Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-12 / 207. szám

1929. szeptember 12. J^fRYIDEK. 7 Az autóba kötözte kiskanizsai potyautasát egy keszthelyi soffőr ha van a közelben egy kényelmes fotel meg egy jó cigaretta, akkor... tiz perc alatt leszelidül vérszegény szentimentálizmussá és... rajtakapom magam, amint a saját tragédiámat élvezem langyos meghatottsággal. És ez igy megy napnap után. Várni, örökké csak váriul; ennyi az egész. — Értem — szólt a lány. — Azt is tudom most már, miért éli ezt a furcsa életet. — Igen. Érthető ez. Hajszolom magam. Lehet, hogy kóklerség az egész, de lehet, hogy missziót teljesítek önmagammal szemben. Hur colom a lelkemet mindenfelé, ahol szint, meleget kaphat. Ne higyje, hogy ez nekem különös gyönyörűség. Hiszen megszédültem egypárszor, voltak percek, amikor az életcsucson éreztem magam; de... önmagamtól soha se tudtam menekülni és amikor azt hittem, hogy magam mögött hagytam mindent, egyszerre... szemem közé vigyorgott ugyanaz a fátum. Néhány nap pal ezelőtt — lássa, elmondok már mindent — felvitettem magam a Vezúv oldalára. Mikor lenéztem onnan, egyszerre megint azt hittem: költő vagyok. Akkor azt súgta az ördög, hogy lépjek mégegyet felfelé; próbáljam magam egészen odaadni a percnek. Megértettem mit akar; gyorsan felhajtottam két pohár lacrima Christit. Aztán..,, az történt, hogy öt perc múlva elálmosodtam tőle gyalázatosan; a lábaim ólomrudakká váltak, magam pedig olyan józan maradtam, mint egy számkukac. Hát ez vagyok én; most már nevethet. Hiszen ez csak nekem tragédia, mindenki másnak bohózat. — Nem, én nem nevetek.. Különös, groteszk tragédia ez a magáé és a kivezető ut nehéz, meredek. — Itt nincs kiút — legyintett a fiu rezignáltán. A lány azonban tagadólag intett. — Minden bajból kivezető ut az Isten! — mondotta halkan, komolyan. A másik pedig elképedve nézett rá. — Maga... hitet akar szuggerálni... belém? — kérdezte, A két tekintet küzdött egy pillanatig; a férfi arcán a guny elképedt ijedtséggé vált, a lány piros lett a haja tövéig: — Hát... hogyan akar hit nélkül keresztülvergődni?! — kérdezte szelíden, csodálkozón. A fiatalember nem felelt. — Beiratások a Füredi zeneiskolába. Füredi Henrik államilag engedélyezett m. zeneiskolájában a beiratások megkezdődtek. Beiratkozni lehet zongora, hegedű, gordonka, és saxopnon tanszakokra az intézet helyiségében Kállai-utca 2. szám alatt egész nap folyamán. Saxophont felnőttek is biztos eredménnyel tanulhatnak minden zenei előképzettség nélkül. Még csak tehetség sem kell hozzá. Az intézet akadémiai osztályú növendékei a Zeneművészeti Főiskolán vizsgázhatnak, ahol államérvényes bizonyítványt kapnak. A IV-ik osztályban kettes osztályzatot nyert növendékek a Zeneművészeti Főiskolán tanárképző tanfolyamra jelentkezhet és annak elvégzése után zenetanári oklevelet nyerhetnek. Oly növendékek részére, kiknek zongorájuk nincs, külön gyakorló terem áll rendelkezésükre, úgyszintén a saxophon tanszakon is. Felnőttek részére külön esti tanfolyam. Tandij zongora gordonka,, saxophon tanszakokon évi 150 P, a hegedű első alsó osztályában 120 P, a többi osztály 150 P. A tandij havi, negyedévi részletekben is fizethető. Beiratási dij fűtési, világítási dijjal együtt •egész évre 15 pengő. Keszthelyről jelentik: Szerfelett vidám körülmények közt került hurokra Keszthelyen egy uri passziókra szomjazott kiskanizsai ífjuember. A Zalai Közlöny keszthelyi fiókszerkesztősége előtt, a főutcán teg nap este felé egy bérautó állt meg Egyetlen utasa bele volt kötözve pányvázva az autóba. A soffőr diadallal magyarázta el az esetet a szerkesztőségnek és a csakhamar összeverődött, hatalmas, hangosan hahotázó tömegnek. TJgy történt, hogy Belatinec Mihály 20 éves gazdasági cselédnek kedve szottyant autózni. Mit tesz ilyenkor az ember? Odamegy a bér autóstandra és fogad egy autót. Igy tett Keszthelyen Belatinec barátunk is. Megalkudott egy ottani bérautóval és sétakocsizásra indult Hévízre, majd ugy beleizlett, hogy onnét Víndornyalakra robogott. Azt mondta a soffőmek hogy ott hozzátartozói laknak. Valóban le is szállt a faluban egy ház előtt, be is ment a kapun. Csakhogy szemfüles volt a soffőr is és figyelte a »pasast«. A figyelem nem volt hiába való. Belatinec ugyanis a kertek alatt kezdte keresgélni a rokonságot s mikor már azt hitte, hogy tul van a veszélyes zónán, a kertek között a faluból kifelé igyekezett. A soffőr rutóra utána. Két kilométeren át futott versenyt Belatinec és a soffőr, árkon-bokron, kerítésen át, mignem a soffőrnek sikerült a fizetés elől menekülő vendéget elcsípni. A markos legény nem ijed meg az árnyékától, hanem megkötözte potyautasát és visszavitte a ház előtt maradt autóhoz, visszaültette bele, biztonság okáért még az autóhoz is hozzákötötte, aztán teljes gázzal nekiindultak az útnak vissza Keszthelyre. Belatinec sorsába belenyugodva élvezte az uri módon utazás 36 kilóméterét és akkor sem mutatott különös indignálódást, amikor Keszthelyen nagy tömeg verődött össze csudájára. A soffőr végül is a csendőrségre vitte hősünket, aki ott murakeresz turi születésü, kiskanizsai lakosnak ' vallotta magát. A eljárás megindult. vaii történet, amelyet Viktor Fleming rendezett Doris Anderson scenáriuma alapján. Főszereplői Clara Bow és Clive Brook. E két név magában is elegendő a film reklamirozására. A darab meséje az örök nyár hazájában. Havai szigetén játszódik le. Itt él Hula-Hula, az őserdő leánya, a félvér havaíi leány, itt lesz szerelmes Antonyba, a londoni mérnökbe, aki a gátépitési munkálatok vezetésére a szigetre jön. Az idillikus szerelem elé azonban sok akadály gördül. Kiderül, hogy a mérnök nős, akinek a felesége meg is jelenik a szigeten. A végén mégis Hula-Hula lesz a győztes, mert a mérnök feleségét nem a, szerelem, hanem csak a pénz kötötte urához. A kisérő filmhez, Harry Pieí 10 felvonásos attrakciójához, ugy véljük, nem kell semmi kommentár. Piccadilly az Apolló e heti szeozáeiója Picadilly a cime és az Apolló péntektől vasárnapig mutatja be az uj Anna May Wong-filmet, amelynek a szerzője: Arnold Bennett, a színpadi és regénysikerekben egyaránt megedzett híres angol iró. Bennet filmirónak is kitűnő. A Piccadilly cselekménye London éjszakai életébe visz el érdekesen megrajzolt szereplőkön keresztül, a kiknek sorsa fordulatokban gazdag történetben pereg le a néző előtt. Egy kis kinai leány karrierjét és tragikus szerelmét rajzolja meg Arnold Bennet és a kis Shoso regénye tele van színnel, hangulattal, melegséggel, szépséggel, a melyek kitűnően érvényesülnek ugy a szereplők játékában, mint Ev^-M Andié Dupont színes, mozgalmas rendezésében. Ahogy Anna May Womgnak, ugy Dupontnak is volc egy nagy sikere ebben a szezonban. A kitűnő német rendező, aki a Varieté nagy sikere után Amerikát is megjárta, a Parisyá-val tért vissza az európai filmhez, amelynek ma tálán a legnagyobb rendezőtehetsége. A film szempontjából különös szerencse ily (nagy rendező s. ilyen nagy színésznő találkozása s az eredmény nem is lehet más, mint — nagy film, igazi attrakció. Dupont gjlesteri kézzel, teljesen filmszerű elgondolásban vitte a mozivászonra Arnold Bennett darabját, amelynek hatásos háttere az éjszakai London mozgalmas, viharzó élete, a varieték csillogása, a külvárosok nyomorúsága. A szcenárium nem a sablonos szerelmi történetet adja, abban a szerelemben, amely a' kis Shoso és a nagy varieté tulajdonosa között szövődik, több van a sablonos szerelemnél, itt tulaj donképen a sárga faj szívóssága és alcaratereje harcol, hogy meghódítson egy fehér férfit. És a kis Shosonak az a tragédiája, hogy ebbe a szerelembe döntő szóval avatkozik bele, a — harmadik, egy fiatal kinai, aki — megöli Shosot azért, mert — fehér férfit szeretett. Anna May Wong tehát újra meg hal, akár a Song-ban. Ennek a színésznőnek különös lénye, amelyben a legőszintébb érze/mek a legforróbb erotikáig mind megvannak, valahogy nem tűri. meg a happy endet, az erőszakolt, boldog befejezést. Anna May Wong nagyságát már ismeri a magyar közönség, mellette azonban lesz néhány meglepetése a filmnek. Egyik partnere egy másik valódi kinai: King-Ho-Csang, akinek ösztönös művészete is sok hivet fog szerezni. Az angol filmművészet is bemutatkozik két uj tehetséggel: az egyik Gilda Gray, a másik pedig egy nagyon rokonszenves szinész:: Jameson Thomas. Matyóhimzések az E?ang. Nőegylet kézimnnkavásárán Irtunk a mezőkövesdi elöljáróságnak, hogy küldjön nekünk valakit, akivel tárgyalni lehet a mezőkövesdi hímzések érdekében. El is küldték Tóth István uramat, aki nem rég jött haza Milánóból, ahol hatalmas kiállítást rendezett a magyar népművészet mezőkövesdi termékeiből. Megegyeztünk s azóta már itt is van a csodaszép kiállítani való, amely e héten, szombaton megnyíló vásárunkon szemkápráztató látványt fog nyújtani. Hadd melllékeljük ezt a néhányszavas ismertetést, amelyet egy folyóirat közöl a mezőkövesdi hímzésről G. P. E. aláírással. »A matyóhimzést népies alkalíniazjásába|n. férfi- és nőiruhák (kötények, ingvállak), azonkívül teritők és faltakaró »rudravalók« díszítésére alkalmazzák. A diszitmények jellege, mintáik sokfélesége, a gazdag szinöröm — mind magyar sajátság. A színek kiválogatása, a felépítés akkora biztonsággal történik, amilyen csak ezeréves hagyományok földjén lehetséges. Az ünnepélyes célokra szolgáló ruhanemüeken, menyasszonyi kelengyéken, halottas ingeken, kötényeken a vallás és babona sokféle titokzatos Szimbóluma is szóhoz jut. Tükörminták »szemverés« ellen, —-. »hüségmegőrző« talizmlájü ^formák, levelek, szivek, virágok s mindaz; amit egy gyengéd asszonyi szív a tű hegyére bi?, hogy a szinek nyelvén szólhasson kedveséhez. A színezés egészen ötletszerű. — Eredeti mezőkövesdi tarka hímzésen alig találunk két egyforma szi(vagy formájú motívumot. De ebben az ötletszerűségben sok finom é rzék és harmonikus elgondolás rejlik. A népies hímzések kultuszának megőrzése nemesen alkotó terület a szépségformák kifejezésére és a női kezek ügyességének gyakorlására.« mozi. Clara Bow és Harry Piel a Kert-Mozgóban Harold Lloyd falrengető burleszkje, A gyáva hős után ismét világvárosi műsora van a Kert Mozgónak. Hula-Hula, az őserdők leányát és a legbravurosabb Harry Piel-filmet, Zigano-t pergeti le ma és holnap a mozi kitűnő vetítőgépe. Hula-Hula 7 felvonásos haCSORDdS SdNDOR első szegedi bőrruhagvára SZEGED Bőrkabátok elsöranga minőségben készen és méret után. Férfi bőrkabátok, rövid és hossza szőrmés bonciák. Nöi bőrkabátok minden színben, hossza bőrköpenyek. Gyermek bőrkabátok és iskolai strapa szarv&sbőr-nadrágok. Motoros bőrmellények és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vízhatlan festékkel festve, mindén szioöen 90 pengőért készül. Kisebt> javítás díjtalan. — Bőrmintákat és árajánlatot 30 fillér bélyeg ellenében • küldök. Helyi képviselőt felveszek. 5313—?