meg kíséreltek, mintsem, hogy a bérek csökkentéséhez folyamodtak volna Szivesebben fog/klkoztak üzemeik célszerüsitésével (racionalizálásával J az üzemi szervezet megjavításával, munkát megtakarító gépek beszerzésével szívesen foglalkoztak a termelési folyamat megjavításával és arra törekedtek, hogy az adminisztrációs szervezetet üzemeikben kisebbítsék. Ezen javítások megvalósítására az áltarában fizetett nagy bérek ellenére gyakorta a termelés költségeit, a termerés egységeire vonatkoztatva, azon önköltségi" ar alá hozta, melyeket olcsóbb munkaerőkkel, több munkaórán keresz tűi dolgozó országok üzemei elértek. Nincs jobb bizonyíték munkát megtakarító gépekkel elért tömeggyártásnak gyors növekedésére ,mínt azon tény, hogy ma körülbelül négyszerte több géperőt használunk iparunkban, mint e század elején. Akkor körülbelül 13 c c ooo HP volt iparunk erőszükséglete, ma (1925-ben) 55 mii Iíó lóerő körül vagyunk. Egyidejűleg a munkaidő is folytan csökkentetett, ugy hogy legteljesitőképesebb üzemünkben az öt napos hetet bevezettük. Nem lehet tehát azt mondani, hogy munkátmegtakant'ó gépek a munkásnak nehezebb munkafeltételeket okoztak volna, hiszen e fejlődéssel egyidőben a munkásság gondolkodásában is "forradalom volt. Senki sem vonja kétségbe, hogy századunk elején a munkásság a marxi elmélet csodatevő erejében hitt. Ha munkásságunk legnagyobb része e tantól megszabadult és arra a meggyőződésre jutott, hogy a munkásság teljes mozgási szabadsága a vállalkozók azonos szabadságával csúcsteljesítményeket érhet el, az emberi 'munkaerő kihasználása és a termelési folyamat kífínomítása utj'án. Ha ezen felfogáshoz a munkátmegtakaritő gépek gyakori alkalmazását segy idejüleg az utóbbi időben mind általánosabbá váló törekvést fűzzük, hogy mindennemű ipari üresjárásnak a termelési folyamatba eleje vétessék, ugy meglátjuk azon legfontosabb alappilléreket, amelyekre az amerikai nagy reálbér felépül; s amelyeken az amerikai versenyképesség nyugszik. Mert a pénzmennyiség, mély eloszlásra kerül annál nagyobb, mméi nagyobb a termelés, ezért kíséreljük meg a termelésnek lehetőség szerinti fokozását.«« S az az ország, amelyet a világ népességének egytízenhatod része lakja s amely nyersanyagokban annyira gazdag, hogy petróleumból a világtermelés 75 százalékát, vasból 60 százalékát gyapotból 52 százalékát, rézből 51 százalékát, ólomból 40 százalékát, szénből 40 százalékát, búzából 25 százalékát termeli és a világ vizierőmennyiségének 40 százalékát hasznosítja amelynek nemzeti vagyona és nem zeti jövedelme a legnagyobb, —• ott nem csodálkozhatunk, hogy gazdasági 'berendezkedései a legtökéletesebbek és hogy a nemzeti jövedelemnek nemcsak egy főre ésó hányada a legnagyobb a világ kuíturnépeí között, hanem az egy főre eső jövedelem is. Ford a tanulatlan munkásnak 75 cent órabért, napi 6 dollárt ad, a tanult munkásnak 1.25 dollárig terjedő órabért, napi 10 dollárt fizet. Az építőiparban, — tekintve e foglalkozási ág szezonjeflegét — 12—17 dollárig terjed a kereset, a píttsburgi acélmüvekben a tanulatlan munkás 50 centes órabért, a tanult munkás 1.20 dollárig terjedő órabért, napi 10— 12 dollárt keres. A bányamunkás 4—8 dollárig keres, mig a mezőgazdasági munkások 1.5—3 dollárig béreztetnek. Női munkásokat különösen a világháború elej'én kezdtek alkalmazni és feltűnően nagy számban foglalkoztatj'ák a gyermekmunkásokat, bár munkáskörökben attól tartottak, hogy ezek a férfit munkahelyéről kiszorítják és kereseti lehetőségét csökkentik. A női munkásoknak gyári alkalmazása ás viszonylagos jó, heti 12—25 dollárig terje'dő kereseti lehetősége elvonta őket a háztartástól, a házi ipartól, ma már alig vannak háztartási alkalmazottak és háztartással kapcsolatos női munkaerők. Ujabban még a kisebb keresetű középosztály leányai is a gyáripari pályán keresik kenyerüket. A gyermekmunkásverseny ellen védekezendő, az 1888-ból származó törvény megtiltja 13 évnél fiatalabb munkások foglalkoztatását, ujabban pedig szigorított iskolai kötelezettséggel 'ís védekeznek ellene. Ha a dollárnak az.infláció folytán csökkent vásárlóerejét tekintetbe vesszük, ugy az 1925. évi adat szerint a nagykereskedelmi index 159, a kiskereskedelemé 179, mig a őérindex, 238 vőlt, viszonyítva az 1913. évi kiindulási 100as alaphoz.' Tehát az amerikai átlagmunkás, férfi, nő és gyermek egyaránt többet keres, mint a háború előtt. Ottó Noog mérnök, aki 1926ban Amerikában járt »Drüben steht Amerika...« cimü munkájában az amerikai ás német óraberék vásárlóerejét összehasonlítja és megállapítja, hogy a szakmunkás béréből vásárolhat: az amerikai a németországi munkás 6 drb-ot .7> 5 2 3 Tojást — — — — — — 15 drb-ot Disznóhúst — — — — — 2 fontot Kenyeret — — — — — 10 fontot Cukrot — — — — — —• 8 fontot Tejet — — — — — — — 6 litert Kőszenet — — — — — — 60 kg-ot Világitógázt — — — — — 30 m

3-t Ipari áramot — — — — — 30 Kwórát Vasúti utazást I.i osztályon — 25 km-t Levélbélyeget — — — — — 45 drb-ot Szerszámgépet — — — — — 1 kg-ot Az amerikai munkás tehát át- tási kiadásai körülbelül kétszerefagban 3—4-szer annyit keres, sét teszik a németeknek, mint a német, míg az életfentar- > — fontot fontot fontot litert 17 kg-ot 4—5 m

s-t 9 Kwórát 7 km-t 9 drb-ot 1/2-V3 kg-ot Nyiregyháia város sürgeti a rendőrség létszámának emelését (A »Nyírvidék« tudósítójától.; A városi szakosztályok együttes ülése tegnap délután folytatta az 1930. évi városi költségvetés tárgyalását. Minthogy előző napon a költségvetést általánosságban elfogadták és befejezték a bevételi rész tárgyalását, ma a kiadások beható tárgyalására tértek át. A kiadási tételekkel kapcsolatban a város polgármesterének sok szerencsés ötlettel elgondolt, életrevaló javaslata hangzott el, ugy, nogy a jövő évi költségvetés valóban minden izében reálisnak mondható. A költségvetés egyes fejezeteit kitűnő alapossággal Szentpéteri Endre tanácsnok ismertette, aki a számok rengetegein könnyen siklott át s a legjelentősebb tételeket mégis jól megláttatta az élénken figyelő szakosztályi tagokkal. A tisztviselői illetmények tárgyalásánál Énekes János prelátus kanonok rámutatott, hogy a hirek szerint küszöbön van Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való sorolása, ami maj'd a költségvetés lakbérrovatában módosítást igényel. Nem lehetne-e már most számítani a költségvetésben ezzel a lehetőséggel? Bencs Kármán dr. polgármester:. Erre most nincs mód, de ha a lakbéremelés bekövetkezik, a költségvetésnek ez a tétele módosulhat. Nyíregyháza a rendőrség létszámának emelését sürgeti Az államrendőrség költségeihez 65000 pengővel járul hozzá a város. A költségvetés tárgyalásánál a magas hozzájárulási összeggel kapcsolatban felmerült az a megállapítás, hogy 3, város ilyen horribilis áldozattal szemben nen^ kap olyan rendőri őrszolgálatot, amennyire a közbiztonság biztosítása érdekében szükség volna. Ezért a szakosztályok javasolják: kérje a város képviselőtestülete a rendőrség létszámának sürgős felemelését. A költségvetés kiadási 'tételeit este fér" 7 óráig tárgyalták a szakosztályok. ELEGÁNS ÓSZI DIVATLAPOK NAPONTA ÉRKEZNEK AZ UJSÁGBOLTBA