Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-05 / 201. szám

2 JSfrÍRYIDÉK. 1929. szeptember 5. A polgári iskola A »Nyirvidék« számára irta : gtóf Klebeísberg Kunó, vallás és köz­oktatásügyi miniszter. A _fa minden évben hajt uj ágakat, viszont a régi ágak el­halnak, azokat tehát le kell fű­részelni, így kell eljárni az intéz­ményeknél és igy jártam el én a polgári iskoláknál is. Mindig az »értelmi proletáriá­tus« nevelést emlegetik! A ma­gyar középosztályu társadalomnak — de értem ez alatt már az egé­szen kispolgárt is, fel egészen a nagyobbig — csak igen kis rész­ben jár a gyermeke leányliceumba, vagy leánygimnáziumba. A magyar intelligencia leányainak iskolája a polgári iskola. Erről nem szabad megfeledkezni. Azt hiszem nagyon kevés család van ma abba a hely­zetben, hogy Fráulient, mademoi­sellet, vagy misst tarthassanak a leányaik mellett; azt hfszem, a vagyonos osztályokban is nagyon keveset tartanak. Nem minden lány bir hajlandósággal a közép­iskolára, hiszen sokszor hallom és látom, hogy a VII.., VIII. osz­tályban milyen vérszegények a lá­nyok a tanulástól. A legtöbb apa polgári iskolába adja a leányát, ez a magyar intelligencia iskolája. Az Isten szerelmére, ne bontsuk le tehát azt az iskolatipust, amely a magyar középosztály anyáit ne­veli. Ezt mindig szem előtt kell tartani. Ahol nem tudják felvenni ezt a leányiskolatipust, ott pró­báltam leánykollégiumot megterem­teni, de valahogy a magyar vi­dék publikuma, vagy középiskolá­ba adja gyermekét, ha egyetemre akarja adni, vagy beíratja a pol­gári iskolába. Kifogásolták, hogy sok polgári Iskola jött I étre. De kérem, hogy jöttek létre ezek az intézmények? Elveszítettük országunk kéthar­mad részét, amely tele volt pol­gári iskolával. Onnan a polgári iskolai tanárok visszaözönlöttek és elmentek egy-egy nagyobb község­be, ahol aztán kapacitálták a ma­gánosokat, vagy a községi képvi­selőtestületeket arra, hogy csinál­janak polgári iskolát. Ha ezek az iskolák nem jöttek volna létre, akkor ennek következményeképen nagy nyugdijterheket viselnének.Azt hiszem tehát, nem ártott, hogy megalakultak ezek az iskolák és ebben nem akadályoztuk meg őket mert ezek többnyire, mint magán­iskolák, vagy községi polgári isko­lák alakultak meg. Az idő meg­mutatta, hogy mi volt életképes és és mi nem. Ami nem életképes, az mindig megszűnik és azt nem kell megszüntetni. Most a polgári iskoláknak egész felügyeletét ugy csináltam meg, hogy az életképesnek nem bizo­nyult polgári Iskolákat, amelyek­nek kevés tanulója bérhelyiségek­ben volt elhelyezve, megszüntet­nem és igy nyertem azokat a tan­erőket, amelyekkel* felügyeltetek a polgári iskolákra, mert eddig a középiskoláknak a felügyelete meg volt a főigazgatóságokban, a pol­gári iskolákra meg, hát, felügyel­tek is, meg nem is. A megszün­tetett polgári iskolák igazgatói lát számából még négy polgáriiskolai főigazgatóságot szerveztek. Az összeg tulájdonképen kezdet és csak útiköltségekre szolgál, de illetményeiket ugy takarítottuk meg, hogy bizonyos iskolákat meg szüntettünk. Azt hiszem, hogy ez­zel ennek az iskolatípusnak a pe­dagógiai belső értékét eléggé jelen tékenyen emeltem. Száz tanulón aluli létszámmal nem hagyok polgári iskolát; amely ennél kisebb volt, azt megszüntet­tem. De itt vigyázzunk egy do­ES MOST A PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ AZ MELYET A PHILIPS RÁDIÓ - MINDENKOR VEZETŐ HELYEN - MINT HÁLÓZATI KI3 VE VÖ­KÉSZÜLÉKET MODELL MIS- MII-JDEN EDDIGIT FELÜLMÚLÓ TÖKÉLETESSÉGBEN FORGA­LOMBA MOZ HOGY BUDAPEST VÉTELÉT KIFOGÁSTALANNÁ TEGYE. KÖZVETLEN HÁLÓZATI CSATLAKOZÁS - CSAK EGY GOMBNYOMÁS ÉS A JÓ RÁDIÓVÉTEL ÖSSZES ELŐNYEI BIZTOSÍTVA VANNAK. DETEKTOROSOK I ITT AZ ALKALOM. HOGY A FEJHALLGATÓ KELLEMETLENSÉGEITŐL MEG­SZABADULJANAK. PHILIPS OLYAN HANG SZERT AD. MELY EGY GOMBNYOMÁSRA IGAZI ZENÉT SZOLGÁLTAT MIÉRT NEM KÉRI EZEN HANGSZERT? MEG­ÁLLAPODÁSUNK VAN AZ ÖSSZES RADIÓ­KERESKEOÓKKEL. HOGY NÉHÁNY NAPI PRÓ­BÁRA DÍJTALANUL BOCSÁJTJÁK RENDEL­KEZÉSÉRE. KÉRJE MÉG MA - TELEFONON VAGY SZEMÉ­LYESEN - RÁOlÓKSRESKEDÓJÉTÖL A PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ BEMUTATÁSÁT ÉS CSODÁ­LATOS ÖRÖME LESZ. M t' iTga SrmZ^^KSSSíSSifSÍSS^&SíSS^S^ logra! Kétezernél több néptanító Került B-listára, azért, mert nem tudtam a létszámbizottsággal meg értetni azt, hogy az elemi iskolák­nak áhhoz a létszámához szabta a tanitók számát, amely akkor volt, amikor a háborús kis évfo­lyamok voltak a népiskolákban. Ma ezeket a létszámcsökkentése­Ket vissza kell csinálni. Most va­gyunK éppen abban a stádiumban, Jtiogy a polgári iskolák I—IV.. osz­tályában van az apály. Ez a hely­zet négy év múlva tökéletesen megváltozik, ne essünk tehát még­egyszer abba a hibába, amibe egy­szer már, az elemi iskoláknál, be­le estünk. Ha a mostani létszámhoz ará­nyitanám a tanári létszámot, ak­kor négy év múlva megint visssza kellene hívogatni az embereket a B-listáról. Azt hiszem okosabb az, ha figyelemmel kisérjük minden községben, hogy hányan fognak négy év múlva belépni az első osztályba és ehhez szabjuk a dol­gok intézését. A Nyíregyházán felülvizsgált rokkantak harmine százalékánál nem hagyták jóvá a minősítést Tiz év után operálták ki egyik rokkant testéből a gránát' szilánkot — Tiz év ntán nem lehet rokkantnak minősiten 1 A Honsz-nak nincs pénze (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A háború szerencsétlenei, a rok­kantak kettőzötten érzik a gazda­sági nyomorúság súlyát. Sohasem volt rózsás a helyzete a rokkan­taknak, de most amikor a háború utáni évek szenvedései csak még jobban megtörték életerejöket, még szánnivalóbb a rokkantak helyzete. Munkatársunk érdeklődött a rokkantügy beavatottjainál, mi a panasza a hadirokkantaknak. — Nem lehet azt igy röviden el- | mondani, mi bánt bennünket — mondotta. A legfőbb baj, hogy a rokkantak létszámát a rokkantadó bói befolyó jövedelem arányában állapították meg. A rokkantak számához képest ez az adó kevés, igy sokkal szigorúbban ítélték meg a felülvizsgálatokon a rokkanta­kat, mint azelőtt. A nyíregyházi felülvizsgálatokon hozott döntés harminc százalékát törölték. Már­most mit tegyenek ezek az esett, megtört emberek. Sok esetben nem a havi egy pengő elvesztése okozott bajt. Havonként egy pen­gővel nem sokra mentek eddig sem ezek a rokkantak. De azzal, hogy törölték őket a rokkantak állományából, elvesztették jól ki­érdemelt erkölcsi támasztékukat. íme egy kézzelfogható, közvet­len példa:* Az egyik rokkant közép iskolában nevelteti gyermekét. Mig rokkantnak ismerték el, fo­lyamodhatott a rokkant szülők gyermekeit illető ösztöndíjra, ami­től most elesik. Hasonlóan bántó annak a rok­kantnak az esete is, akit fiz év után most operáltak meg. Grá­nátszilánk hatolt a testébe, ame­iyet annak idején nem vehettek ki. A szilánk most annyira lesülyedt, hogy el "lehetett távvolitani. Az operáció következtében fokozódott rokkantsága, de azzal az érvelés­sel, hogy tíz év után nem lehet megrokkanni a háború okozta seb­ben, a sebesülés után tiz évvel, nem minősítették az illetőt rok­kantnak. A rokkantak 'érdekeiért küzdő Honsz Nyíregyházán is nagy nehézségek előtt áll. Az egyesület a várostól kap ugyan segélyt, de a vármegye segélyezése még bi­zonytalan. Maga a városi segítség olyan csekély, hogy a Honsz iroda költségei felemésztik. A rokkantak most a Honsz fő­városi választásait várják. Az uj elnökségtől remélik helyzetük jobb rafordulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom