Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-06 / 202. szám

JSíVfRYIDBK. 1929. szeptember 6. na Uj láger Marik Valamelyik híres nőgyűlölő iró Könyvében olvastuk ezt: »Az orosz közmondás azt tartja: Vakard meg a muszkát s kibúvik alóla a. kozák. Én pedig azt mondom: Vakard meg a nőt s kibúvik be­lőle a bestia.« A nőgyülölők mos­tanában viharosan tapsolnak en­ne^: a mondásnak, mert a Tisza­zugban egy csapat nő a gyilkossá­goknak olyan seregét követte el, amely páratlanul áll az egész vi­lág bünügyi történetében. Fölös­leges itt részleteznünk a Nagyré­ven 'és környékén történt sorozatos gyilkosságokat, hiszen minden új­ságolvasó napok óta elszörnyedve olvashatja, hogyan tették el láb alól férjeiket, szeretőiket és roko­naikat a tiszazugi asszonyok arzén és légypapir segítségével, hogy vagyonhoz juthassanak, vagy _ va­gyonukat növelhessék. Ez a .tisza­zugi rettenetes eset már nemcsak a magyar, hanem az egész külföldi sajtót is bejárta, érdemes tehát ez­zel az esettel nem ujságriport, ha­nem lélektani szempontból foglal­koznunk. A legmegdöbbentőbb ez asszo­nyi gyilkosokban az a hideg ciniz­mus, amellyel nyugodtan bevallot­ták, hogy férjeiket a vagyon miatt tették a földbe. Ezek az asszonyok megtévesztettjei voltak annak ama uralkodó felfogásnak, hogy csak a pénz teheti az embert boldoggá, a pénz minden, a pénz az Isten. Ezek a korlátolt elméjű teremté­sek nem látnak bele az Éledbe, te­hát nem tudhatják azt, hogy a sok pénz legföljebb nyugalmat ad, de boldogságot sohasem, nem tudhat­ják, hogy a legfényesebb palotá­ban is tömérdek könny hull s hogy milyen sok dúsgazdag ember dob­ja el magától lelki bajok miatt az életet. Ezzel a gondolattal kap­csolatban eszünkbe jut egy zseniá­lis francia Írónak mély bölcseségü elbeszélése: Egy mesebeli király halálosan megbetegedett. Miután már a leg­tudósabb orvosok is lemondtak az életéről, a király kuruzslókat és javasokat rendelt, magához. Az e­gyik kuruzsló azt mondotta, a "ki­rályon már csak az segíthet, ha magára húzza egy boldog ember ingét, amely magába szívja a ki­rály betegségokozó nedveit. Nosza rögtön száz Yutár roppant lóhalál­ban végig az országon, tarsolyá­ban tömérdek tallérral, amellyel megfizessék a boldog ember élet­mentő ingjét. Természetesen leg­először a főúri osztályban kerestek boldog embert, de ott nem talál­tak egyetlenegyet sem... Azután vé­gigmentek minden társadalmi osz­tályon, de egyikben sem akadtak boldog emberre... Csalódottan és szomorúan ballagok vissza a ki­rályi palota felé s egyszerre csak az országút árkából határtalanul vi­dám dalolászás ütötte meg fülü­ket. Egy férfi dalolt valami olyas­félét, hogy aszongya: »Senki sem olyan boldog, mint én«. Hü, ez a mi emberünk, — ujjongtak fel a futárok az országút árkában — holtrészegen fetrengő, toprongyos csavargótól rengeteg aranyért kér­ték az ingét. S a csavargó vidá­man felröhögött az árokból: »Ne­kem nincs ingem! Arra sem emlék­szem, hogy mikor vót!«... Ez a gyönyörű, és,bölcs elbeszé­lés azt jelképezi, hogy a pénz nem tesz boldoggá, egy toprongyos, in­get sem viselő csavargó is érez­heti magát boldognak s ugyanak­kor boldogtalan lehet Dárius is... Vájjon a vagyont szerzett nagy­révi asszonyok boldogok lesznek-e a "börtönben ?... A mátészalkai motorvonat halálra gázolt egy leányt (A »Nyirvidék« tudósitójától.,) % Szeptember 3-án a Mátészalka felé haladó 5638. sz. mótorpótló személyvonat Tiborszállás és Nagyecsed között a nyílt pályán elütötte Loksa Anna 16 éves ház­tartási alkalmazottat. A leányt súlyos sérüléssel beszállították Mátészalkára, majd onnan Nyír­egyházára szállították az Erzsébet kórházba, ahol rövid szenvedés után belehalt sérüléseibe. A megindított vizsgálat olyan jelt tárt fel eddig, hogy a leány öngyilkossági szendékből került a vonat alá. A vizsgálatot ebben az irányban kiterjesztették. Leleplezték a kisantant titkos katonai egyezményét A kisantant államok között fen­álló titkos katonai egyezményről a Journal de Geneve tegnapi szá­mában feltűnést keltő cikk jelent meg. A cikk szerint a kisantant álla­mok között fenálló titkos katonai szerződés a közöttük létesített po­litikai szerződések 2. szakaszán ala­pulnak. Időrendben Csehszlovákia és Ju­goszlávia, azután Csehszlovákia és Románia s végül Románia és Ju­goszlávia között jött létre titkos katonai szerződés. A csehszlovák—jugoszláv kato­nai egyezmény 1928. március ele­jén jött létre Prágában. Ez a SZP ződés pontosan megállapítja annak a hadseregnek a nagyságát, ame­lyet Csehszlovákia a magyar hatá­ron, Pozsony- környékén köteles koncentrálni abban az esetben, ha Jugoszlávia és Olaszország között fegyveres konfliktusra kerülne a sor. » Az egyezség külön megállapítja a a csapattestek számát és keretit arra az ^esetre, ha Magyarország ebben a konfliktusban semleges maradna s arra az esetre is, ha Magyarország Olaszország javára beavatkozna 'í konfliktusba*. A csehszlovák—-romájn katonai szerződés arra az esetre köttetett, ha Magyarország a szerződő fe­lek valamelyikével háborúba keve­redne. A szerződés megállapítja, hogy mindkét szerződő fél mily nagy hadsereggel és felszereléssel köteles a háborúban résztvenni. A szerződés második része árra az esetre vonatkozik, ha a szerződő felek nem Magyarországjgja^., ha­nem egy más állammal kerülnének összeütközésbe. Ebben az esetben is kötelezik magukat kölcsönösen, hogy a magyar határt megszállják., még abban az esetben is„ ha Ma­gyarország nyíltan kijelentené sem­legességét. A román csapatokat Te. mesvár és Szatmárnémeti környé­kén kell koncentrálni. A Románia és Jugoszlávia kö­zött létrejött katonai egyezmény — nemcsak Magyarország ellen, ha­nem Bulgária, sőt Szovjetoroszor­szág ellen is irányul. A szerződéseken, amelyek mái korábban érvényben voltak, 1928. elején lényeges változások történ­tek, amelyeknek oka az volt, hogy Jugoszlávia Olaszországgal szem­ben fokozottabb erőkifejtésre érez­te magát kötelezettnek. A szerződéseket 1929. április havában kezdték tárgyalni Buka­restben és május 18—24. között fogadták el. A tárgyalásokon jelen volt Nollet francia tábornok, a francia legfőbb haditanács tagja is. A kisantant képviseletében pe­dig a vezérkari főnökök vettelf részt a tárgyalásokon. A szerződésmódosítások főcélja abban állott, hogy a kisantant ál­lamok Magyarország elleni erőki­fejtését egyöntetűen állapítsák meg G a közös vezérlet és egységes fel­szerelésre vonatkozóan létesítsenek megállapodásokat. A szerződéseket befejező tárgyalásqjÉfct még ebben az évben le fogják folytatni. Napi hírek K 1SNAPTAR Szeptember 6. Péntek. Róm. kat. Prot. Zakariás. — Izr. Elul 1. Ida. — Gör. kath. Mihály. — Apolló Mozgó: A hiszterika (5, 7 és 9 órakor). Kert Motgó: A házasságszédelgő (6 és 9 órakor). A Tiszai Ev. Egyházkerület Ta­nítóegyesületének közgyűlése az ev. elemi iskola dísztermében (10 órakor). Városi gőz- és kádfürdő: zárva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 órától. Bujtosi strandfürdő: nyitva egész napon át. ököritói strandfürdő: nyitva egész napon át. , Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át az Osgyáni és Tö­rök gyógyszertárak tartanak ü­gyeleti szolgálatot. VÁSÁROK JEGYZÉKE. Szeptember 6: Bánréve, Buj, Gör­geteg, Állatvásár: Gyula (lóvá­sár nincs), Gyöngyös. Szeptember 7: Cegléd, Magyar­mecske. Lóvásár Gyula. Szeptember 8: Fegyvernek, Nagy­^ káta, Szolnok, Szőreg, Kirakodó­vásár: Gyula, Visegrád. Szeptember 9: Bácsalmás, Duna­pentele, Enying (sertésvásár nél­kül), Füzesabony, Gyuiakeszi, Hosszuhetény, Kismarja, Lajos­mizse, Lovasberény, Nagyatád (sertésvásár nincs), Németboly, •Pécel, Pilisvörösvár, Polgárdi, Rakamaz, Recsk, Szekszárd, Sző­lősgyörök (sertésvásár nincsen), Tiszatarján, Vásárosnamény, Vá­sárosmisbe (sertésvásár nincsen), Zalaegerszeg, Zsámbok. — Ki­rakodóvásár : Diósjenő, Szolnok. Állatvásár: Felsőireg (sertésvásár (nincs). Martonvásájr, Nagyvá­zsony. Marha- és kirakodó vá­sár: Und. Szeptember 10: Diósviszló, Inke (sertésvásár nincs), Nagycsákány (sertésvásár nincs), Rábacsanak, Szamosszeg. Kirakodóvásár: Fel­sőireg, Martonvásár, Nagyvá­zsony. Állatvásár: Pápa (sertés­vásár nincs), Szikszó. Szeptember 11: Balatonfüred, Bi­harkeresztes, Becsehely (sertésvá­sár nincs), Gyöngyöspata, Kaba, Hajdúnánás, Nyirmada, Tiszaka. rád, Polgár, Újmalomsok. Ser­tés- és kirakodóvásár: Pápa. — Sertésvásár: Orosháza. Szeptember 12: Etyek, Nagyszékely Nyírbátor. Lő- és kirakodóvásár: Jánk, ló- és marhavásár: Oros­háza. Rádió-műsor. Budapest. Péntek. 9.15: Balalajka hangverseny. 9.30: Hirek. 9.45: A hangv. folytatása. 11.1 o: Nemzetközi vizjelző szol­gálat. Vízállásjelentés magyarul és németül. 12: Déli harangszó. 12.05: A Rádió házitriójának hangversenye. 12.25: Hirek. 12.35: A hangv. folytatása. 1: Időjelzés. 2.30: Hirek, élelmiszerárak. 3.45: Képátvitel. 4: Meseóra. 4.45: Időjelzés, hirek. 5.15: Palásti László felolvasása. 5.30: Gramofonzene. 7: Vizváry Mariska felolvasása. 7.30: Dr. Garzó Miklós: Az ez­idei francia nyelvoktatás beve­zetője. Utána sporteredmények. 7.45: Papp Viktornak, a Rádió zenei tanácsosának felolvasása. Beethoven: Fidelio. 8: Operaelőadás a Stúdióból : Fidelio. Dalmű 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Beethoven. Utána időjelzés. Majd cigányzene. HALALOZÁSOK. Mészáros János ny. m. kir. do-. nánybeváltó főfelügyelő 69 éves ko 1 rában tegnap délután 6 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése pénteken délután 4 óra­kor lesz a dr. Jósa András utca 10. sz. gyászházból az északi te­metőbe a róm. kath. egyház szer­tartása szerint. Az engesztelő szent mise áldozatot 7-én, szombaton d. e. fél 8 órakor mutatják be a hely­beli róm. kath. plébániatemplom­ban. A ílyiregyházi m. kir. do­hánybeváltó hivatal, amelynek az elhunyt hosszú időn át vezetője volt, a rokonságon kivül szintén adott ki gyászjelentést. Gőbl Alajos dr. főorvos hosszú betegség után, életének 59-ik, há­zasságának 31-ik évében szept. i-én Szatmáron elhunyt. Temetése szept. 4-én volt nagy részvét mef­lett. VENI SANCTE... A gyermekeké, a jövőre gondo­lásé ez a nap, a Veni Sancte ün­nepélyes napja. Megszépül a szü­lői otthon a nevelés, tanítás templomába induló gyermek mo­solyától, megédesedik az élet ize ott, ahol az eftiberbimbó színesíti a felnőttek életét, ahol az élet tit­kának sz'irtfokán állva, a "gyerme­kek szemében látja meg az ember a végtelen távlatát. És megszépül a város, amikor a tülekedések zsi­vaja egyszercsak megcsendesül és felzendül, mint láthatatlan harmó­nium játéka a zsolozsmázó gyer­meklélek : Jöjj el Szentlélek Úr­isten ... Inspirációért, magasabb életért való vágy sugallatáért fohászko­dik a diák lelke. Az első évben iskolába lépő kis leány és kis fiu még öntudatlan érzéssel, az érett nagy diák már életösvényének lá­tásában tárja ki karját a magassá­gok felé, ahol Zeppelin ezüstje ivei országok és földrészek fölött a tudó, haladó ember lelkének szárnyalásával. Tudás, szorgalom, a lángész lényegét alkotó figyelem állandósága és hősi ereje ott kap­ta első inpulzusait az iskolákban, amelyek ma kaput nyitottak. Kis emberek, akik ma lépték át elő­ször az iskola küszöbét, kis em­berek ezrei rejtik a jövő igéretét tudósok, technikusok, művészek, eszmék apostolai, szenvedők orvo­sai rejlenek a kis diákok között, akiknek homloka mögött a terem­tés legcsodálatosabb titka van. El­mélyedésre serkentő nap a Ven! »

Next

/
Oldalképek
Tartalom