Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-22 / 241. szám

1929. október 22. .NYÍRYIDÍK. i 3 dóban. Beszédet mondanak: Ap­ponyi Albert gróf, a Pápai nun­cius, Hász István tábori püspök és Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter. Vasárnap délután 3 óra­kor országos Szentséges körme­net vonul végig a főváros kivilágí­tott és fellobogózott utcáin keresz­tül á Szent István bazilikától az Országház-térre. Október 28-án, hétfőn a második nyilvános gyű­lésen, amely délután 4 órakor lesz a Vigadóban Láng János képvi­selő, Breyer István segédpüspök, Huszár Károly az O. T. I. elnöke és Glattfelder Gyula csariádi püs­pök mondanak beszédet. Október 29-én, kedden reggef 9 órakor .a szerviták templomában Virág Fe­renc pécsi megyéspüspök Te Deu­mos szentmisét mond. Ugyancsak kedden délután lesz a nagygyűlés záróülése délután 4 órakor a Viga­dóban, amelyen Sipőcz Jenő, Bu­dapest polgármestere, Majláth Jó­zsef gróf, Vass József népjóléti miniszter és Serédi 'Jusztinián bí­boros, Magyarország hercegprímá­sa mondanak beszédet. A nagy­gyűlés ünnepies befejezéseképen kedden este 6 órakor gyertyás kör menet "indul a Vigadó-térfői a Szent Gellérthegyi sziklatemplom­hoz. Fölfedezték az életelixirt Londoni jelentés szerint novem­berben különös előadást fog tarta­ni egy indiai tudós, névszerint Ja­gadis Chunder Boze, aki állító­lag egy csodálatos uj gyógyszert talált föl. A különös szer egy nö­vényből készül, amely a Himalája hegységben nő. Életelixirnek hasz nálható orvosság. Hir szerint élet­telen békákat sikerült ezen szer befecskendezésével életrekelteni, sőt egy holland nő szivét, amely már teljesen mozdulatlan volt és a legerősebb izgató szerekre sem reagált, sikerült újra mozgásba hozni. A londoni jelentés egyelőre el; lenőrizhetetlen, mert Kalkuttából származik, a hindu tudós ugyanis Kalkuttában tartózkodik, ahol va­lamikor az angol egyetem tanára volt és később a róla elnevezett hires kutató intézetet alapította, amelynek ma is ő az igazgatója. Boze plofesszor novemberben meg tartja biztosan londoni előadását csak az a kérdés, hogy valóban bemutatja-e ezt a csodálatos ta­lálmányát, amefy első pillanatra ilyen hihetetlennek látszik. A pro­fesszor személye igen nagy tekin­tély a tudományos világban, ner egy felfedezése meglepte és fog­lalkoztatta már eddig is a világ természettudósait. 1919-ben egy el­járást hozott nyilvánosságra. Ez­zel az eljárással ^ fákat érzéktele­niteni lehet, úgyhogy a fák még több éves korukban ís minden ká­rosodás nélkül átültethetők. A mo­dern kertészetekben ma már na­gyon jól ismerik a Boze-féle át­ültetési módszert, melynek fölfe­dezése óta bármely üres telket pár nap alatt évtizedes fatörzsekkel le­het erdősitení. Később a profesz­szor oíyan eljárás talált föl, amely­nek segítségével, különböző inge­rek behatásával a növények növe­kedését mesterségesen fokozni le­het. Hires készüléke továbbá az úgynevezett crescográf, ez a ké­szülék a növények növekedését ál­landóan ellenőrzi és jelzi. A cres­cográf szintén forgalomban van, ma már, a mezőgazdasági kísérle­ti állomások használják, elsősor­ban a különböző trágyafajták és trágyázási módszerek eredményét vizsgálják vele. Ezzel a készülék­kell állapították meg azt is, hogy a túlságos trágyázás nem serken­tőleg hat a növények növekedé­sére, sőt ellenkezőleg, megállítja a növekedést. Jagadis Chunder Boze profesz­szor igen eredeti uflton Jutott el tudományos felfedezéseihez és előadásait mindig azzal a megálla­pítással szkota kezdeni, hogy az európai természettudományos k*. Október 31-ig kell kérni a régi betegségi biztositáii járulék 50% ának törlési kedvezményét A kereskedelmi és iparkamará már felhívta iparos és kereskedő érdekeltségének a figyelmét azok­ra a kedvezményekre, amelyek a 4020 eln. 1929. N. M. M, sz, ren­delet a régi betegségi biztosítási járulékok és az azok után számí­tott késedelmi pótlékok törlése te­Kintetébe kaphatók. Kívánatos, hogy e járuléktartozással hátralék­ban lévő munkaadók a kivételes méltányosságból adott kedvezmény nyel éljenek is, mert ilyen, vagy hasonló kedvezményre a jövőben nincs kilátás. A kereskedelmi és | tatómódszer azért nem olyan ered­ményes botanikai téren, mint az övé, mert a Jagadis-féle kutatás alapelve jobban megfelel a világ természetének, mint a materiális európai felfogás. A professzor sze­rint ugyanis a növényeknek is van érzelmi életük. iparkamara újonnan és nyomatéko­san felhívja ezért iparos és keres­kedő munkaadó érdekeltségét e kédvezmények igénybevételére. A 4020 eln. 1929. N.M.M, sz, rendelet által nyújtott kedvezmé­nyek a következők: 1. Törölni kell azokat a beteg­ségi biztosítási járulék és e járu­lékok késedelmi pótlékából szár­mazó tartozásokat, melyeket ^925 évi január hó 1. napját megelőző időre róttak ki. E hátralékok tör­lése hivatalból eszközlendő. 2. ötven százalék erejéig kell törölni azokat a betegségi" bizto­sítási járulékokból és e járulékok késedelmi pótlékából származó tar tozásokat, amelyeket az 1925 évi január hó 1. napjával kezdődő és 1926 évi december hó 31. napjá­val "végződő időre róttak ki. Ezt a főrlést a félnek külön kell kérni s kérvényét az illetékes kerületi pénztárnál 1929. október hó 31-ig kell benyújtani. A kérelmet indo­kolni kell. Ezek az indokok a kö­vetkezők: a) A tartozás teljes összegének behajtása a tartozásban lévő üze­mének, vagy vállalatának anyagi megrázkódtatását okozná. bj Foglalkozásának folytatását lehetetlenné tenné, vagy lényege­sen megnehezítené. c) Kérelmezőnek és családjának megélhetését veszélyeztetné. . * 3. Az 1927. évi január hó 1. napjával'kezdődő és í928 évi de­cember hó 31 napjával végződő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokból keletkezett tartozások után a késedelmi pótlékot törölni, kell, ha az egész járulékhátralék a tartozásban lévő 1929. .évfae­cember hó 31 napjáig megfizeti. Teljesen stagnál a magyr.r hang­szeripar Egyik kitűnő hangszergyáro­sunk mondotta el nekünk, hogy a hazai hangszeripar, mely vi­rágzott a háború előtt ,ma telje­sen stagnál ugy, hogy a legtöbb gyár kénytelen volt üzemét visz­szafejleszteni. Ennek főoka a nagy külföldi verseny: a külföldi hangszerkészítők közvetlen össze­köttetést keresnek a magyar kö­zönséggel és bár silány árut adnak, az olcsóságuk miatt egyre nagyobb tért hódítanak. Az egyetlen hang­szer, amelyben még figyelemremél­tó forgalom van, a cimbalom, ame­lyet nagy mértékben keresnek Ame rikából, Angliából és Franciaor­szágból. A Szomszédos államok­ba viszont alig van valami export. Egészen más lapra tartozik termé­szetesen a gramofonüzlet, mely lényegesen fejlődik, viszont ebben a cikkben belföldi gyártás nincsen. RICHÁRD DIX BOLOND MILLIOMOS A DIADALBAN DIADAL Okt 21. és 22„ hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor JOHN GIL8ERT legújabb alakítása Asszonyok ostora Jákob Wassermann világhírű regénye filmen 8 felvonásban Szerepű! ztás: Ervin Rciner biró Jon Ollbert Zeller Frank Reicher A felesége . . . Alma Rubens Mamfréd .... Ralph Forres Virginia .... Eta Von Berne Egy táncoinő : . Polly Ann Young RICHÁRD DIX és NANCY CARROLL főszerepléaéTel A bolond milliomos Komédia, amely házassággal végződik 6 akadályon át. Szerdán Csütörtökön Adolphe Menjou és Evelyn Brent legújabb filmje Az asszonyszeiiditő Ha a fecskék visszatérnek Főszerepben: Gustav Fröhlich A város képviselőtestületének szombati köz­gyűlésén megalakították Nyíregyháza központi választmányát (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A város képviselőtestületének szombat délutáni közgyűlésén je­lentős tárgy volt a központi vá­lasztmány megalakítása. A választ­mány megalakítására vonatkozólag harminc képviselőtestületi tag alá­írásával javaslatot terjesztettek a képviselőtestület elé. A javasla­tot a képviselőtestület egyhangú határozattal cii'ogadía és igy Nyír­egyháza központi választmányát a következőképpen alakította meg: A központi választmány tagjai: Geduly Henrik, Kovách Elek dr., Énekes János, Vietórisz József dr. Antal János, Barzó Pál, Hunyady László, Jánosbokori Kovács And­rás, Sasi Szabó László dr. Kausay Tibor dr., Szohor Pál és Kiss Gyula . A dán szerkesztők Hegyesbalomról táviratoztak Szobor Pál főjegyzőnek (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Nyíregyházát látogató dán szer­kesztők valamennyien nagy vi­láglapok külügyi vagy közgazda­sági munkatársai, felkes nagy ba­rátsággal és a magyar igazság ffropagálásának ígéretével távoztak ei Nyíregyházáról. A dánok in­nen Tokajba mentek majd meleg bucsut vettek nyíregyházi kísérőik­től és a fővárosba utaztak, ahon­nan tegnap utaztak el Hegyesha­lom felé. A trianoni határról á dán lapok szerkesztői lelkes üdvözlő táviratba^ búcsúztak el mégegy­szer Nyíregyházától. A táviratot szombaton délben kapta meg Szo­hor Pál főjegyző, aki a dán szer­kesztők fogadásánál és a kalauzo­lásánál a távollevő polgármestert helyettesitette. Rövidesen kiírják a versenytárgyalást a laktanyaépitkezés azonnal folytatására A Ryirvidék cikkeinek visszhangja a városi képviselőtestület közgyűlésén (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Nyirvidék sorozatos cikkek­ben mutatta ki, hogy halaszthatat­lan a megkezdett, de a további 'építkezések terve szerint még két esztendőre nyúló laktanyaépités azonnai való megkezdése. Cik­keinknek élénk visszhangja tá­madt a város iparostársadalma körében és most a képviselőtestü­let szombat délutáni közgyűlésén dr. Bencs Kálmán polgármester be jelentései során foglalkozott a köz­érdekű cikkekkel. Ezekkel kap­csolatban a polgármester kijelen­tette, hogy kellő időben megtette a lépéseket illetékes helyen az épít­kezések azonnal váló megindítá­sa érdekében. Ez ügyben éppen a hírlapi cikkek hatása alatt az iparosok népes küldöttségben je­lentek meg a városházán és ők is kérték a nyomasztó szegénység idején az építkezések haladéktalan megkezdését. A polgármester kijelentette a képviselőtestületben, hogy azok a lépések, amelyeket az építkezések megkezdése érdekében tett, siker­rel jártak, annyival is inkább, mert városunk országgyűlési képviselője dr. Rakovszky Iván is hatásosan interveniált ebben az ügyben. A polgármesternek az az érvelése, hogy a munkálatok-megkezdésére sürgősen szükség van, miután a városban semmi más nagyobb építkezés nincs, a munkanélküli­ség aggasztóan nagy, meghallga­tásra talált, mert amiként a pol­gármester a fővárosban értesült, rövid időn belül ki fogják irni az árlejtést a laktanyaépitésre ugy, hogy az építkezéseket nem hár­rom év, hanem két év alatt feje­zik be. A polgármester bejelentését a képviselőtestület nagy örömmel és megnyugvással vette tudomá­sul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom