Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-25 / 244. szám
J JrflrfRYIDáK. 1929. október 25. Beállítás és valóság Megint melléje fogtak az igazságnak áz ellenzék sajtóorgánumai amikor ix Békéscsabán tartott kisgazdagyülést ugy állították be, mintha a gazdák nem helyeselnék a kormány politikáját Azt mondják, hogy a kisgazdák elégedetlenek, ki akarnak lépni a porondra, mert a kormányzat nem támogatja és istápolja a nemzet gazdatársadalmát megfelelően. Me gint elfelejti az olyan szívesen ferdítő frazeologia, hogy tuTaj'donképpen itt miről is van szó. Elénk emlékezetében él mindenkinek a parlamenti szesszió bezárása előtt gróf Bethlen István miniszterelnöknek s egyben pártvezérnek is az a íefhivása, mellyel felszólította pártjának tagjait, hogy menjenek el á vidékre és személyes tapasztalat nyomán gyűjtsétek a panaszokat s győződjenek meg a föld népének kívánságairól. Nos hát a miniszterelnöknek a felhívása élénk visszhangra talált a kormányzópárt kép viselőinek körében s ezek lelkiismeretes buzgalommal és gondoskodó szeretettel a nép iránt teljesítették is kötelességüket s elmen tek a nép közé, hogy ott szemtőlszembe vitassák meg azokat a problémákat, melyeket közös erővel, megértéssel "és egyetértéssel meg kett oldani. Békéscsabán nem a gazdaközönség panaszait és volt másról szó, mint arrói, hogy kívánságait közvetlenül a maga gazdaképviselőinek adja elő s azokkal Együttműködve igyekezzék orvoslást találni a meglévő vagy fenyegető bajokat illetőleg. Ez a dolgok igazi beállítása, nem az, amelyről az ellenzéki sajtó oly tendenciózus örömmel ir vészhireket, miszerint a kisgazdatársadafom elégületlen a kormányzat politikájával. Nem tagadja és nem tagadta a kormányzat részéről, hogy gazdasági helyzetünk nem éppen rózsás, mindannyiszor, amikor tárgyilagosan vázolta a helyzetet, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ez a gazdasági depreszszió nem csupán speciális magyar jelenség s még inkább nem politikai elégedetlenség, hanem egyenesen és szervesen világösszefüggés, melynek gyógyítására remédiumot keresni ellenzéki szólamok és tartalmatlan kritikákban nem lehet. Az ország mai helyzetében egyetlen célravezető ut csak az lehet, amelyik tárgyífagos szemmei nézi a helyzetet s a meglévő erőknek összefogásával arra ígyek szik, hogy ebből a gazdasági hullámvölgyből a nemzet társadalma mezőgazdasága és ipara kijusson. Igenis fennen kell hangoztatni, hogy a pesszimizmust vissza kell szorítani a nemzet grtékes rétegeinek a lelkéből, mert a jobb állapotok éléréséhez, a győzelmes mun kához nem gazdasági defetizmus és pártpolitikai halálbagoly huhogás kell, hanem igenis mindenen felülemelkedő optimizmus, amelyik bízik a jobb jövő eljövetelében s meg van győződve ennek a nemzetnek őserejü acélosságáról s bizton tudva hiszi, hogy a jelenlegi'helyzet nem végleges s ezen segíteni összefogással", becsületes és kitartó munkával lehet. Az ellenzék tehát ne próbálja alaptalan beállításokkal befolyásolni Magyaroszág derekasan dolgozó és hazafiasan gondolkozó kisgazdatársadalmát, mert az ő "heállitásain tui az ellenzék sem tudna olyan gazdasági programmot hozni, amely a világjelenségi szimptómákkal rendelkező gazdasági "hely zetünkön segíteni tudna. A kormányzópárt panasz gyűjtése kivezető utak legjobbját keresi s a köfcsönös megtárgyalással* az orvoslások bölcs megválogat ás ával igyekszik az ország hajóját a hulA Eállay Miklós kereskedelmi államtitkárhoz intézett nyílt kérelem visszhangja A következő levelet kaptuk: Nyílt levelet intézett egy kereskedő a sok közül az újonnan kinevezett kereskedelemügyi államtitkár úrhoz. A nyílt levélnek minden sora, minden szava beszél, jesen igaz. — Megérdemelné azt, Éjesen igaz. Megérdemelné azt, hogy kellő megértésre találjon, nem is kételkedem abban, hogy a jóakarat a teljesítésétől efzárkózik, csupán más mellékszempon tok nehogy a teljesítés elé nehézségeket gördítsenek. De a kereskedelemnek nemcsak kölcsönre van szüksége, hanem üzleti forgalomra. Szüksége van vevőkre, akik szívvel, lélekkel kitartanak a megszokott bevásárlási forrás mellett és nem viszik a pénzüket Szabolcsmegyéből más megyébe. Egy kereskedő a sok kö zül a nyilt levélben lokális jelenségről tesz említést, épen ezért én is lokális jelenségképen teszem itt szóvá megfigyeléseimet. A megfigyelésemnek a közreadásával pedig szólani kívánok a szabolcsvármegyei polgársághoz, ezek között elsősorban a magyar nőkhöz. Hallgassanak meg egy pillanatra. A német birodalom kereskedelmi erősségét azzaf érte el, hogy a fogyasztója hűséges volt orszá- f gának termékeihez, kereskedelméhez s hacsak arra feltétlenül s múlhatatlan szüksége nem volt, idegen államtól nem vásárolt. Amint tehát állami egységében egy egész voft, éppen ilyen egységes álláspont vezérelte a szükségleteinek beszerzésében is. Amint a német piacot egységesnek, egyakaraton állónak lehetett tekinteni, éppen olyan magának vaTó volt mindenik körzeti egysége, mert a német fogyasztó semmi körülmények között sem ment bevásárlásainak eszközlése végett a másik megye (rayon) székhelyére, mert az volt a meggyőződése, hogy ha a szomszéd területére viszi a pénzét, akkor a saját városa, vagy megyéje szegényebb fesz, nem tud fejlődni, nem épülhet, nem gyarapodhat stb Ezért látható az, hogy Németországban mindenik nagyobb városban virágzó a kereskedelem és nem forduf elő az, hogy egy körzetben négy-öt megyei rayonnak a székvárosa, kereskedelmi élete vérszegény lenne, vagy hogy egyik vagy másik város a vérszegény rovására jobban felvirágzott volna. Egyszóval a német lakosság a bevásárlásait nagy előszeretettel eszközölte a saját megyei, vagy körzeti városában. Ezt a megfigyelésemet más államokban is szóvátettem, ahol kevesebb-több időt töltöttem. Itt szintén tapasztalok hasonló jelenségeket. A nép ragaszkodott a városhoz, pártolta annak iparát és kereskedelmét. Magyarországon — sajnos — már ezt a hűséget és ragaszkodást nem volt szerencsém tapasztalni. Nagyon kevés helyen, itt is igen kis mértékben, alig érdemes róla beszélni. Azt azonban nagyon is tapasztalom, hogy szivesebben vásárolta a vevő mindig azt, ami nem magyar volt. De ha vásárolni ment egy jobb vevő, pláne nő, az meg sem állt Pestig. Nem szá.molva azzaf, hogy az ifyen bevásárlás nagyon drága. De ment gondtalanul ismeretlen "helyre, ísINDEN JEGY ELKELT! táblává', találja magát szembe újra, ha nem siet előre jegyet biztositan BRIGITIE HELMi NINA PETROWNJ előadására az APOLLOBAN. Ma utoljára Szenzációs „UFA" mfisor! j E MNY JUGO első idei attrakciói filmje A KOMÉDIÁS LEÁNYA artista és szerelmi történst 9 felvonásban. Kisérő „ÜFA" misop. Pénteken Szombaton Vasárnap Kivételes mfiTészi teljesítmény! MA PETROWNA SZOMORÚ SZERELME Szerelmi regény 10 fej Irta : Székely János, Rendezte: Hanns Sshwarz. Nina Petiowni Brigltte Helm A gárdaexred kadettje .. .. Frtux Lederer Az exreíei Warwiek W»rd Szenzációs ,, UFA" kísérő műsor J«gjs»lŐTÍltis. Rendes helyink. Tiistriiel6jeg?ek eiak pénteken érré® jesek. Bőadások keadrte: hétköM? 5, 7 ém 9, órakor meretlen kereskedőhöz, aki az ily vevőt »vidéki futó-vevő«-nek tekinti 'és mindazt, ami a kereskedőnek nagyon eladó, az ilyen »vidéki futó-vevő*-re igyekszik rásózni. A nyíregyházi kereskedők kétszeresen is rossz helyzetben vannak, mert a »futó-vevők« egy része mindig Budapesten szerzi "be szükségletét, de a kevésbbé tehetősebbek, ha nem is Budapestre, de feltétlenül Debrecenbe járnak szükségleteiknek a bevásárlása végett. Nem törődnek avval, hogy az ilyen bevásárlások sokkal többe kerülnek, mintha azt helyben, vagy legalább is megyei székhelyen eszközölnék* Arrói pedig meg lehet mindenki győződve, hogy a Vármegye területén levő kereskedelem — legyen az bármelyik városban, vagy községben, — kevesebb üzleti kiadással (rezsivel) dolgozik, mint egy nagyvárosi kereskedő. A nagyvárosi kereskedő minden kiadását kénytelen áthárítani a vevőre s ha jönnek a »futó-vevők«, azoknak azt a nagy kiadást meg kell fizetni, nem ugy mint odahaza, ahol a kereskedő ánnyira jár a vevő kedvében, hogy sokszor még 5—8 százalékot sem számit fef haszonnak, csakhogy magához Ián colja és állandó vevőjének nyerje meg az ismerősét. Avvai pedig nem is törődnek a vevők, illetve fogyasztók, hogy az idegenben eszközölt vásárlásaikkal szegénnyé teszik á vármegyei kereskedelmet, mert kiviszik innét az életerőt, a pénzt s amíg a szomszéd megyei székhely élénk, gazdag, szép és fejlődő lesz, addig a "Szabolcsi kereskedelem elvérzik, tönkre megy, bezáródnak az üzletajtók, nem épülnek a szép portálék, nem rendezhetnek a kereskedelmi' alkalmazottak lelem ényesebbnél-leleményésebb kirakatokat, mert bent az üzletben végperceit éli a legális magyar kereskedelem. Szólok tehát most elsősorban a bevásárlásokat irányító magyar nőkhöz. Amint a német szellem és egység ragaszkodik a fajához, pátriájához, mint az oktalan állat: a mezei nyul, a madár stb. nem hagyja el az't a körzetet, amelyen meglátta a napvilágot, ragaszkodik ahhoz, akként ragaszkodjanak a Magyar Nők is a hazai s főként az ottani bevásárláshoz, mert ha a magyar nő ragaszkodik szívvel, belső Telki meggyőződéssel mindahhoz, ami hazai, ezzel a Hazához való hűségéről tesz tanúbizonyságot. Az ismerős kereskedők ennek ellenéhen előzékenyen és előnyösen kiszolgálják őket. Adójukkal gazdagítják városukat, szépen megrendezett kirakataikkal pedig szórakozást nyújtanak, informálnak, tájékoztatást adnak. Egyszóval szépítik a községet, a várost. Szeressék tehát a magyar nők mindazt, ami otthoni és magyar, mert ezt idegentől nem várhatja a magyar legális kereskedelem. Funda. Negyvenezer holdon folyik a dohánytermelés. Trianon után a régi Magyarország 82 ezer holdnyi dohánytermelő földjéből mindössze 24000 hold maradt. A dohányjövedék fáradhatatlan tevékenységével élcrte azt ,hogy ma már 40 ezer holdon folyik a dohánytermelés. A' dohányexport ezalatt az idő alatt évi '40 ezer qról 145 ezer q-ra emelkedett. lámzó vizekről verőfényes, tiszta csillogásu, védett partu révbevezetni. j t