Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-05 / 201. szám

6 JSflrfRYIPÉK, 1929. szeptember 5. Kereskedelem A vásárok alkonya Irta: Holczberger Andor. A napokban rövid hirecske adta tudtul az országnak, hogy a kormány bölcs elhatározással szuccesszive beszünteti a kirakodó vá<sárokat és evvel eltüntet egy ókorban szükséges, de a mai modern "kereskedelem világában teljesen felesleges intézményt. A vásároknak a régi korban nagy jelentőségük volt és elsősorban a rómaiaknál és görögöknél kezdett feltűnni, amelyeken csere kereskedelem folyt. Lefolyásuk festőién szép volt és egy-egy vásárra a világ minden részéről gyűltek össze emberek, akik mindent vettek és adtak. Persze ezek még teljesen rendezetlen vásárok voltak, és a vásárosok ötletszerűen helyezkedtek el. Ezeken a vásárokon a hatóságok már bizonyos sze repeket vállaltak, de legfőbbképen a résztvevők személyi épségére és anyagi biztonságára vigyáztak. A 13—14. században kezdtek a vásárok hazánkban is feltűnni és a lőcsei és késmárki vásárok világhirességre tettek szert és ezeket kétszer, esetleg háromszor tartottak meg évente, rendesen olyan időszakban, mikor az egyház is valamilyen ünnepségre ült és igy világi szórakozást lelki üdvösségszerzéssel kötötték össze. Ezek a vásárok már rendezettek voltak, szakmák szerint osztódtak szét. Ipari szakmák, állatvásárok, a lacipecsenyések, mutatványosok kü lön-külön csoportban és ezek Í3 kisebb részekbe osztva szakmák szerint helyezkedtek el, csupán a pénzváltók voltak láthatók a vásárok minden részében. Ebben a korban még nemes volt a vásárok eladó tábora, dacára annak, hogy néhány speciális magyar foglalkozást leszámitva (szürszabók, csizmadiák, mézesesek stb.) zsidók, -örmények, jászok és görögök voltak a vásárosok. Ebben az időben még az áruk legjavát igyekeztek felhalmozni a kereskedők, mert a vásárokon szerezte be szükségletét nemcsak a por nép hanem maga a főúri osztály is. A 19-ik század vége felé kezdték észre venni a vásártartó városok és falvak, hogy a vásártartás igen jó jövedelmet jelent a háztartás számára és éppen ezért tinnyi vásárt kértek és kaptak, hogy 1910 körül Nagymagyarorjzágon kb. 1500 vásártartó hely volt és ezeket legnagyobbrészt évente 3-szor vagy 4-szer tartották meg. Ekkor már kezdett rossz világ járni a vásárosokra, mert sok felé volt vásár, nagyon megoszlott a vevők tábora. Sok lett az eszkimó és nagyon kevés, a fóka ! Néha teljesen üzlet nélkül tértek vissza a vásárosok a fuvart és a napikiadást is ráfizetve, de ha árultak is valamit, a nagy konkurrencia miatt igen alacsony haszonnal kellett megelégednie és ezt a differenciát be kellett valahol hozni. Kezdett romlani az áru értéke iés a résztvevők becsületbeli értéke is. Napjainkban pedig oda jutottunk, hogy a vásárok áruja a legrongyabb lett és ha valami becsmérlőt akarunk mondani valamiben árura, akkor azt mondjuk, hogy »vásári portéka«. Megengedem, hogy nem tisztán a vásárok a hibásak ezen a téren, de tény az, hogy sok vásári kereskedő becsapásra alapítja vásári tevékenységét és sok szegény ember sir a becsapások után. A reális nyitott bolttal rendelkező kereskedők sokszor hallják a »vásárokon sokkal olcsóbba megjegyzést és védekezni alig képesek. Pedig dehogy olcsóbb, rosszabb, silányabb árut vesznek néhány fillérrel olcsóbban de azért aránylag mégis drágábban. A titok kulcsa rendszerint ott van, hogy a vásári kereskedők nek a vevők szemrehányást nem tehetnek, hát csupán szemre szép árut tartanak, a minőség nem fontos. Edény-áruban kilós selejtes árut tartanak, míg ujabban a szakmabeli boltokban még felelősséget is vállalnak az edények jóságáért. Rőfös áruban selejtes, vagy elégett, hibás szövésű, mintahibás árut tartanak, melyeket rendesen mint bolti árut vesznek kötésszámra a gyárból, avagy mint divatját multat a nagykereskedőtől. Konfekció terén meg egy vevő sem lehet elég okos és ez a cikk tisztán bizalom doíga. Hiszen 3— 4 pengőért nadrágot, 15—16 pengőért egész öltönyt és 20—22 pengőért téli kabátot lehet vásárolni; az ember azon gondolkodik, hogy a munka, az anyag, vagy mi van itt megfizetve ? Több magyar szabótól hallottam már, hogy nekik valamire való anyag többe kerül, mint ezeknél a kész ruha. Valahol tehát csalásnak kell lenni. Itt jut eszembe egy vásári mese, amikor két kosaras árul kosarat ; az egyik nagyon olcsón adja, de a másik feleannyiért. Azt mondja az olcsó János a még olcsóbb Jánosnak, hogy : »te hogy adhatod olyan olcsón a kosarakat ,amikor én a vesszőt loptam ?« — Feleli a másik : »Ja, barátom, én a kész; kosarakat loptam, tehát olcsóbban tudom adni«. Valahogy mi, kereskedők, ezt az elvet látjuk a vásári áru és ár politikában. Ezeken kivül általános a panasz, hogy nem adnak vissza egyesek rendesen a pénzből és mások a méternél csalnak. Ismétlem, hogy vannak tisztességes vásári kereskedők is, de ezek lassan úgyis kivesznek, mert ezeknek az utóbbi időben nem sok keresnivalójuk volt a vásárokon. Lehet, hogy sok ember kenyerét fogja elvenni a kirakodó vásárok halálos Ítélete ,de ezek el tudnak helyezkedni olyképen, hogy szakmájukban nyilt boltot csinálnak, de tudomásom szerint 8o<>/o-nak úgyis van nyitott boltja vagy műhelye. A vásártartó községeket kárpótolja az állam és végül, eltekintve néhány nománd életet, megszokó vásárostól mindenki jól fog járni. Kisfaludi-StrobI Vénnsz szobra a városházán rejtőzött el A város legforgalmasabb terére kell állítani — mondják az esztétikusok — El kell rejteni az erdő sűrűjébe — köve telik a moralisták (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Aki egyszer látta tökéletes aktját, bronz testének elevenen tüzelő szépségét, a szépség átélésnek aíiitatával "beszél róla, a nyíregyházi Vénusz-szoborról, Kisfaludi remekéről. Sokan, akik elvben ellenségei a legszebbnek, az emberi test kultuszának, eleve anatémát mondanak azokra, akik a »szőrnyüséget« közszemlére akarják tenni. A szobor pedig vándorol szobáról-szobára a városházán. — Előbb a főjegyzői szobának volt ragyogó ékessége, most eltűnt és a folyosók végén egyik rejtett árvaszéki szobában bukkantunk rá. Mi lesz a Vénusz szoborraí? Egy lelkész álláspontja: Ezt a pogány szellemet árasztó TITOKZATOS EMBER „SÓLYOM FÉSZEK" MILTON SILLS hatalmas kalandor film szenzációja Szombat—vasárnap az APOLLOBAN Szerdán Budapestet megelőzve! Csütörtökön NANETTE TE EDES! Káprázatos kiállítású vígjáték 10 felvonásban Hans Junhermann és Ruth Veyhor a világhírű német művészpárral a főszerepben é » a h isarő m ű s o Pénteken csak 1 napig! "ti L10NEL BARRYMORE szenzációs újdonsága HISZTERUCA Regény egy s«ép asszonyról és egy soffőrről LON CHANEY Q7IRÉDIA grandiózus alakitasávai <m A két attrakció 16 felvonásban egyszerre Előadások kezdetete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor mezítelenséget nem szabad odaálli tani a város forgatagába, sétálók, diákok, gyermekek szeme elé. — Úgyis a mezítelenség démonisztikus kultuszának napjait éljük és tehetetlenül látjuk a megfeledkezett emberek romlását. Nyíregyháza kis város ahhoz, hogy az ilyen szobrot félre ne értsék és (römbdló híat&aa elkerülhetetlen,, ha odahelyezik a Széchenyi-térre, a felvonuló leányifjuság útjába. Vigyék a szobrot az erdő sűrűjébe, oda, ahol senki sem látja, födjék el a szem elől a lombok. Mi nem tü'rjük a pogány istennő' mellszobrát legszebb terünkön... Más a véleménye az esztétikusoknak. Nyíregyházát nem lehet alacsonyabb színvonalú városinak ítélni azok mellett a kisebb német és más külföldi városok mellett, amelyeket hasonló szobrok ékesítenek. Ez a szobor nem sugároz semmi erotikát. A szépség templomi hangulatát árasztja, ízlésre nevei, a szépség érzékitésével magasabbrendü életfelfogás impulzusát adja. A legtökéletesebb szépség, amit valaha láttunk hasonló szobrokon. Végtelen kár lenne elrejteni, ahelyett, hogy odaállítanék, mint az esztétikum ragyogó ékkövét a város büszkeségeként. A görög nevelés nem riadt meg a mezítelenség kultuszától. Az Odisszeiában Nausika, a királyleány bátran áll Odisszeüsszel szemben, amikor a tengerparton találja a bronzra égetett testű hőst. És a görög anyák nem voltak elpuhultak. Spárta leányai harcos lélekkel vállalták a küzdelmes élet héroszi feladatait. Lelket ernyesztő prüdéria volna a remekbe készült szobor elrejtése.. A moralista és az esztétikus kibékíthetetlen ellentétét nehéz lesz a városnak áthidalni. Valószínű, hogy nem rejtik el ugyan a Vénusz-szobrot a sóstói erdő sötétjébe, hanem odahelyezik a Széchenyi-térre, de megfelelő ligetes, nyirfás háttérrel mérséklik az istennő varázsos szépségének napsütését. Egyelőre várnak vele az intéző körök. És az istennő is vár türelmesen a városháza egyik rejtett szobájában. — Beiratások a Füredi zeneiskolába. Füredi Henrik államilag engedélyezett m. zeneiskolájában a beiratások megkezdődtek. Beiratkozni lehet zongora, hegedű, gordonka, és saxophon tanszakokra az intézet helyiségében Kállai-utca 2. szám alatt egész nap folyamán. Saxophont felnőttek is biztos eredménnyel tanulhatnak minden zenei előképzettség nélkül. Még^ csak tehetség sem kell hozzá. Az intézet akadémiai osztályú növendékei a Zeneművészeti Főiskolán vizsgázhatnak, ahoí államérvényes bizonyítványt kapnak. A IV-ik osztályban kettes osztályzatot nyert növendékek a Zeneművészeti Főiskolán tanárképző tanfol yamra jelentkezhet és annak elvégzése után zenetanári oklevelet nyerhetnek. Oly növendékek részére, kiknek zongorájuk nincs

r külön gyakorló terem áll rendelkezésükre, úgyszintén a saxophon tanszakon is. Felnőttek részére kü lön esti tanfolyam. Tandij zongora gordonka, saxophon tanszakokon évi 150 P, a hegedű első alsó osztályában 120 P, a többi osztály 150 P. A tandij havi, negyedévi részletekben is fizethető. Beiratási dij fűtési, világítási díjjal együtt egész évre 15 pengő. — Legolcsóbb bevásárlási forrás irodai szerek, iró-, irógépcarbon papir és minden papírárucikkben. Dicker Gyula papíráruháza (ideiglenesen a Sipos-cukrászdával szemben.)