Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-03 / 225. szám

s 1929. október 3. Nagy szavak - pongyolában Irta: AUdrássy Kálmán. Demokrácia, Arisztokrácia ! — Theokrácia Három szó, tartalmára nézve a képzelet simogató dajkája. Hár­mas összetétele a kracia görög szónak, azonos tartalommal a há­rom különtartalmu előszó mellett. A napokban egyik öreg gondol­kodó barátom állított meg Nyiregy házán s igy vallatott: — jó, hogy találkozom veled, szeretném tudni, miként gondolkodol te a demok­ráciáról, melyrőt ma nagyon sok szó esik a politikában. Sietős utam lévén, kevés szóval adtam némi választ s megnyugtatásomra szol­gált, hogy egyformán gondolko­zunk. Azonban rögtön feltettem magamban, hogyha hangulatom tesz, cimboraságba lépek e divatos világfivel s pongyolára vetkőzte­tem — társaival. Mert vannak tár­sai is, amint a címben egymás mellé sorakoztattam. A krácia görög szó törzsigéje: krateö annyit tesz magyarul, hogy parancsol, uralkodik, hatalomra, kormányzásra tör. Ebből aztán a krácia, uralkodás, parancsolás, ha­talomra törekvés. Aszerint aztán, amint a Demos, Arisztos, vagy Theos igyekszik a maga részére hódítani ezt a kráciát, lesz belőle magyarul népuralom; kiválók, elő­kelők uralma; Isten uralma. A szó vagy a szólam azonban mint egy ruha, csak takarója a. valóságnak, mely ugy tűnik ki, ha levetjük. Mint egy színpadi prima ballerina, vagy hőstenor, a vetközőben mutatja sokszor ke­szeg idomait. Nézzük tehát. Első a, Demokrá­cia. Most ez a hőstenor. Népura­lom, néphatalom, mindenki egy­forma ur, egyenjogú intézkedő, szabad választó. E szavakra mint­ha megragadna a képzelet s visz­szarepitene párezer évvel s letenne a dicső Athén népitélő nagy ter­mébe, az Agorába s hallanám a mintademokrata Kleón kézzel-láb­DIADAL Sze»onw»it6g! Október hó 2-án és 3 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és ő órakor MOSZKVAI KÉM (A cárnő kegyence) Az EMELKA más/él millió márkás hatalmas kiállítású yilágfilmje | 14 felv. A cselekmény színhelye : XV. Lajos káprázatos, III. Péter cár orientális szépségű udvara, Szerepbeosztás: Marquis d' Eon (kettős nagy altkit. fia és leány szerep.) Fritz Kortner A cár . . Liane Haid Pompadour Esitertaázy Ágnes A cárnő Mona Maris XV. Lajos Alfréd Otraach Kisérő műsor : Nyeregbe Mórfc burleszk Tinta Matyi, Magyar Híradó bal, főként recsegő torokkal for­raló, uszító dörgedelmeit. Olvas­tam Szókratész elitéltetését, a vá­dat, a tárgyalást mely kr. előtt 399 évben történt. E íeirás, mely szintén csodaképen fennmaradt, mintha gyorirássai jegyeztetett volna, a vádat, védekezést, nép­hangulatot, szinte szórói-szóra adja s mintha átzúgna lelkűnkön ma is az ős demokrácia színes, eleven rikácsolása, affelett a szinte krisztusi lelkű ember felett. Holott a demokratikus alkotmányt épen akkor szervezte ujjá, ősnyers for­májából a hires Euhleides, Arkhon (főbiztos.) Igaz valóságában a nagy tüdő uralma, mely visszhan­got ver százezer tüdővészes torok­ból. Persze kettőezer s néhány­száz éven át, Görög-Róma-Frark cia- és Szovjetországokon __4t„ egész a nyíregyházai Agora-piacig hoi Szamueli-KIeon szórta a ké­nes lávát Istentől-csepüig... Tit­kos szavazat? Ugyan! Ez is meg­volt már Kleonek idejében éspe­dig éjjeli sötétben, barna cserepe­ken, azonban ennek is előre tud­ták a végét. Akár a mai — cse­repeknek. Azonban van egy Demokrácia és itt is lehet egy demokrácia, amely nem cserepekre és nem is szavazó cédulákra lesz felirva, ha­nem... Nézzük az Arisztokráciát. A ki­választottak, a legfelső műveltek, az aranyosok s hasonló legjobbak uralmát. Uralom ez is, megfelelő formában, eszközökkel, célokkal. Kezdete a nyers állati erő lebun­kózó hatalma; társakkal szövetkez­ve, támadó és védő küzdelmeken át. »Az erőtlen csügged, az erős megállja!!« Terjeszkedés, szervez­kedés s e közben az értelem fej­lődése, a belátás tisztulása, ter­jedelme. Igy indul az arisztokrá­cia. Kezdetben lebunkózzák egy­mást, aztán rabbá teszik s erejét felhasználják. Az állatok némelyi­kénél is van ilyen sor és rend, azon különbséggel, hogy ösztön­szerű és állandó, mig az emberek­nél 'fejlődik értelme fejlődésével. A cél itt is az, ami a demokráciá­nál, csákhogy mutatósabb alakban. Támadásban, védelemben ujabb­ujabb eszközöket eszel ki; több és több társakat gyűjt, kikkel oszto­zik a prédán. Haladtában, erőssé­geket épít, kényelmes lakásokat; művelődik, hatalmát, vagyonát nö­veli, szóval félelmet támaszt a ma­ga hatalma, uralma iránt s e fé­lelemben az uralma álatt levők el­gyengülnek testben, lélekben. Igy kívánja a hatalmi érdek. Ez az arisztokrácia, mint uralmi rendszer akár nyers, akár finomabb fejlő­désében. És a Theokrácia?... Istenek ural­ma?... Ennek is volt nyers formá­ja. Az ember kezdetben a termé­szeti erők nyilvánulásában alakot es alakokat keresett és képzelt a maga uralmi érdekeinek segédesz­közéül. 'Innen a sokféle elképze­lés, földben, vizben, levegőben. Rendkívül érdekes s egyben szo­morúan is érdekes, olvasgatni, ta­nulmányozni az istenről alkotott elképzeléseket. Ma már nagy iro­dalma van ennek, kiváló magyar müvekben is. Minden .elképzelés emberi uralmi érdek szolgálatába lett állítva, parancsolás, félelem­gerjesztés segédeszközéül. Még a legműveltebb görög és római arisz tokrácia istenfogalma is, minő ala­kokkal, hajlamokkal, rémségekkel népesítette be kö|ztereit, templomait gondolkodását, istentiszteletét. — Nem is emlitve a föld legnagyobb, legrégibb két ázsiai népének — Kína, India — állati és képzeleti szörnyekkel telitett agyvelejét és országaik területét. S mi magyarok is, a mi Hadurunkkal, aki saját kardját is ledobta, nagyobb siker érdekében — az ő keresett népé­nek!... S a Krisztus egyháza? Ez is érdekes ám!... (Folytatjuk.) A vármegye alispánjának rendeletére megindult levéltári kutatás kilencvenhét szabolcsi községben mentette meg a régi iratokat Tomesányi miniszteri tanácsos elismeréssel nyilatkozott a történelmi jelentőségű okmányok központi őrzéséről. — Kopócsapáti irattáriban megtalálták Görgey Kossathhoz in­tézett levelének egy korabeli másolatát (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Gaái István okleveles levéltáros a vár­megyei könyvtár őre Mikecz Ist­ván alispán intenciói szerint, az alispán utasítására bejárta a vár­megye községeit, felkuttatta a .po­ros levéltárakat, összegyűjtötte és megőrzés céljából Nyíregyházára szállíttatta azokat a sokszor több százesztendős iratokat, amelyek tör ténelmi jelentőségű dokumentu­mok. Gaál István tanár az elmúlt nyáron folytatta felfedező útját, amelyet most már be is fejezett. Ujabb zsákmánnyal tért haza. Régi levelek, jegyzőkönyvek, tér­képek, határleirások, nemesi birto­kokról készült telekkönyvek, a földesúri gyűléseken felvett jegy­zőkönyvek kerültek elő sokszor a | porlepte padlásról. Kopócsapáti | irattárból előkerült Görgey Artúr egyik Kossuthoz intézett levelének korabeli másolata. Gaál István tanár most már ki­lencvenhét szabolcsi község irat­tárát kuttatta át. A kutató mun­kát ezzel be is fejezte. Az Országos Levéltári Közlemé­nyekben Gaál tanár ismertette a szabolcsi okmányokat, amelyeketa vármegyei levéltárban helyeztek le tétbe. Nemrégen Tomesányi mi­niszteri tanácsos érdeklődött a fon tos nyírbátori okiratok iránt. Az okmányokat megtalálta könnyű szerrei a vármegyeházán, kijelen­tette, hogy az egyes községek és járások múltjára vonatkozó okmá­nyok központosítása kitűnő gon­dolat, amelyek végrehajtásának minden kutató csak örvendhet. A város telket ad, holtakat exhnmál, ha a Máv. megépiti az nj teherpályaudvart a vasnti temető helyén Nyíregyháza adófizető polgárainak évente százezreket jelentene az ij pályaudvar, amely egy csapással megoldaná a felüljáró okozta bonyodalmakat is (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Súlyos gondokkal küzd az or­szág adófizető polgársága. Hova­í tovább megvalósulnak a vészt­I jósló jövőtrajzolások, megtörténhet ; könnyen, hogy elvéreznek és^fize­i tésképtelenek lesznek a ma még ! valahogy vergődő »adóalanyok««. Meg kellene ragadnunk minden le­hetőséget ezeknek a megkötő gon­doknak elhessegetésére, az ország adófizető társadalmának felszaba­dítására, a vállára nehezedő súlyos terhek alól. A Nyirvidék a tenni­valók között elsőnek a vasüti fe­lüljáró megszüntetését jelölte meg. Pontos számadatokkal mutatta ki, hogy a vasúti felüljáró rossz utja, amely megkínozza az állatokat, le­koptatja a fuvarosok szekerét, lé ­nyegesen megdrágítja a fuvarozást a pályaudvartól a városba. Drá­gább a fuvar, drágább az áru és ez az utolsó etapja a városba ér­kező árucikk drágításának lelo­hasztja az emberek vásárló ked­vét de elkedvetleníti a kereske­dőket és szállítókat is. A felül­járó megszüntetésére egyelőre nincs kilátás. A szállítók megelé­gednének átmenetileg avval is, ha a hozzávezető utat a Máv. után most már a város is kikövezné. Egyszerre megoldódik azonban a bonyodalmas helyzet, ha Nyíregy­háza uj teherpályaudvart kap. Munkatársunk arra a hirre, hogy az uj pályaudvar kérdésével a vasutügyi igazgatás szívesen fog­lalkozik és a városnál is kialakul­tak már az uj pályaudvar megépí­tésére vonatkozó tervek, érdeklő­dött illetékes helyen, mikorra vár­ható a pályaudvar építés. Mit mondanak a Máv. kö­; rében? A Máv. részéről a következő in­formációt kaptuk a teherpályaud­yar kérdésében: A Máv. beruházási programmja keretében bizonyára szívesen be fogja állítani a nyíregyházi teher­pályaudvar tervet is. Abban azon­ban nem mehetünk bele, hogy á város távoli pontján építsük meg a pályaudvart. Itt a városi szem­pontok nem érvényesülhetnek ki­zárólagosan. Fontos kereskedelmi érdek sürgeti, hogy a Máv. mos­tani állomása közelében maradjon a teherpályaudvar is. Mi a temető helyén szeretnők az építkezési mun kálatokat megkezdeni. Ez a hely mindenképen alkalmas nekünk is, a város lakosságának is. A város is hajlandó a te­f metőt átengedni. . I 'f{ A városnál a pályaudvar kérdé­sét nem tették ad acta. A terve­zések folyamatban vannak. A kép­viselőtestületben ugyan felmerült a Debreceni-utcai épités terve is, Október 5-é n Bü Mi i _L dúsan felszerelt üveg- és porcellán üzlete Luther-házban ujt lói n íegnylük 1 6361— 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom