Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)
1929-09-12 / 207. szám
2 JNÍYÍRYIDEK. 1929. szeptember 12. Magyar jövő: magyar falu Soha nem voltak tán gondolatok, időben, szervesebben egyek, reálisabbak és ideálisabbak, perspektivájukban szélesebbek, elgondolásuk nagyszerűségében mélyrehatóbbak, célkitűzésükben fenségesebben átfogóbb, egy nemzet jelenét mérlegelő jövőbe látóbbak, mint amilyen a társadalmi szolidaritás és az iskolánkivüli népművelési akció gondolata. Miért?.. Mert a vesztett háború s a forradalmak a nemzetet forgácsoló erővel osztályokra, az osztályokon t>elül számtalan pártra bontották -s az egyes tagoltságok kikristályositó magvául a gyűlöletet tették. Majd jött a nemzeti megújhodás gondolata, mint megváltó gondolat, a kereszténység jegyében, hogy minden erőt egyesitve, a magyarság kérdőjelektől nyüzsgő holnapjába vágjon. Az eszme egyetemes volt és igy alkalmasnak látszott arra, hogy az erőket a szeretet baldachinja alatt egyesítse s bajaink útvesztőjének kijáratát megtalálja. Sajnos azonban a baldacintartók egy része kufár volt, akik a kitartó, az egészért önmagát föláldozó, kemény munka helyett artistamutatványokra, bámulatba ejtő politikai salto mortálékra vállalkoztak csupán a fórum hungaricumon felhúzott pártsátraknak, hol egyikében, hol másikában mutogatták magukat, hogy egyéni céljaikat elérhessék. Hány ilyen, a forradalmak után csillogó nevet tudnék ide írni, hány ilyen politikai szemfényvesztőre tudnék rámutatni és hány irigy és nem a nemzetet, de önmagát, az önmaga piedesztálját féltő hiénát tud nék fogni, akik éjszakai alattomossággal széttépték a baldachin díszes rojtjait, a szeretet oalástját bohócköpennyé alacsonyították és az osztályok és pártok egyesítése helyett egy harmadik irányban, felekezeti téren is éket ütöttek a már ratifikáltan csonka nemzet testébe. Akik ezt tették, azoknak mindegy volt, nekik lényeg volt a fórumon való szereplés s a fórum, a fórum hungaricum, pedig sok csőcseléket befogadott és komoly munka helyett egetverően hangos volt tőlük. Csipogtak a szürke verebek, gágogtak az éhes ludak és rikácsoltak az önmagukban gyönyörködő pávák. Csak az ős Turul hallgatott, pihegett és várt. Benne várt a nemzet lelkiismerete, benne zsibongott az élniakarás, kis kolibri álomvágyak helyett az egész magyar jövendő Gondolata: az egész egyetemes magyar nemzet, a társadalmi szolidaritásban, az egyetemes magyar nemzet az "iskolán kívüli népművelési akción át európai kulturfőlényében. Gondolata: egy test a politikai kalandorok karmai kii* zül kiszabadított magyar nemzet teste az ő millió és millió élő sejtből alkotott szuverénitásában, mely a középosztályon át önmagát kormányozza és irányítja. Igen, az ős Turul, az árva magunkrautaltság a föltámadni és élniakarás ős magyar ereje, termelte ki és formálta meg két magyar mi niszter szavaiban a társadalmi szolidaritással keresztülvihető iskolánkivüli rfépmüvelési akció gondolatát. A népjóléti miniszternek a legutóbbi katholikus nagygyűlésen elmondott beszéde és a közoktatásügyi miniszter népművelési akciója szervesen egyek. Az elsőnek, a tár sadalmi szolidaritásnak érzete nélkül a második: lélek nélküli semmi és keresztül vihetetlen. »A termelés végcélja: az ember« mondja a magyar szociális miniszter s a köz oktatás feje felkiált reá: »Tanitsuk meg a magyar embert termelni.« Az egyik azt mondja: »Ébredj osztályos gőgödből és irigységedből és lásd meg magadban és másban az embert.« A másik: »Te, akinek több sáfárkodnivaló adatott menj és tanits, légy magyar fény a magyar éjben, légy magyar apos tol a magyar tévelygésben, légy oktató testvére a magyar testvérednek.« Nincs joga senkinek sem ma véka alá rejteni tudását, mert a tudás közkincs, a tudás kultúrfölény, a fölény pedig szuggesztív vonzó erőt biztosit és ez az igazi irredenta, amely integritást hoz. Akinek tehát igazán tettekre késztetőn fáj megcsonkít ott ságunk aki magyar irredentát akar, az legyen támasza műveletlenebb magyar testvérének, ki a primitívebb gondolkodás ködében tapogat, ami ről éppen ugy nem tehet, mint a vak a vakságáról, nem tehet róla, hogy a tudás fájának gyümölcséoől körülményei miatt kisebb, vagy épen semmi sem jutott. Osszad meg vele tehát a magyar kulturád egy 'tészét, mert helyetted más kínálja meg, akkor meg már hiába játszunk szentgyörgyösdit, hiába lépünk a csábító kígyó nyakára, a magyar név örökre kiűzetik a népek kertjéből Társadalmi szolidaritás és népművelési akció, két ikergondolat: . elválaszthatatlan és egész. Tud- I tok-e magyar csodát művelni ? Képesek lesztek-e a magyarságot egyesíteni, képesek lesztek-e közös kulturmunkára felhívni? Egy szív dobogtat benneteket: a magyar jövő szive. Megérti-e majd mindenki e szívnek dobogását ? Rájön-e a magyar középosztály arra, hogy mit jelent e két gondolat együtt? Megérzi-e a falusi jegyző, pap, tanító, orvos, meglátja-e bennük a fejlődés irányát? Észreveszik e, hogy e két gondolaton át az államgépezet hivatalos órában dolgozó hivatalnokaiból a nemzet érző és mozgató ideglfclózatá lesz? Rájön-e mindenki arra, hogy ez a két gondolat-szív két testet képes éltetni? Azt is, amelyik itt e csonka hazán belül van és azt is, amelyik a szomorú trianoni határokon kívül esik. Ez a két gondolat-iker egy csapásra sok féle bajt képes megoldani: megoldja az osztálykérdést, mert a megértés és megértetés utján a lenézés, irigység és gyűlölet helyébe a megbecsülő szeretetet lépteti. Kiküszöböli a pártoskodást, mert célja többé nem az osztályérdek, hanem az Összmagyarság. Megszűnik ugy Nágocson, mint másutt a pángermán, meg mit tudom én milyen nemzetiségi kérdés és élni fog megdönthetetlen erővel a magyar irredenta, ha a magyar középosztály és elsősorban a falukon őrt álló, a magyar társadalmi szolidaritás lelkülete alapján a népművelési akció szolgálatában átt és azt minden erejével keresztül viszi. Termelni tanit, hogy a termelő munkással együtt a magyar nemzet élő darabja, magyar ember lehessen! Ujfehértó és Kállósemjén a győzelmes vereskeresztes-gondolat két nj állomása Kállay Miklós dr. főispán jelenlétében fejezték be ünnepélyesen a tanítók kállósemjéni kézimnnkatanfolyamát (A »Nyirvidék« tudósitójától.) »Kisded koráll munkája a tiétek, mely a tenger mélyén rejtve hat, de uj világokat épit« — ebben a poétikus gondolatban fejezte ki egy lelkes magyar költő azt, hogy a tanítói munka csöndoen, rejtetten is uj világokat épit. Ez a hasonlat jut eszünkbe, valahányszor az Ifjúsági Vöröskereszt gondolat ujabb térhódítását látjuk. A mai magyar élet zajló, hullámzó, megnem értés, gyűlölet örvénylését láttató felszíne alatt a magyar iskolák vöröskeresztes fiai és leányai készítik elő a munka, a béke, az áldott krisztusi szeretet, a nagy szolidaritás holnapját, a magyar feltámadás útját. ázabolcs büszke lehet rá, hogy elsők között van az uj világot épitő munkában, hogy olyan közigazgatása van, amelynek vezérei Kállay Miklós dr. főispán; Mikecz István alispán és az ő impulzív hatásukra a vidéki elöljáróság, az első pillanattól kezdve odaadó támogatással, lelkes magyar testvéri szívvel segítették az iskolát nemes célkitűzésében ; olyan kir. tan felügyelője van, akinek apostoli hite, fanatizmusa szinte gyújtó tó erővel terjeszti tovább és tovább a lelkes munkavállalás készségét és ébreszti a vöröskeresztes gondolat nagyszerű öntudatát ; olyan lelkesen működő tanitói kara van, amelynek szivében a tettre készség hatalmas visszhangját kelti minden hivatott vezéri szó. Vármegyénkben nagy lendülettel terjed a vöröskeresztes-mozgalom és ez az akció évről-évre nagyobb inspiráló erővel hat az ország nevelői közvéleményére. A központi kiküldött Ujfehértőn és Kállósemjénben. Két négyhetes vöröskersztes tanitói tanfolyam látta el a tudás, ügyesség, a lelki és testi arravalóság fegyverzetével a megye Két községének, Ujfehértónak és Kállósemjénnek lelkes, kitűnő tanítóságát. Tegnap rendezték meg a tanfolyamok kiállításait mindkét községben. Ujfehértón Benkő György, Kállósemjénben Zsoldos Ferenc buji tanitó vezette a tanfolyamot. Mindkettő mestere a pedagógus kézügyességnek, bajnoka a szeretet gárdájának. A kiállításra Nyíregyházára érkezett az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesületek központi titkára, Sörös Miklósné mi niszteri tanácsosné. Sugárzó Szeretet árad kedves magyar asszonyi egyéniségéből. Beszédjének muzsikája nyomán szép nagy jóság virága bontakozik a szívben. Mosolya a szeretet fénye és amerre jár, megerősödik a hit, megkettőződik a munkakedv a tanitói szivekben, az iskolák műhelyeiben. Az alispán küldöttei a vöröskeresztes ünnepen. A központi titkárt Mikecz István alispán fogadja a vármegyeházán. Az alispánt ma a munkanélküliség ellen való küzdelem fárasztó tervezgetése tartja itthon, de elküldi helyetteseit az iskolák ünnepére, amelyek nemzeti vonathozásait kezdettől fogva átérezte és amelyek sikere érdekében tekintélyét. munkás magyar lelkének egész nagy szeretetét mindenkor felajánlja. Az alispán nevében Mikecz László árvaszéki elnök és Sarvay Elek vármegyei főügyész kisérik Sörös Miklósnét Ujfehértóra és Kállósemjénbe. Az ujfehértói tanfolyam kiállítása a róm. kath. iskolában van. Balogh Ferenc főjegyző köszönti itt a főváros és a megye küldötteit. Itt van Benkő András kir. tanfelügyelő, Gável Gyula róm. kath., Volovcsák Miklós gör. kath. Porzsolt István ref. esperes, Bökényi Dániel, a Szabolcsi Tanitó szerkesztője, itt van a népes tanitói testület. Az izlés és ügyesség remeke a kiállítás, amelyet mindenki meglepődve és csodálattal néz, aki ilyesfélét most lát először. A vövöskeresztes akció minden évben nívósabbat, jobbat, szebbet mutat. Vesszőből, tengeriháncsból, Szalmából, raffiából készítették a tanlolyami tanitók a praktikus és szép tárgyakat, virágállványokat, kosarakat, tálcákat, szatyrokat, függönyöket, kalapokat, játékokat. Tizenegymillió vöröskeresztes gyermek összefogása. A kiállítás megtekintése után felszárnyal a Hiszekegy éneke, megkezdődik az értekezlet. Benkő András kir. tanfelügyelő mond gyújtó hatású beszédet. Meggyőz t, vöröskereszt gondolat igazságáról, köszönetet mond a központnak, a vármegyének, községnek, a tanfolyami vezetőnek, a kitartó, derék tanítóságnak. Aztán Sörös Miklósné szavából zendül a hit a jövendő élet szépségében, a vöröskeresztes munka győzelmében. Beszédéből a világot átfogó vöröskeresztes zászló leng elő; elmondja, hogy 44 nemzet 11 millió gyermeke fog kezet e zászló alatt s e kézfogásban az árva magyarság ügye kap hatalmas segítséget. Köszönetet mond a központ nevében a vármegyének. a községnek, az egyházaknak, kiemeli Benkő András tanfelügyelő aktivitásának nagy jelentőségét. A vármegye üdvözletét és háláját Mikecz László árvaszéki elnök tolmácsolja a vöröskeresztes hozgalom nagy nemzeti jelentőségű munkájáért és elsősorban Sörös Miklósné központi küldöttnek és a tanfelügyelőnek mond elismerő köszönetet, mert — amint mondja, — akir. tanfelügyelő szive dobbanása nyilatkozik meg a tanfolyam nagy sikerében. Gável Gyula esperes az uj tanterv szellemének győzelmét, Porzsolt Kálmán ref. esperes a tanitói léleknek a tanitványokhoz való közel hajolását látja a vöröskeresztes gondolat előretörésében. Bölényt Dániel a vöröskeresztes munka értékesítésére a Tanitók Szövetkezetének közreműködését ajánlja fel, majd Kádár Béla igazai Uzletáthelyezés! TT 51 + 7 TMT1 Ír O 51 varr ó£ éP> kerékpár, csillár és AXQéUÜ m in, Q Oé grammofon szaküzletét, melyet rj 1 OTT55 ] bővített ki, a Takarékpalota főbejárata iAUlUVAJi m ei l é helyezte át. — Telefon: 3-^3.
