Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-06 / 202. szám

2 JSTVÍRYIDáK. 1929. szeptember 6. A gazdasági nép­iskolákról Irta: Temesváry Imre dr. minisz­teri tanácsos, országgyűlési kép­viselő. Az önálló gazdasági népiskolák és a gazdasági 'továbbképző isko­lák a magyar falu és a magyar me zőgazdaság érdekeinek szempont­jából a legfontosabb iskolatípusok közé tartoznak. örömmel látom, hogy az őnáíló gazdasági népiskolák falun olyan kulturmissziót teljesítenek, hogyha annak értékét számbelileg is kife­jezném, ez olyan rfl^y összeget je­lentene a község évről-évre emel­kedő mezőgazdasági termelése szempontjából, hogy ezeknek az is­koláknak a költségei az eredmé­nyekhez mérten elenyészőek. Nem győzöm tehát eléggé felhívni a kor­mány figyelmét arra ,hogy ezeket az iskolatípusokat minél nagyobb mértékben fejlessze. Elismerem, hogy a magasabb képesítést nyujtő gazdasági" tanintézetek is hasznos szolgálatokat teljesítenek; ilyenek például az alsóbbfoku gazdasági tanintézetek, amelyek a földmive­lésügyi kormány felügyelete alá tartoznak, de ott nem olyan nagy tömegben vannak hallgatók, mint amilyen tömegben hallgatják ezek­ben az önálló gazdasági népisko­lákban a gazdasági tanításokat, a­melyekben ennélfogva, ha jó az a gazdasági tanitó — mint aholy al­kalmam volt meggyőződni arról, hogy igen jól képzett gazdasági ta­nítókkal rendelkezik a kultuszmi­niszter — munkája rendkívül nagy Eredményeket mutat fel évről évre. De felhívom a kultuszminiszter figyelmét a gazdasági Irányú to­vábbképző népiskolák kérdésére is. Tulajdonképen ezek is valóságos mostohagyermekei a kormánynak Az itt működő tanítók néhány hó­napig tartó tanfolyamot végeznek, amelyen megszerzik azokat az ele­mi gazdasági ismereteket, amelye­ket a falun átadnak tanítványaik­nak ,ezek a'tanitók azonban ugy vannak dotálva ezekért a külön­órákért, hogy az rájuk, szerény ja­vadalmazásu tanítókra nézve is csak álig valami kis értéket jelent. Hisz ezekben a gazdasági irányú továbbképző iskolákban i pengő 20 fillért fizetnek óránként a taní­tóknak — és csak azftknak a taní­tóknak ,&kik megszerezték ezt a gazdasági tanítói képesítést — és ez az összeg évente nem tehet ki többet, mint 54 pengő 40 fillért. Azok "a úépiskolai tanítók pedig akik nem végezték ezt a tanfolya­mot, 1 pengőt kapnak óránként, ami évente nem mehet többre, mint 40 P 80 fillérre. És meg kell jegyeznem, hogy bár ilyen végtele­nül mostohán yannak javadalmaz­va, a lehető legnagyobb odaadás­sal teljesítik ezek a tanítók is mun /kájukaj;. A gazdasági irányú továbbképző népiskolák száma jelenleg 1264, a­melyekben 2840 tanitó tanit és a mult esztendőben 98.683 tanulót tanítottak. Az a néhány óra, amit hetenként tanítanak a gazdasági tanitók, olyan gazdasági szaporu­latot jelent ebben az országban, hogy maga ez a gazdasági szapo­rulat lehetővé tenné, ezen tanitók jobb javadalmazását. Tudomásom szerint még az előbb emiitett csekély összegeket sem képesek minden községben megfizetni a tanítónak, még pedig azért, mert az állam nem tud a községeknek } e tekintetben segítséget nyújtani. Hiszen tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetben van államháztartásunk, de talán ennél az önálló gazdasági népiskolánál is be lehetne vezetni azt a metódust, amit a népiskolák nál "tettek — hiszen ez is éppen olyan népiskola, mint a másik V­itt is Tehetne alapszerüen kezelni egy olyan össszeget, amelyből ta­lán 50 százalékot, 30, vagy 40 szá­zalékot adnánk a községeknek 1 —1 iskola felépítéséhez és igy hoz­zá tudnánk segíteni a községeket ahhoz, hogy ha a másik részt köl­csön vennék fel, könnyebben épít­tethessenek, mintha azokat az is­kolákat teljesen a magukéból kel­lene felépiteniök. Hiszen ha azt az összeget, amely fel van véve ma a költségvetésükben ilyen iskolák építésére, 1 — 1 iskola teljes felépí­tésére adná a kultuszkormány, ak­kor ebből aliglehetne egy vagy két iskolát felépiteni, holott, ha egy évenként visszatérő, tehát alap szerű összeg állana a 'kultuszmi­niszter rendelkezésére, akkor éven­ként 5—10, esetleg még nagyobb számú ilyen önálló gazdasági nép­iskolát létesíthetnénk. Nem kell, nézetem szerint, az alap létesítésé­hez semmiféle külön törvény, mert hiszen a kultuszminiszternek meg Van a népiskolára vonatkozó felha­talmazása és a népiskolák kereté­oe bele lehetne illeszteni ezt az ön­álló gazdasági népiskolát is, amely kétségbevonhatatlanul, igen nagy missziót teljesít. Lázasan keresik a városházán az eltűnt „202-es" nyugtát, amelytél 10 000 pengő meg­takarítást reméli a Bnrger Alapítvány Szohor Pál főjegyző Budapestre utazott, hogy a népjóléti minisztérinm irattárában kntasson a „202 es" ntán — Egy fővárosi ügyvéd kettős pere a város ellen egyességet kötött Hellenberg dr.­j-ai. Az eff/ezség értelmében a Burger Alapitvany kezelősége 5000 pengő készpénzt és 742 pengő perköltséget fizet a fő­városi ügyvédnek. A tekintélyes összeget a Burger Alapitvány birtokából megváltott földek megváltási árából fizeti ki a város Hellenbergernek Hátra van azonban még a má­(A »Nyírvidék« tudósítójától.) Dr. Hellenberg Árpád fővárosi ügyvéd, aki a tragikus véget ért és nagylelkű alapításával a jóság kifogyhatatlan forrását fakasztó Burger István földbirtokosnak és családjának jogi tanácsadója volt még a háború előtti években tel­jesített ügyvédi munkálatokért ke­resetet indított a Burger Alapít­ványt kezelő Nyíregyháza város ellen. Az elsőkereset ügyében dr. Vietórisz István tiszti főügyész TITOKZATOS EMBER „SÓ LYO M FÉ S ZEK" MILTON SILLS hatalmas kalandor film szenzációja Szombat—vasárnap az APOLLOBAN Csütörtökön Budapestet megel5zve ! Csütörtökön NANETTE TE ÉDES! Káprázatos kiállítású vigjáték 10 felvonásban Hanti Junkermann és Ruth Veyher a világhírű német művészpárral a főszerepben é m a kitelő műs o " Pénteken csak 1 napig! TI L10NEL BARRYMORE szenzációs újdonsága HISZTÉRIKA Regény egy s«ép asszonyról és egy soffőrről LON CHANEY C/IRÚDIA grandiózus alakításával A két a ttrakció 16 felvonásban egyszerr e Előadások kezdetete: hétköznap 5.«7 és 9, órakor sik követelés, amellyel egyezség esetén tizezer pengő megfizetését kéri Hellenberg dr. a várostóf. Az érdekes ügyet a tegnapi szak osztályi ülés elé terjesztette a vá­ros polgármestere. Dr. Gönczy Jó­zsef helyettes kulturtanácsnok is­mertette az ügyet, majd dr. Vie­iorsz István városi tiszti ügyész felvilágosításai vetettek fényt a bonyolult ügyre. A polgármester javaslatára a szakosztályi ülés az 5774 pengős egyezséget tudomásul vette és ja­vasolja a képviselőtestületi köz­gyűlésnek, hogy utasítsa az összeg kifizetésére a polgármestert. Bogdán Ferenc javaslatára ki­mondották, Jiogy a gyufa­pénzből kérik a megváltási ár 70 százalékát és abból fi­zetik ki Hellenberg ügyvédet. A másik tétel, a 10.000 pengő már nagy gondot okoz a városnak. A Burger Alapitvány végrendele­ti Végrehajtója ugy emlékezett, hogy amikor 1922-ben az Alapít­vány kezelősége kifizette Hellen­«erg Árpád dr.-nak egy 35.000 ko­ronás régebbi követelését, a nyug­tán, amelyet Helfenberg dr. adott az ügyvéd erismerte, hogy ezzel a 35.000 koronával ki van egyenlítve minden követelése. A városházán nyomban elő akarták venni a sokatmondó nyug­tát, ' | de ez a 35.000 koronás nyugta nincs sehol. A végrendeleti végrehajtó nem esküszik meg rá a törvény előtt, hogy a nyugtán valóban ott van-e Hellenberg dr. kijelentése. Lehet, hogy nincs, csak ugy rémlik előt­te, mintha olvasta voTna a min­őén további követelésről lemondó nyilatkozatot. Ezért a 'Szeptember 20-ára kitűzött tárgyalás előtt kénytelen lesz az Alapitvány ke­zelősége ismét megegyezni Hel­lenberg dr.-ral és a 10.000 pengő követelését megfizetni, mert ha Ítéletre ke rüi a sor esetleg jóval többet lesz köteles fizetni a város. Hellenberg dr. ugyanis az ira­tok "í:gész tárházával bizonyítja, hogy még mindig egész kis va­gyonra terjedő követelése van. •vietórisz dr. tiszti ügyész hajlandó ezeket az iratcsomókat átnézni, ha valaki válla'kozik, hogy segítsé­gére lesz. Egyébként az esetleges megegyezésre és a 10.000 pengő megfizetésére vonatkozólag a város a népjó/éti minisztert kérdezi meg, mit tegyen: pe­reljen vagy egyezségre lépjen és fizessen? A szakosztályokban az az élénk óhajtás nyilvánult meg, hogy fel kell kutatni a titokzatos nyugtát a föld alól is. Szohor Pál főjegyző, polgár­mester helyettes intézkedésére a városházán lázasan kutatnak a 35.000 koronás nyugta után. A Ozletáthelyezés! Katz Miksa varrógép, kerékpár, csillár és grammofon szaküzletét, melyet V& rl í 1 bővített ki, a Takarékpalota főbejárata ittUlYVOíi mell é helyezte át. — Telefon: 3-33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom