Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-14 / 209. szám

8 JNfVíRYIDÉK. 1929. szeptember 10. Az igazságtalanság labdajátéka A Népszövetség őszi ülésszakán egymásután szólaltak fel Európa legnagyobb államférfiai, Briand, MacDonald, Henderson, Strese­mann s mindnyájuk szavából azt lehet kiérezni, hogy a népek soha­sem vágyódtak annyira a béke után, mint napjainkban. Alig oko­zott olyan nagy fejtörést még ed­dig a béke biztosítása, mint most, sajnos nem jönnek rá, a legszé­lesebb látókörrel megáldott poli­tikusok sem, hogy minden törek­vésük hiábavaló addig, amig nem változtatnak a boszuálló szellem békealkotmányán. Őszintén, s ke­resetlen szavakkal mondotta meg ezt ismét gróf Apponyi Albert Genfben, ép oly nyíltan mintha Budapesten beszélt volna. Nem lehet az igazságtalansággal hosszú éveken keresztül labdajá­tékot űzni s ennek grafikonjától várni az idők jobbrafordulását. Szinte drámai hatást keltett gróf Apponyi Albert beszédének ama része, amikor utalt arra, hogy Ma­gyarország nap-nap után kénytelen érezni a megalázó bizonytalanság súlyát. Vájjon megértették.e Genf urai a nagy magyar követ intő sza vait, amikor ezeket mondotta: »amikor megmutatom égy ma­gyar gyermeknek Magyarország térképét, ahol régi hazájának csak foszlányait láthatja, kérhetem-e őt arra, hogy azt állítsa erről, jól van igy.« A magyar gyermekkel sohasem "lehet megértetni, miért szakították el a megmaradt terü­lettől azokat a részeket, ahol egy­séges tömbökben magyarok élnek. Ha a magyar -gyermek felcsepe­redik, joggal kérdheti, nem az lett volna-e a békeszerződések köte­lessége, hogy az anyaországhoz csa toljon minden olyan tefületet, hol magyarok laknak, ha ilyenek let­ICK volna s netalán azok nem tar­toztak volna történelmi köteléké­be? Briand tanácsát, hogy a gyer­meket ne neveljék háborús szel­lemben a nemzetek, mi teljesen ak ceptáljuk, de nem adott tanácsot arra nézve, hogy mit mondjunk hát a magyar gyerekeknek, akik megalapozzák ezeresztendős törté­nelmünket, s rátekint a Duna me­dencéjének térképére s a kérdé­sek özönét intézi hozzánk. Gróf Apponyi Albert megnyugtatta Genf döntő faktorait, hogy Ma­gyaroszág ilyen körülmények kö­zött sem gondol arra, hogy az el­orzott haza részeit háborúval sze­rezze vissza. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a háború kockázatos dolog, dokkal nagyobb értékű a mi jog­alapunk az elrontott békeszerződés revíziójához, semhogy azt egy koc­kázatért feláldozzuk. Briand sza­vai után ítélve a nagyhatalmak is múlik el hónap, hogy ujabb és látják már tévedéseiket, mert alig múlik el hónap, hogy ujabb és ujabb ötletekkel ne próbáljanak se gitségére sietni a felidézett hely­zetnek. Ezek azonban mind ér­téktelen próbálkozások maradnak, mindaddig, amig a bajok gyöke­réig le nem hatolva, nem a meg­felelő helyen, az alapos békerevi­zió által gyógyítják a sebeket. Az európai államok szövetségét sem tekintjük másnak, mint eme lab­dajáték egyik kevésbbé sikerült produkciójának, amely ép any­nyira nem visz sikerre, mint a többi megelőző hasonló törekvés. T1S ZTA RONGYOT minden mennyiségben ves7 kiadóhivatalunk. Leszállítják a kisemberek forgalmi adóját Uj rendszer az átalányozásnál Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter még a nyári szünet előtt há­rom rendeletet adott ki, amelyek­ben a fényűzési adó terén külön­böző könnyítéseket tett. A pénz­ügyminiszter programja szerint a *orgalmiadónál is bizonyos enyhí­téseket kíván életbeléptetni és most dolgozik a pénzügyminiszter azon a rendeleten, amely elsősor­ban a legkisebb egzisztenciáknak fog kedvezményeket nyújtani az adófizetéseknél, illetőleg az adók megállapításánál. Wekerle pénzügyminiszter több­ször hangoztatott programját kí­vánja beváltani azzal, hogy a for­galmiadóátalányok megállapitásá nál elsősorban kisemberekre lesz tekintettel és a lehetőséghez ké­pest olyan könnyítéseket nyújt szá­mukra, amellyel a jövőben sok pa­nasznak és sérelemnek egyszers­mindenkorra elejét veszi. Szeptember végén kezdik meg az országban a pénzügyi hatósá­gok a minden évben szokásos for­galmiadóátalányok kivetését. A most meginduló kivetések előtt a pénzügyminiszter rendeletben fog­ja utasítani az ország összes pénz­ügyigazgatóit és pénzügyi hatósá­gait azoknak a szempontoknak fi­gyelembevételére és betartására, amelyeket a legkisebb egziszten­ciák védelme érdekében szükséges­nek tart. Arról van szó, hogy az eddigi két százalékos kulcs he­lyett alacsonyabb kulcs szerint fog ják megállapítani a kisebb kézmü­iparosok forgalmiadóját. Mindazok a kézmüiparosok, akik segéd nél­kül 'dolgoznak, vagy csak 1 —3 ta­noncot foglalkoztatnak, lényegesen alacsonyabb kulcs szerint fogják fi zetni a forgalmi adót. Ezen felül tekintetbe fogják venni az adómeg állapitásnál a forgalmi helyeket is. Különbséget tesznek abból a szem pontból, hogy az adóalany na­gyobb forgalmú városban, község­ben, vagy kis városban lakik és különböző kategóriákat állítanak fel az egyes helyek nagyságához képest az adó elbírálásánál. Kö­rülbelül 80—100.000 kisembernek az adócsökkenéséről lesz szó We­kerle pénzügyminiszter legújabb rendeletében, .amely gondoskodni kíván arról is, hogy a minden év­ben szokásos adómegállapitásoktól is mentesítse ezeket a kisembere­ket. Moser Ernő képviselő mondott ünnepi beszédet a mándoki zászlóavatáson (A Nyirvidék tudósitójától.) Kisvárdáról jelentik: Belső érzelmektől áthatott ünne­pet ült a Tiszai Járás Iparossága, de velük együtt Mándok minden rendű és rangi lakosa szeptember 8-án. Az ipartestület zászlaját avatták fel, szimbólumát annak, hogy az iparosság tud összetartva dolgozni, tud nagy a Ikotásokat létrehozni egy szebb magyar jövő reményében, A zászlóanyai tisztet özv. gróf Forgách Lászlóné vállalta, akit akadályoztatása miatt özv. herceg Odesralchy Zoárdné képviselt s kö. tötte fel a zászlóanya koszorúját a zászlóra. Ott voltak az ünnepségen Sza­lánczy Bertalanmé' és Roskoványi Dezsőné mint fővédnökök, dr. Mo­ser Ernő, Szabó Zoltán képvise­lők; Szalánczy Bertalan földbirto­MEGTARTOTTUK, AMIT ÍGÉRTÜNK PÉNZÉRT JÓT ADTUNK! Most még fokozzak az iramot: Hétfőn—kedden mutatják be Budapest e'őtt ÉLELEM Stefan Zweig milliók és milliók által olvasott regényét filmen, meljnek főszereplője GUSTAV FRÖHLICH APOLL Pénteken— szombaton—vasárnap A NI NI A MAV wnMfi a vil <Khirü kinai filmmüvésznö 1YI/A I VV legnagyobbs legpazarabb újdonsága PICCADILLY 10 fejezet London fertőjéből és ragyogásából. Rendezte : E. A. Dupont Főszereplők. Valentine Wilmot . Jaraeson Thomas Shosho . . Anna May Wong Miss Mabel . , . Gilda Oray Jim Ktng Ho-Chang ég a kísérő műso r Hétfőn BUDAPESTET MEGELŐZVE! Kedden GUSTAV FRÖHLICH szenzációs alakításával STEFAN ZWEIG milliók és milliók által olvasott regényében FELELEH és a (EGY GYENGE PILLANAT) Regényes történet 9 felvonásban kiséré műsor Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor kos, Répászky István igazgató, — mint 'flédnökök, továbbá a közigaz­gatás, községek, egyházak, m. kir. vámőrség képviselői. Az ünnepségre 9 órakor gyüle­keztek az ipartestület tagjai a tes­tületi helyiségben, honnan a zász­lót a rk. templomba, majd a ref. templomba vitték megáldani. A templomból lovaslegények vezeté­sével a piactérre vonultak, hol dí­szesen felállított sátorban az ünne­pély kezdetét vette. Bartha Endre elnök egyszerű, keresetlen szavakkal, a társadalmi (ellentétek kiegyenlítése s a munkás és munkaadó kölcsönös megbecsü­lése reményében nyitotta meg a gyűlést. Utána az iparos dalárda énekelte el a Hiszekegyet. Dr. Moser Ernő tartotta meg gondolatokban gazdag ünnepi be­szédét. — Es^mék szimbóluma a zászló, — mondta —. A rómaiak eztel mentejc provinciákat hódítani. Mi kor Napóleon a Iodi hídnál harcolt s már-már elveszettnek vélték a csatát, Napóleon a zászlótartó ke­zéből kiragadta a zászlót, a hidra dobta s azt mondta vitézeinek, — hogy Franciaország sorsa ebben a zászlóban van eldobva, e zászló alatt omlik pssze dicsősége. Ragad­játok ezért magatokhoz a zászlót s mentsétek meg a francia dicső­séget. Zászlóval mentek a szent sir visszafoglalására. És zászló alatt liarcolta végig a magyarság ezer­éves harcát. A zászlófoszlányok ta­karják be a siró szemeket, a fent lobogó zászlók hirdették a magyar 'dicsőséget. Minden zászló valami magasztos eszmét képvisel. Ez a zászló is képviseli az imát és a munkát. Amikor erre a zászlóra nézünk, jusson eszünkbe a mi Is­tenünk s dolgozzunk a mi drága Hazánkért. Ha kell, vigyük ezt a zászlót fennen lobogtatva; vigyük, mint Zrínyi kirohanásakór fényes öltözetben, emelt fejjel, tiszta lélek­kel s ha kell, — igy haljunk meg érte. Majd az énekkar a Szózatot éne­kelte eí. Utána következett a szegek be­verése, melyhez mindenki egy öt­letes jelmondatot mondott. Mint­egy háromszáz szeget vertek a zász. lóba, jelképezve, hogy 300 magyar s'ive dobbant 'benne össze. Stéger "László tb. főszolgabíró, az Ipartestület diszelnöke, a zász­lót átadta az Ipartestületnek. Bartha Endre elnök vette át a zászlót az Ipartestület nevében. Egy órakor a Reich-féle ven­déglő nagytermében 100 teritékes íközebéd volt. Az ebéden elsőnek Szaniszló Gyula "Ipartestületi alel­nök köszöntötte a Kormányzót. — Utána dr. Moser Ernő orsz. gyül. képviselő özv. gróf Forgách Lász­lóné nagyasszonyt és a távolléte miatt az őt helyettesítő herceg Odeschalchy Zoárdnét üdvözölte.. Felszólalt még Szabó Zoltán záho­nyi képviselő is, továbbá Papp Kálmán mándoki ref. lelkész a ma­gyar összetartásra. Dr. Torda Ba­lázs iparkamarai fogalmazó a ka­mara képviseletében, dr. Zimányi Endre a sajtó képviseletében, Bodnár István a kisvárdai iparos dalkör nevében üdvözölték az ipa­rosságot. Debreceni István a nem­zeti hadsereget éltette, Bartha Bé­la pedig a mándoki elöljáróságnak fejezte ki köszönetét tevékeny köz­reműködéséért. Igen érdekes volr Stark József pékmester felszólalá­sa, aki a szocializmustól és az in­ternacionalizmustól óvta az iparos­ságot. Számos felszólalás hangzott el még, amelyek után az ebéd véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom