Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)
1929-09-29 / 222. szám
52 jNflpfmnDÍi5L 1929. szeptember 29. XccuatÁCACIB* ^ U64UTUMAM GTOIYWÜ * * SAVOiDÓ. TIZILETHAJTÓ * KiroRFtf Nagyb»ni íruaító Niregyháiaés vidéke észérc : Alt ír Bernát. Nyíregyháza YVVVVWVVWVWW/WVAAAA^ \ HCU KRömm \ Nincs pénz! Nincs pénz! Vészkiáltás Szállt a levegőben, Furcsa érzést váltott ez ki A tisztviselőben. őnéki már rég nincs pénze, Más most kiált érte, — Amit mások most szenvednek, Szegény feje Már rég végigélte! Egy vigasztal, hogy a banán — Amint Hoffmann mondja — Olcsóbb lett és ezzel is lám Fogy az ember gondja. Nagyon csúszik a banánhéj, Vigyázni kell rája, Mert a mi köz gazdaságunk Nagyon könnyen Elcsúszik utána! Napjainkban lábrakapott A harcias szellem, Jó Deutsch Samu harcot kezd a Cukorkartel ellen. Igaza van, hej de mit ér Az ő igazsága, — Egyenlőtlen a küzdelem S a cukornak Keserű az ára! Barátkozik a tüz, a viz, Egymástól nem félnek. Választási paktumról szól A kisgazda ének. Cáfolgat a gazdavezér: Hogyne állnék szóba Azzal, aki az én ráfos Bajba jutott Szekeremet tolja! Papp Lajos ia kávéháznál Bevonta a kertet, Ebből minden okos ember Télidőre sejthet. Nem kuglizik Szilágyi sem, Hanem inkább épít, — A hűséges vendégeknek Egy kis meleg Téli vackot készit! Törhetetlen hivei a Régi jó időnek. Nekimentek Kisvárdán az Ármentesitőnek. Ami jó volt eddig, jó lesz Ezután is, mondják — Nyíregyházán nem érnek rá, Nem viselik Olyan jól a gondját! Engedelmet, tévedés van A dologban kérem, Mert az ilyen intézetnek Helye van itt szépen. Babusgatjuk, megőrizzük Minden íjaja szálát, — Csak legalább mérsékelje, Mentesítse Mindennek az árát! Csendes utca, virágos kert, Hit, szeretet, béke, Féltve őrzött palánták szép, Szorgos ültetése. , Az apácák nyíregyházi Leánynevelője Megnyugtató szebb jövőnek ígérete, Előkészítője! Bonta. Vásároljunk egy-egy tejfüzetet a szegény iskolásgyermekek egészséges fejlődése érdekében! Minden szülőnek a Teremtő által sugalmazott leghőbb óhaja, hogy gyermekeit boldognak lássa. Lehet e annál szebb és magasztosabb érzés, amely eltölti a szivet, amidőn a családi fészek szemefénye, az ártatlan gyermek, a Názáreti példája szerint »gyarapodik testben 'és lélekben Isten és emberek előtt való kedvességben« ? Bizonyára erre törekszik minden édesanya és az utódokról féltő aggodalommal gondoskodó szerető édesapa, aki gyermekeinek jövendő boldogságáért minden áldozatra kész. S hálatelt sziwel ragad meg minden segítő kezet legszentebb céljainak elérésében, de ugyanekkor gondolkodás nélkül szembeszáll még a hétfejű sárkánnyal is, ha szeretetteinek sorsát veszély fenyegeti. Ezen érzelemtol vezéreltetve sehogy sem lehet megérteni, hogy akadnak néha olyan szülők is, akik az Isten legszebb áldásától, a gyermektől szabadulni igyekeznek. Menteni lehet ugyan az ilyen cselekedetet, talán a szülőknek rettenetes nyomorával vagy a lélek jobbik részének eltorzulásával, megbocsájtani azonban sohasem. Mit tettek a spártaiak? Mii tegyünk mi? A szülőknek a gyermeke iránt érzett nagy, önfeláldozó szeretetére gondolva, szinte elszorul a ma emberének a szive az ókor egyik bölcsnek mondott államalkotó népének, a spártai görögségnek ama történelmileg feljegyzett iszonyú cselekedetén, hogy a gyenge, vagy hibás gyermekeket kiragadták az édesanyák babusgató, ölelő karjaiból és lehajították őket a tarpei szikláról. Az állam ekként akart a Tajnemesitésről gondoskodni, tehát csak az erőseket hagyta felnevelődni, a gyengéket elpusztította, nehogy az államnak később terhére legyenek. E barbár tettnek elkövetése a keresztyén erkölcsökben felnevelkedett társadalom lelkétől teljesen idegen. Különben is azóta már többszörösen beigazolást atyert, hogy kellő ápolás és gondozás mellett a vézna gyermekekből és válik vasgyúró, izmos férfi és erőteljes nő. ' i A gyermek a magyar jövő. A modern államok nagy gondot fordítanak a gyermekek korszerű nevelésére. Az ezer sebtől vérző magyar állam is megtesz minden tőle telhetőt a gyermekért, mert minden felvilágosult elme tudja és érzi e hazában, hogy r.a gyermzk a magyar jövő.« A gyér mekért, tehát bármennyi áldozatot hozunk, azt sokaliani nem szabad, De mindent a koldussá tett országtól sem kívánhatunk, azért nagy szükség van a jólelkű társadalom megértő támogatására is. Ezekhez kiáltanak segítségért az éhező magyar gyermekek százai, akiknek sápadt arcáról leri a szerencsétlen családok irtózatos nagy nyomora. A magyarságot pusztító tüdővésznek lesznek martalékaivá előbb-utóbb ezek a szegény gyermekek, ha idejében jó táplálással nem segítünk rajtuk. Szívleljük meg a költőnek eme bölcs figyelmeztetését : »Az Isten a szegények részét A gazdagoknál tette le. Ha földi jóval meg vagy áldva, Akkép sáfárkodjál vele, Hogy megszegjed az éhezőnek Isten nevében kenyered.® A gyermek legtermészetesebb tápláléka a tej. Ettől fejlődik, erősödik teste legjobban. A könyörületes társa dafom lelkiismeretéhez apellálnak Nyíregyháza város tanitói, hogy kiki tehetségéhez mérten yáÜalja el egy-két szegénysorai gyermeknek tejjel való ellátását. Nem kérünk lehetetlent. Csupán csak annyi áldozatról van szó, hogy a gyermekszerető polgárok vásároljanak meg az egyes iskolákban a tejakciót intéző csoport vezető tanítóknál hónapról-hónapra — mig a szorgalmi idő tart — néhány tejutalványfüzetkét. Egyegy napra szóló utalvány ára io fillér, amelynek ellenében a Szabolesvármegyei Központi Tejüzem kiszolgáltat két deciliter légmentesen palackokba zárt, kitűnő minőségű pasztörizált tehéntejet. Maga a tejüzem is segíteni óhajt a szegény gyermekeken akként, hogy a jobbmódu szülők gyermekei által elfogyasztott tejnek io százalékát a szegényeknek ingyen adja. Csütörtökön délelőtt dön. tött a tejértekezlet. A tejakció megindításának eszméje Benkő András kir. vezetőtanfelügyelőtől ered, aki ezt az életrevaló mozgalmat az Ifj. Vöröskeresztnek szenretetet hirdető égisze alatt óhajtja vármegyeszerte általánossá tenni és segítő társával, Tesléry Károllyal egyetemben már megnyerte ennek az eszmének a vármegye és városunk vezetőségét. Csütörtökön délelőtt u órakor Benkő András kir. tanfelügyelő elnöklete alatt az egyházak vezetőinek részvételével "Nyíregyháza város tanitói beszélték meg azokat a módozatokat, hogy miképen lehetne a tejakciót sikeresen megoldani. A tanítóság az akciót örömmel fogadja s a legnagyobb buzgalmat fogja kifejteni annak sikere érdekébem. A sikerben bízunk, mert az egyházak képviselői is megígérték az erkölcsi és anyagi támogatást. A nyomor rossz tanácsadó. A forrongó lelkű apákat és anyákat gyermekeiken át lehet legkönynyebben megfogni és vigasztalni. »Akinek van füle a hallásra, — hallja !«... Tolnay Páí. Ill'lill l'll lllllllli'lI II IMBH il llif ll ll 'Hl III) BUDAPEST Mérsékelt árak. Modern berendezés, Központi fülés. MelegvizszolLEGELSÖRENDŰ MODERN gáltatás. Lift. CSALÁDI SZÁLLÓJA AZ ESPLANADE SZÁLLODA III., ZSIGMOND UTCA 38. TELEFON: AUT. 517-35. Engedményt kap Ön, mint e lap előfizetője a Dunára néző Esplanade Nagyszállóban. jlllíiÉáriW és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely ; Zrinyi Ilona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csillag-utca 39. sz. FISK PNEU a leggaidagágOKRbb Vezérkép viselet: Autófelszerelési R -T. Budapest, IV., Aranykéz-u. 2. Tel. Ant. 812—41. 165-20 3395-? Központi ffités, vízvezeték, csatornázás, szivattyútelepek szakszerű kivitelezését és terveiését vállalom. Fancsaly Kálmán egéazségügyi berendezési vállalata Nyíregyháza, Ui«z«'ő-utea 56. sz. 8082-6 VeV^ rnem ű ^^s/iuv ^oppolás, varrás es/^ Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. SCaphaló mindenütt?
