Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-11 / 206. szám

2 JsíYIRYIDÉK. 19-Ó- szeptember 11 Akik még mindig mindent komolyan vesznek A »magyarországi« szociáldemok rátákhoz intézem ezen pár soraimat. Azokhoz, akik még mindig görcsösen ragaszkodnak a nemzetközi ideológiához és nem magyar szociáldomakratáknak nevezik magukat, hanem csak »magyarországi« nemzetközieknek. ök ezen ideológia szerint nemzetköziek, csak" epen hogy Magyarországon laknak, tehát ezért magyarországiak. Ezek a mi nemzetközi szociáldemokratáink még mindig következetesen hisznek az egész világot boldogitó nemzetköziségben, épen ugy, mint ahogy annak idején hittek a Wilson-féle maszlagban is. amely általános leszerelésről, világbékéről stb. szólott s amelynek hatása alatt Linder elvtárs ur annak idején »nem akart többé katonát látni.« Még az egész világ állig fegyverben állott. A körülöttük ólálkodó hiénák óvatosan lopózkodtak az ezeréves határok felé és mikor látták, hogy a magyar szociálisták felültek az amerikai professzor hóbortos jelszavainak egyszerűen ránkvetették magukat és még most is nyögjük s ki tudja meddig fogjuk még nyögni a mi derék nemzetközi szo ciáldemokratáink naiv hiszékenységének a rettentő következményeit... A Wilson-féle elvek jók voltak ahhoz, hogy a legyőzött államokat levetkőztethessék, lefegyverezzék, de a győzők markukba nevettek és a saját lefegyverezésükről még mindig csak aka démikus vitákat folytatnak. A legnagyobb farizelasmussal tesznek nagyhangú nyilatkozatokat, blöffölnek s amig Briand ur Genfben a testvériségről szaval, addig Petain marsall urnák a nyála csorog a nagy gyönyörűségtől a morvaországi nagy cseh-gyakorlatok szemléletének világbékitő hatása alatt.... i Igy festenek valóságban a Wilson-féle elméletek, amiket a mi »magyarországi« szociáldemokratáink akkor csengő készpénznek vettek.... Az angol Labour-Party, a cseh nemzeti szociálisták azóta újra meg újra levizsgáztak a maguk ultra-sovinizmusáról. Snowden a legutóbbi hágai konferencián túltett a legkonzervativebb angol lordon s most Angliában valóságos nemzeti hősként ünneplik... Mit törődött ő akkor amikor követeléseit felállította, akár a német, akár a francia, akár a cseh, akár az olasz munkástestvérekkel, akiknek az angol követeléseket ki kell izzadniok! ? Snowden munkásvezér, akkor mikor leült Hágában tárgyalni a zöld asztalhoz, angol miniszternek érezte magát. Nem pedig nemzetközi proletárnak és nem ösmert se irgalmat, se kegyelmet, amig követeléseit 80 százalékig ki nem* préselte... Akárhogy elemezem: ebben a szociálista vezérben nem találom a nemzetköziségnek egy atomnyi vonását. Angol ez vérben, szellemben, érzésben, erkölcsben éf kitartásban. És nem csupán »angolországi«. És mit szóljak a Benes ur nemzeti szociálizmusáról. Annak könyörtelen sovinizmusát naprólnapra érzékenyen vagyunk kénytelenek szenvedni, mindannyian, akik magyaroknak születtünk... És igy végig. A nemzetköziség fantomját már csak nálunk, a mi szociáldemokratáink veszik komolyan. Nekem az az érzésem, PHILIPS KISKOMSINACIÖ A MEG JOBB TÖKEBEFEKTETÉS. 8 MA MÉG NINCS RACNÖJA ÉS ELÍRKexeTTNKK LÁTJA A* IOŐT A VÁSAALASRA, UQY GONDOLJON BLSÖSONOAN A PHILIPS KISHOMBINACIÓBA. A PHILIPS KLSKOMSINAAO HANSSZH, MSLV ARRA VAN HIVATVA. MOQV BUDAPEST MOAO«*AT LAKASABA HOZZA. ez A KÉSZŰLáK ANNYIT É9 OLY J«ST NVUJT. HOGY PÖLÖSLEQSSSÉ T1SZI TAVOLI, KÜLFÖLDI ALLOMASOK UTAN VALÓ KCRBSAÍLÉBT « NHM PONTOS, HOGY SOK ALLOMAST HALLJUNK. oe ROSSZUL - INKÁBB IQY8T, DB TŰKÍLSTBSEN. A PHILIPS KISKOMSINACIÓ BZT A CÉLT SZOLGÁLJA. UGY VAN ÉPÍTVE. HOGY JOBBAT ÉS TÖBBET NYÚJT, MINT BÁRMELY HASONLÓ KIS KÉSZÜLÉK. OLYAN TŐKEBEFEKTETÉS, MELYET SOHASEM BÁN MEG. A PHILIPS KISKOMSINAeiÓ NSMCSAK HALÓ ZATI RAotóVEVÖKÉSZÜLÉK. HANEM EGYBEN GRAMOFON ERÖSITÖ IS. ÉS ÜZEN KÜLÖNÖS TULAJDONSÁGA DACÁRA BQY PILLÉRREL SEM ORÁGASQ. KÉT KÉSZÜLÉK - EGYSEM. RÁOTÓKERBSKBOÖJE MÉG MA DÍJTALANUL B5MUTATJA AZ ÖN LAKÁSÁN, HA CÍMÉT KÖZLI VELS Fi I 1 ILIPS % I kiskombináció .CSAK EGY GOMBNYOMÁS" hogy Páneurópa ide, Páneurópa oda... a nemzeíi érzés^ a nemzeti öncélúság gondolata erősebb ma mint valaha és megbukott az egész ideológia, amely valamikor nemzetközi eszmékre akarta felépíteni egy uj korszaknak a berendezkedését. mi szociáldemokratáink is megszívlelhetnék végre ezt a letagadhatatlan történeti jelenséget és revízió alá vehetnék elméleteiket. Revízió alá vehetnék jámbor hiszékenységüket is és számolhatnának a való élettel, amely az ő számukra is csak ugy hozhat jobb időket, ha nemzeti alapra helyezkednek, a nemzeti életbe beilleszkednek és mint az egységes nemzet hűséges fiai a többi polgári osztályokkal együtt dolgoznának... Legyenek ők is és vallják magukat ők is polgároknak, mint ahogy tényleg azok is "és ne igyekezzenek magukat egyéb distinciók által kiközösíteni és megkülönböztetni a többi magyaroktól. A magyarok világkongresszusának az lenne leggyönyörűbb epilógusa, ha a szociáldemokrata mim kásság ünnepélyesen bevonulna a magyar polgárság bástyái közé. Hányszor kell még fohászkodnunk a nagy nemzeti egység... a magyar nemzeti szociálizmus megszületéséért? Sasi Szabó László. A „Nyírvidék" munkatársának beszélgetése a külföldi tanulmányűíjárél hazaérkezett dr. Bencs Kálmán m. kir. kormánytanácsos polgármesterrel Németországban a Eeviziót mindenki szükségesnek tartja és mindenütt hangoztatják, hogy ez az igazságtalanság tarthatatlan és jóvá kell tenni — A svájciak már másképen vélekednek (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A város népszerű és külföldön ís ismert polgármestere művészi ízléssel berendezett hivatali dolgozószobájában fogadta a »Nyirvidék« és »A Reggek munkatársát. Először, mint »A Reggek tudósítója beszélgettem Nyíregyháza város polgármesterével egy a lapunkat különösképen érdeklő dologról, majd miután ezt az ügyet letárgyaltuk több kérdést intéztem Őméltóságához külföldi tapasztalataira vonatkozólag. A polgármester, akit négy évvel ezelőtt ismertem meg Budapesten, ma is a régi, hangja tele van fiatalos lendülettel, erőteljesen hangsúlyozza a szavakat: £Két éve nem voltam külföldöiNés most legnagyobb örömömre az szolgált, hogy mindenütt, ahot meghallották, hogy magyar vagyok a legnagyobb szeretettel, megértéssel és jóindulattal fogadtak. Mikor megtudták, hogy Magyarországról jövök a legnagyobb melegséggel nyilatkoztak rólunk. Nem találkoztam olyan emberrel, aki ne ismerné a magyarókat, történelmünket, kulturális fejlődésünket, Budapestnek és a többi városoknak nevezetességeit. Elmondhatom, hogy ma már külföldön — legalább is ott, ahol én jártam — elsősorban Németországban nincs olyan ember, aki ne ismerné a magyarságot és a magyar kulturát. Általában mindenki elismeri és méltányolja azt a kulturnivó különbséget, ami közöttünk és az utódállamok között van. — Hogyan vélekednek a németek a revízióról? Általában milyen odakint a hangulat a magyarokkal szfcmben ? — A legnagyobb szeretettel és elismeréssel nyilatkoznak a németek rólunk. A revíziót ^mindenki szükségesnek tartja és mindenütt