Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-03 / 225. szám

s 1929. október 3. Nagy szavak - pongyolában Irta: AUdrássy Kálmán. Demokrácia, Arisztokrácia ! — Theokrácia Három szó, tartalmára nézve a képzelet simogató dajkája. Hármas összetétele a kracia görög szónak, azonos tartalommal a három különtartalmu előszó mellett. A napokban egyik öreg gondolkodó barátom állított meg Nyiregy házán s igy vallatott: — jó, hogy találkozom veled, szeretném tudni, miként gondolkodol te a demokráciáról, melyrőt ma nagyon sok szó esik a politikában. Sietős utam lévén, kevés szóval adtam némi választ s megnyugtatásomra szolgált, hogy egyformán gondolkozunk. Azonban rögtön feltettem magamban, hogyha hangulatom tesz, cimboraságba lépek e divatos világfivel s pongyolára vetkőztetem — társaival. Mert vannak társai is, amint a címben egymás mellé sorakoztattam. A krácia görög szó törzsigéje: krateö annyit tesz magyarul, hogy parancsol, uralkodik, hatalomra, kormányzásra tör. Ebből aztán a krácia, uralkodás, parancsolás, hatalomra törekvés. Aszerint aztán, amint a Demos, Arisztos, vagy Theos igyekszik a maga részére hódítani ezt a kráciát, lesz belőle magyarul népuralom; kiválók, előkelők uralma; Isten uralma. A szó vagy a szólam azonban mint egy ruha, csak takarója a. valóságnak, mely ugy tűnik ki, ha levetjük. Mint egy színpadi prima ballerina, vagy hőstenor, a vetközőben mutatja sokszor keszeg idomait. Nézzük tehát. Első a, Demokrácia. Most ez a hőstenor. Népuralom, néphatalom, mindenki egyforma ur, egyenjogú intézkedő, szabad választó. E szavakra mintha megragadna a képzelet s viszszarepitene párezer évvel s letenne a dicső Athén népitélő nagy termébe, az Agorába s hallanám a mintademokrata Kleón kézzel-lábDIADAL Sze»onw»it6g! Október hó 2-án és 3 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és ő órakor MOSZKVAI KÉM (A cárnő kegyence) Az EMELKA más/él millió márkás hatalmas kiállítású yilágfilmje | 14 felv. A cselekmény színhelye : XV. Lajos káprázatos, III. Péter cár orientális szépségű udvara, Szerepbeosztás: Marquis d' Eon (kettős nagy altkit. fia és leány szerep.) Fritz Kortner A cár . . Liane Haid Pompadour Esitertaázy Ágnes A cárnő Mona Maris XV. Lajos Alfréd Otraach Kisérő műsor : Nyeregbe Mórfc burleszk Tinta Matyi, Magyar Híradó bal, főként recsegő torokkal forraló, uszító dörgedelmeit. Olvastam Szókratész elitéltetését, a vádat, a tárgyalást mely kr. előtt 399 évben történt. E íeirás, mely szintén csodaképen fennmaradt, mintha gyorirássai jegyeztetett volna, a vádat, védekezést, néphangulatot, szinte szórói-szóra adja s mintha átzúgna lelkűnkön ma is az ős demokrácia színes, eleven rikácsolása, affelett a szinte krisztusi lelkű ember felett. Holott a demokratikus alkotmányt épen akkor szervezte ujjá, ősnyers formájából a hires Euhleides, Arkhon (főbiztos.) Igaz valóságában a nagy tüdő uralma, mely visszhangot ver százezer tüdővészes torokból. Persze kettőezer s néhányszáz éven át, Görög-Róma-Frark cia- és Szovjetországokon __4t„ egész a nyíregyházai Agora-piacig hoi Szamueli-KIeon szórta a kénes lávát Istentől-csepüig... Titkos szavazat? Ugyan! Ez is megvolt már Kleonek idejében éspedig éjjeli sötétben, barna cserepeken, azonban ennek is előre tudták a végét. Akár a mai — cserepeknek. Azonban van egy Demokrácia és itt is lehet egy demokrácia, amely nem cserepekre és nem is szavazó cédulákra lesz felirva, hanem... Nézzük az Arisztokráciát. A kiválasztottak, a legfelső műveltek, az aranyosok s hasonló legjobbak uralmát. Uralom ez is, megfelelő formában, eszközökkel, célokkal. Kezdete a nyers állati erő lebunkózó hatalma; társakkal szövetkezve, támadó és védő küzdelmeken át. »Az erőtlen csügged, az erős megállja!!« Terjeszkedés, szervezkedés s e közben az értelem fejlődése, a belátás tisztulása, terjedelme. Igy indul az arisztokrácia. Kezdetben lebunkózzák egymást, aztán rabbá teszik s erejét felhasználják. Az állatok némelyikénél is van ilyen sor és rend, azon különbséggel, hogy ösztönszerű és állandó, mig az embereknél 'fejlődik értelme fejlődésével. A cél itt is az, ami a demokráciánál, csákhogy mutatósabb alakban. Támadásban, védelemben ujabbujabb eszközöket eszel ki; több és több társakat gyűjt, kikkel osztozik a prédán. Haladtában, erősségeket épít, kényelmes lakásokat; művelődik, hatalmát, vagyonát növeli, szóval félelmet támaszt a maga hatalma, uralma iránt s e félelemben az uralma álatt levők elgyengülnek testben, lélekben. Igy kívánja a hatalmi érdek. Ez az arisztokrácia, mint uralmi rendszer akár nyers, akár finomabb fejlődésében. És a Theokrácia?... Istenek uralma?... Ennek is volt nyers formája. Az ember kezdetben a természeti erők nyilvánulásában alakot es alakokat keresett és képzelt a maga uralmi érdekeinek segédeszközéül. 'Innen a sokféle elképzelés, földben, vizben, levegőben. Rendkívül érdekes s egyben szomorúan is érdekes, olvasgatni, tanulmányozni az istenről alkotott elképzeléseket. Ma már nagy irodalma van ennek, kiváló magyar müvekben is. Minden .elképzelés emberi uralmi érdek szolgálatába lett állítva, parancsolás, félelemgerjesztés segédeszközéül. Még a legműveltebb görög és római arisz tokrácia istenfogalma is, minő alakokkal, hajlamokkal, rémségekkel népesítette be kö|ztereit, templomait gondolkodását, istentiszteletét. — Nem is emlitve a föld legnagyobb, legrégibb két ázsiai népének — Kína, India — állati és képzeleti szörnyekkel telitett agyvelejét és országaik területét. S mi magyarok is, a mi Hadurunkkal, aki saját kardját is ledobta, nagyobb siker érdekében — az ő keresett népének!... S a Krisztus egyháza? Ez is érdekes ám!... (Folytatjuk.) A vármegye alispánjának rendeletére megindult levéltári kutatás kilencvenhét szabolcsi községben mentette meg a régi iratokat Tomesányi miniszteri tanácsos elismeréssel nyilatkozott a történelmi jelentőségű okmányok központi őrzéséről. — Kopócsapáti irattáriban megtalálták Görgey Kossathhoz intézett levelének egy korabeli másolatát (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Gaái István okleveles levéltáros a vármegyei könyvtár őre Mikecz István alispán intenciói szerint, az alispán utasítására bejárta a vármegye községeit, felkuttatta a .poros levéltárakat, összegyűjtötte és megőrzés céljából Nyíregyházára szállíttatta azokat a sokszor több százesztendős iratokat, amelyek tör ténelmi jelentőségű dokumentumok. Gaál István tanár az elmúlt nyáron folytatta felfedező útját, amelyet most már be is fejezett. Ujabb zsákmánnyal tért haza. Régi levelek, jegyzőkönyvek, térképek, határleirások, nemesi birtokokról készült telekkönyvek, a földesúri gyűléseken felvett jegyzőkönyvek kerültek elő sokszor a | porlepte padlásról. Kopócsapáti | irattárból előkerült Görgey Artúr egyik Kossuthoz intézett levelének korabeli másolata. Gaál István tanár most már kilencvenhét szabolcsi község irattárát kuttatta át. A kutató munkát ezzel be is fejezte. Az Országos Levéltári Közleményekben Gaál tanár ismertette a szabolcsi okmányokat, amelyeketa vármegyei levéltárban helyeztek le tétbe. Nemrégen Tomesányi miniszteri tanácsos érdeklődött a fon tos nyírbátori okiratok iránt. Az okmányokat megtalálta könnyű szerrei a vármegyeházán, kijelentette, hogy az egyes községek és járások múltjára vonatkozó okmányok központosítása kitűnő gondolat, amelyek végrehajtásának minden kutató csak örvendhet. A város telket ad, holtakat exhnmál, ha a Máv. megépiti az nj teherpályaudvart a vasnti temető helyén Nyíregyháza adófizető polgárainak évente százezreket jelentene az ij pályaudvar, amely egy csapással megoldaná a felüljáró okozta bonyodalmakat is (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Súlyos gondokkal küzd az ország adófizető polgársága. Hovaí tovább megvalósulnak a vésztI jósló jövőtrajzolások, megtörténhet ; könnyen, hogy elvéreznek és^fizei tésképtelenek lesznek a ma még ! valahogy vergődő »adóalanyok««. Meg kellene ragadnunk minden lehetőséget ezeknek a megkötő gondoknak elhessegetésére, az ország adófizető társadalmának felszabadítására, a vállára nehezedő súlyos terhek alól. A Nyirvidék a tennivalók között elsőnek a vasüti felüljáró megszüntetését jelölte meg. Pontos számadatokkal mutatta ki, hogy a vasúti felüljáró rossz utja, amely megkínozza az állatokat, lekoptatja a fuvarosok szekerét, lé nyegesen megdrágítja a fuvarozást a pályaudvartól a városba. Drágább a fuvar, drágább az áru és ez az utolsó etapja a városba érkező árucikk drágításának lelohasztja az emberek vásárló kedvét de elkedvetleníti a kereskedőket és szállítókat is. A felüljáró megszüntetésére egyelőre nincs kilátás. A szállítók megelégednének átmenetileg avval is, ha a hozzávezető utat a Máv. után most már a város is kikövezné. Egyszerre megoldódik azonban a bonyodalmas helyzet, ha Nyíregyháza uj teherpályaudvart kap. Munkatársunk arra a hirre, hogy az uj pályaudvar kérdésével a vasutügyi igazgatás szívesen foglalkozik és a városnál is kialakultak már az uj pályaudvar megépítésére vonatkozó tervek, érdeklődött illetékes helyen, mikorra várható a pályaudvar építés. Mit mondanak a Máv. kö; rében? A Máv. részéről a következő információt kaptuk a teherpályaudyar kérdésében: A Máv. beruházási programmja keretében bizonyára szívesen be fogja állítani a nyíregyházi teherpályaudvar tervet is. Abban azonban nem mehetünk bele, hogy á város távoli pontján építsük meg a pályaudvart. Itt a városi szempontok nem érvényesülhetnek kizárólagosan. Fontos kereskedelmi érdek sürgeti, hogy a Máv. mostani állomása közelében maradjon a teherpályaudvar is. Mi a temető helyén szeretnők az építkezési mun kálatokat megkezdeni. Ez a hely mindenképen alkalmas nekünk is, a város lakosságának is. A város is hajlandó a tef metőt átengedni. . I 'f{ A városnál a pályaudvar kérdését nem tették ad acta. A tervezések folyamatban vannak. A képviselőtestületben ugyan felmerült a Debreceni-utcai épités terve is, Október 5-é n Bü Mi i _L dúsan felszerelt üveg- és porcellán üzlete Luther-házban ujt lói n íegnylük 1 6361— 1 1