Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-15 / 235. szám

1929. október 15. J^íVíRYIDÉK. 3 következő esetet hozta fel: ^Április 8-án Herbutovtól délre egy orosz hadnagy fehér zsebkendőjévef integetett felénk. Beengedték az állásokba és a legközelebbi magasabb parancsnokság elé vezették. Az orosz tiszt azt mondta, hogy az ezred bizottság a diviziós bizottsággal egyetértve küld v« öt ki, kellemes húsvéti ünnepeket kívánni, de legfőképpen azért bogy tudomásunkra adják, hogy mennyire szeretnénk már a háborúnak véget vetni. Az egyetlen cél, ami jelenleg az oroszok szeme előtt lebeg, a belpolitikai szabadságok. Elmesélte, hogy az ezred bizottságok (tanácsok) megalakulása nagyon gyorsan ment. Á bizottságok teljesen függetlenek a parancsnokságtól, a parancsnokok kö telesek magukat a bizottság határozatainak alávetni. A bizottságok megszervezése a következő: minden század választ i tisztet és 2 közembert a zászlóalj bizottságba, ez viszont választ i tisztet és 2 közembert az ezred bizottságba és most van megszervezés alatt a hadsereg bizottság, melynek hatáskörébe fog tartozni határozni a háború vagy békéről is; ez a bizottság Péterváron vagy Moszkvában fog ülésezni és remélik, hogy a központi hatalmak egy tisztességes békeajánlattal fognak jönni. Megkérdezték tőle, — hogy mit gondol arra vonatkozólag, hogy a háborút a végső győzelemig fogják-e folytatni, azt fejelte ,hogy a kormányok sem tehetnek semmit a hadsereg akarata nélkül. A tisztikar jelenleg maga forradalmi elemből áll, meglepődtek sokan, hogy még a tábornokok is az uj kormányhoz csatlakoztak. A csapatok magatartása bizony sokszor kétségbeejtő, de a tisztek okossága és szigora eddig még mindig elejét vette nagyobb rendellenességeknek. Ugy a tisztek, valamint a közlegények a béke óha- . jától vannak áthatva.® »Az orosz tisztet felhatalmazta parancsnokságunk, hogy a tárgyalás lefolyásáról tegyen jelentést saját ezredeinek és 27-én jöjjön ismét vissza.« »Ugyanezen saját tisztünk, György bajor herceg, egy másik csoport kiküldöttel is tárgyalt aznap, 1 altiszttel és 2 közkatonával. Az altiszt, ki elég intelligens volt, hasonló értelemben beszélt, mint a hadnagy, és csak a békét óhajtották, hogy visszatérhessenek otthonukba és minden erejüket a beiszabadság kivivására fordíthassák. ,Azt mondták, hogy egy támadási parancsot egy katona sem hajtana végre. Nagyon büszkék voltak _ a bizottságokra, melyek kívánságaiknak hü szószólói minden esetben. Hindenburg támadási szándékát Pétervár ellen és a cárizmus helyreállítását a kormányuk hazugságnak minősítette és a német császár választójogi ígérete biztosíték nekik, hogy a központi hatalmak nem törekednek Oroszországban a fégi államformát helyreállitani.« Hogy az oroszok teljes bizalmát megnyerjük, a propaganda vezetőség a két vonál közé egy kis depót helyeztetett el a levélek, újságok és más ajándékok számára. Az orosz tisztikar nagyrésze mindent elkövetett ezen barátkozások megakadályozására; parancsba adták, hogy mindenkit, akit az ellenséggel cimborálni látnak, agyonlövik. Brusszilov május 9-én figyelmezteti katonáit, hogy őrizkedjenek az ellenséggel szóbaállani, mivel az ellenség minden igéreie mellett — kémkedni akar "és felemlíti, hogy osztrák-magyar tisztek fényképekkei jöttek az orosz állásokba és kihasználva a fegyelem meglazulását, a vörös katona bizalmát akarják most .megszerezni, testvéreiknek szólítják, de ez csak rászedés, amelyből Oroszországnak nagy kára származik még. Az ellenség minden barátságos közeledésére csak golyóval és bajonettel kell felelni. Brusszilov eme napiparancsa nagy visszhangra talált mindakét táborban, a mi hadvezetőségünk véleménye szerint az orosz katona meg rendült bizodalmának helyreállítására, pálinkát és dohányt kell adni nekik. És csakugyan a rum játszotta a legnagyobb szerepet a propagandánkban. A rákövetkező napokban a következő cédulát találtuk a .levélszekrényben : »Bajtársaink, küldjetek nekünk rumot, újságot és más egyebeket : helyezzétek egy kicsit közelebb az állásainkhoz, mert mi nem tudunk olyan messze érte mqnni. Fogadjátok köszönetünket érte«. A 30-ik divízió 1917 junius j-\ napiparancsa szabályozta ezen rum és dohány küldeményeket. A parancsnokság utasítása szerint, nem kell olyan színben a dolgot feltüntetni, mintha mi az oroszokat teljesen korrumpálni akarnánk, hanem inkább csere kereskedés alakjában kell ezeket lebonyolítani, még pediglen cukrot és szappant kell kémi, amivel az oroszok bőven el vannak látva, újságokért cse rébe újságokat kell kérni. Ezen propaganda előmozditására elfogadtuk levelek köz-vetitését, a központi hatalmak valamelyik fogoly táborában, vagy a megszállott területekre. Ezen propagandának a bresztlitovszki békekötés vetett véget, seregeinket más hadszinterekre vezényelték és csak csekély számú rekviráló csapat maradt Oroszor. szágban. Minden pillanatban halálos szerencsétlenség történhet a nyíregyházi halálsarkon A Dob-ntca sarkán sílyos karambolt akadályozott meg a közellakók ébersége szerencsétlenség következhet be. Az üzletből kirohantak és visszarántották a lovakat. A kocsirudja előtt milliméterre rohant el a vonat, amelynek vezetője az utoísó pillanatban lefékezte a mozdonyt. Ha vissza nem rántják a lovakkat, késő lett volna a vonat megállása : a szekér lovastól, gazdástól a halálsarok áldozata lett volna. I.. A Dob-utcaiak izgatottan tárgyalták a karambolt és újra kifejezést adtak régóta hangoztatott kívánságuknak : sürgősen szélesitni kell a Dob-utcát, mert a véres szerencsétlenség elkerülhetetlen lesz a Ijalálsarkon. A Dob-utca és a Kossuth-utca sarkán van Nyíregyháza »halál6arka«. A szük Dob-utcából a Kossuth-utcába haladó kocsik a kisvasúti sínre lépnek és rendszerint nem hallhatják meg a robogó villamost vagy távolsági' vonatot. Az utca Olyan szük, hogy a szekeren ülők nem vehetik észre a vonatokat és a csodával határos, eddig csak kisebb szerencsétlenségek történtek a Dob-utca bejáratánál. A napokban az egyik távolsági vonat teljes sebességgel robogott a Dob-utca előtt, amikor egy szekér jött a Dob-utca felől. 'A sarkon levő Róth-féle péküzletben vették észre, hogy súlyos uve5zi... „Puccini? Én is nagy csodálója vagyok, de rádióban? Nem . . . Vár; csak egy pilla natig, kérlek ..." „Nos kedvesem, ehez mit szólsz ?" „Valóban elsőrangú, ezt nem is képzeltem volna, neked valami egészen különleges készüléked lehet . . „Hát nem tudod, hogy cz egy Philips hálózati vevő?" — „Ugy, akkor már nem csodálkozom semmin . . ... igy beszél az operabarát . .. . Lll PS odern vevő ÁRA: P 52Q.— Az egész országban felállítják az adósok „fekete listáját" A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére nagyjelentőségű intézmény megszervezése van folyamatban. Megalakítják a Megelőző Hitelvédelmi intézetet, amelynek az lesz a hi-» vatása, hogy a kereskedők és iparosok összes adósait központilag nyilvántartsa, azok anyagi helyzetéről állandó ellenőrzést vezessen ugy, hogy minden cég vagy vállalat azonnal pontos információt szerezhet be azokról a személyekről, akik hitelbe akarnak vásárolni. A kamarát az egyes iparágakban már bevezetett fekete listák sikere buzdította az érdekes terv megvalósítására. Ma már hiába szaladgál a nem fizető adós más-más iparoshoz, nem kap hitelt. Ez a rendszer azonban csak egyes szakmák keretén belül érvényesült eddig, — mert az iparosok nem tudták, hogy más szakmáju iparos társaiknál mennyi adósságot csinálnak a náluk fekete listán szereplő egyének. — A központi nyilvántartó azonban már minden adósságról tájékoztatni fog és a szabó iparos pontosan tudni fogja, hogy a hitelt kérő személy mennyivel tartozik már a divatkereskedőnek, a cipésznek, az asztalosnak és a más szakmabeli iparosnak és kereskedőnek. — A nyilvántartóban feljegyzik az adós jövedelmét is, ugy, hogy az érdeklődő el tudja majd bírálni, hitelezhet-e még az illetőnek, követelésének kockáztatása nélkül. — Természetesen kötelezik az összes kereskedőket és iparosokat, hogy adósaikat jelentsék be a kamaránál a nyilvántartás érdekében. — Mint értesülünk, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara országos akcióvá' akarja fejleszteni ezt a mozgalmat és megvalósítása érdekében már érintkezésbe is lépett a vidéki kamarákkal és érdekképviseletekkel.