Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-25 / 218. szám

« JtfVffflflDBiC. 1929. szeptember 25* ALiPITTA: 1914. ÉTBEN ALiPITTAs 1914. ÉTBEN Őszi- és téli ruhát, felöltőt, kabátot, bútorszövetet, művésziesen f fest, vegyileg tisztit, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal. Plisszérozások a legszebb kivitelben készülnek PAPP LÁSZLÓ NYÍREGYHÁZA. Özem: Vay Adám-utca 63. szám. Telefoni 5-10. Olcsó árak! Felvételi üzletek: Széchenyi út 2. Telefon: 5-09., Véső-utca X Kiss-t ér 2. szánk Gyors kiszol gálás! •MMM^ MMM^ —— - mm w^mmma^^Bm—mmanmmmmam—mu Az elkésés miatt yisszantasi­tott házadómentességi kérel­meket meg lehet njitani A kereskedelmi és iparkamara ezúton is felhívja érdekeltsége fi­gyelmét afta a körülményre, hogy a magyar kir. pénzügyminiszter ur 74500—1929. VII. sz. körrendele­tével elrendelte, hogy mindazon ideiglenes házadómentesség irán­ti kérelmek, melyek nyújtásának idején azon okból, utasíttattak el, mert a vonatkozó törvényes rendel kezés szerint elkésetten adattak be, folyó évi szeptember hó 30. napjáig a mulasztás felsorolása mellett megújíthatók. Ez a rendel­kezés különösebben vonatkozik a földbirtokrendezés során juttatott házhelyéken épített házakra. Felhívja a kamara mindazokat, akiknek ádómentességü kérelme elkésés cimén utasíttatott el, hogy foíyö évi szeptember hó 30. nap­jáig az épült ház tervrajza, hasz­nálatbavételi engedélye csatolása, valamint a mulasztás okainak fel­sorolása mellett kérelmüket a m. kir. Adóhivatalhoz nyújtsák be. A S'l éves Odescalchi hercegnő versenyt nszoii a soproni bakfisokkal Sopronból jelentik: A soproni nagyuszodának az elmúlt napok­ban igen érdekes vendége akadt egy már idősebb arisztokrata hölgy személyében. A hölgy rendszerint egyik soproni arisztokrata csa­ládnak, gróf Telekiéknek társasá­gában jött el az uszodába. Itt kabint bérelt .és nemsokára uszó­juhában lehetett viszontlátni a vízben. f Az uszoda habituéi ismerték már látásból az idősebb hölgyet, bár nevét nem tudták. Feftünt azon­ban nekik azért, mert idősebb ko­ra ellenére is pompásan tudott úszni, Nem egyszer versenyt úszott a fiatalabb hölgyekkel és legtöbb­ször le ís gfőzte őket. Néhány nap óta már nem lehet látni a hölgyet az uszodában. So­kan azt hiszik, hogy a hűvösebb idő beállta tartja távol az arisz­tokrata hölgyet az uszodától. Megírhatjuk, hogy akik azt hi­szik, tévednek, mert az arisztok­rata hölgy a jövő nyárig nem fog már megjelenni az uszodában, mert elutazott Sopronból. Megírhatjuk most azt ís, hogy a hölgy nem voft más, mint Odes­calchi hercegnő, született Drasko­vich grófnő, aki mint Teleki grófék vendége, Sopronban tar­tózkodott. A hercegnő 81 éves. Ezt természetesen nehezen fog­ják elhinni azok, akik a hercegnőt versenytuszni látták a soproni nagyuszodában 18—20 éves bak­fisokkal. — Idei termésből készült szegedi paprika megérkezett. Kapható Farkas Afltakiénál, a Bessenyei téri piacod w ernyő alatt. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levetek, észrevételek és egyéb megszívlelendő aprf ^fok Nyertem a sorsjegyen és még sincs pénzem Nincs pénz...! hangzik az el­nyújtott kétségbeesett jaj, egy porbahullt ország rettenetes siko­lya. Nincs pénz. A bankok nem hiteleznek, a kereskedő nem tud vásárolni, mert forgalomhiány miatt nincs forgótőkéje, a kis­gazda, munkás, iparos dolgos keze ernyedten hull le, mert miután nincs pénz, nincs munka sem. Nekem sincs pénzem s mintegy kivert kuvasz éhesen és lompo­san kószálok az utcán már jó né­hány hónap óta. Néhány megtaka­rított pengőmet, amikor önhibá­mon kivül kiestem állásomból, vég ső kétségbeesésemben Fortuna Is­ténnő kegyeibe ajánlottam azt gondolva, hogy hátha most, ami­kor az éhhalál fojtogatja kiszik­kadt torkomat kibontja számomra a bőség szaruját. Vagyis — vet­tem egy sorsjegyet. 1 És Fortuna Istennő megajándé­kozott kegyeivel, nyertem a sors­jegyen vagy i 50 pengőt, óriási összeg annak, akinek nincs egy fillérje sem. A boldogság szigetén éreztem magam a hir hallatára, de lap­pangó éhségem egyszerre legyőz­hetetlen erővel lépett fel. Rohan­tam a sorsjegy árusítóhoz, hogy pénzre váltsam életmentő szeren­csémet. A sorsjegy árusító egy angoi lord merevségével ridegen és meghatódás nélkül vette át a sorsjegyemet s gyilkosan sziszeg­te a fogai rekeszén keresztül: — "Két hét múlva barátom, majd két hét múlva esetlgg meg­jön a pénz a központtól, akkor jelentkezzen. — Két hét múlva!! És esetleg! Uramisten — üvöltöttem fel, mintegy megsebzett oroszlán. Eltelt a két hét és én remegő térdekkel, az éhségtől szédülve tá­molyogtam a sorsjegyárusitó iro­dája felé. Minden erőmet megfe­szítettem, hogy csak még odáig sikerüljön eljutnom és akkor meg vagyok: mentve. Lélekzetem kiha­gyott, szemem előtt vörös pontok karikáztak szédítő sebesen. Végre a kapu elé érkeztem. Em ber még egy perc, még egy perc ember — váltig biztattam magam, fogaim összeszorítva, de lábaim felmondták a szolgálatot. Az iroda előtt összerogytam. Ereztem el­vesztem az eszméletemet. Ember­feletti erővel, az életösztön utolsó fellobbanásával legyőztem a tag­jaimat lenyűgöző bénulást és a' hasamon csúszva az irodába ju­tottam. A sorsjegyárusitó egy angol lord merevségével ridegen és megható­dás nélkül vette át sorsjegyemet s gyilkosan sziszegte a .fogai reke­szén keresztül: — Két hét mufva, barátom, majd két hét múlva esetleg meg­jön a jsénz a központtól, akkor jelentkezzen. Többre már nem emlékszem. Elvesztettem az eszméletemet és csak a kórházban tértem magam­hoz. — Hát kérem szerkesztő uram, ha annyira nincs pénz, hogy a sorsjegy -nyereményeket ?em tud­ják kifizetni, akkor minek az a sok hűhó semmiért s akkor minek árusítanak sorsjegyet s veszik el a csábos nyeremény ígérgetésével a szegényember filléreit? Nem volna helyesebb, ha in­kább nálam kamatozna az a pénz ? Miért nincs a vasnti állomás épületén éra ? A következő levelet kapuk: \ Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szíveskedjék b. lapjában e né­hány sornak helyet adni. Átutazóban voltam Nyíregyhá­zán és megállapítom, hogy ezen városnak már a környékének szép­ségeivel is egy magyar vidéki vá­ros sem versenyezhet e Csonka Magyarországon. Kiutaztam a kes keny vágányu kísvasuton a Sós­tó fürdőre, melynek erdőborit^ta természeti szépsége, jól gon­dozott sétautjai elragadtak. — Szállodája, restaurátiójának ételei, kiszolgálása mintaszerű. Meg is kérdeztem, ki a város feje, meg­mondották, hogy dr. Bencs Kál­mán az első polgára. Midenesetre jói bencsoltak a polgárok, kik ilyen vezetőre találtak, mert vol­tam én már 35 éve itten, de ak­kor még kis hidakon lehetett a házakhoz jutni olyan helyen, ahol most emeletes házak álfanak és nyílnak a virágok. A városháztér a Kossuth szoborral igen szép. —• Azt is hallottam, hogy a borter­melők saját termésű boraikat ma­guk mérik, mert nem tudják a korcsmárosoknak eladni, azt is hallom, hogy Nyíregyháza ipara igen jelentős és fejlett, a gyáripar erősen van képviselve; hogy van: hordó, bőr, jég és több tégla­gyára is. Sok iskolája után joggal iskola­városnak nevezhető. Ösi kultúrájá­nál fogva az ország legelső vidéki városa (csak 2 százalék az anal­fabéta). Említésre méltó a »Lut­her-palota, melynek építési stílusa a XIV. századból való. A »Bujtos« városrész finom­ivélésü utcáival, nemes ódonságá­val, 'Htka festői képet nyújt és különálló látványosság, amely a szemlélőben mély és maradandó­benyomást kelt. Süt a nap és szépek a leányok. Nem szívesen, dé kötelességből el kellett hagynom e gyönyörű vidéki várost, felülvén a keskeny— vágányu villamos vasútra* megér­kezvén a vasútállomási térre, meg­nézem a zsebórám, mely egész véletlenül megállott. És itt ért méiyen tisztelt szerkesztő ur éle­temnek legnagyobb csalódása, fel­nézek a Magyar Kir. Államvasutak nyíregyházi állomásának felvételi épületére, az állomás fején nincs hivatalos időt jelző óra; Hiányzik, a középeurópai időt jelző nagy óra. Hofott Budapesten; a keletin, nyugatin, Debrecenben, Miskol­con, Kalkuttában, Madras-ban, Bombay-ban, sőt; Szerencsen is van óra az állomási épületen. Az állomásfőnök urnái panaszt emel­tem, igen udvarias kitérő vála'szt adott, nem őreá tartozik, hanem a debreceni üzlet vezetőség üzlet­igazgatójára. Minthogy nem Deb­recenbe vitt utam, hanem Miskolc felé utaztam, igen kérem Szer­kesztő urat, jelentse ezen anomá­liát a város fejének, irjon ő az üzletigazgatónak^ helyi érdekű do­logról van sző, bizonyára 24 óra leforgása alatt lesz pontosan járó hivatalos időt jelző órája a Nyír­egyháza állomás felvételi épüle­tének. Egy átutazó szemlélő. Őröm áll a házhoz! i Végre I! A sok baj, szenvedés 1 nyomorúságban végre egy örven­detes esemény hire örvendezteti meg az ezer bajtól szenvedőkec. Figyeljetek magyarok! Olcsóbb, lett a banán! Mert azt csak tudjátok, hogy nem az a mi bajunk, hogy kifa­gyott a szőlő, kifagyott nem tu­dom hány százezer hold buza és rozsvetésünk, hogy a termelő a. sertéseivel eteti fel gyümölcster­mését, mert nincs, aki megvegye, hogy a cukor nálunk 50 százalék­kai drágább, mint Ausztriában, anoi importálják a cukrot, hogy a műtrágya, vas, fa benzin, petró­leum, cement stb_ kartellek ki­szipolyozzák a lakosságot, hogy az iparcikkek rém drágák, ellen­i>en földünk termeseit potom áron kell elherdálni. Dehogy is. Itt csak egy baj volt, amiért busultunk,, szenvedtünk. Az volt a magyar­inak a baja, hogy drága volt. a bál­nán.. Node tartsuk meg a sorrendet. Utóbbi időben a banánfogyasztás hazánkban óriási mértékben meg­növekedett. Hetenként két vag­gon indiai banán érkezett s tö­méntelen pénz vándorolt ki érte. Megsokalták ezt az állapotot az rjérlegünket súlyosan terhelő áru illetékesek és ezen a kereskedelmi I beözönlésének korlátozása céljából ez év április havában a banán vámját tízszeresére emelték, ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom