Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-22 / 216. szám

1929. szeptember 22. JNf%ÍR¥H>ÉK. az ellenségemnek sem, hogy nyugdíjas legyen. • A tanár: Az általános európai Krízisen kivül, Magyarországon külön speciális bajok is vannak. Az összes európai államok között Magyarországon van a legsiralmasabb helyzete a tanárságnak. Még a Balkánon is kétszeres fizetése van a tanügyi személyzetnek. A tanároknak ólyan illetményeit is megvonták, amit a törvény biztosit számukra, pl. ötödéves korpótlék. A tanárok egyeteme minden közgyűlésen szóvá teszi ezt, de minden hiábavaló. A kormány tót azt a választ kapjuk, hogy a pénzügyi kormányzatnak inincs elegendő anya gi ereje, majd ha lesz, akkor megkapjuk. A tanárok mai anyagi helyzete nem engedi, hogy könyveketvásároljanak, hangversenyekre járjanak. * Az ismert kisgazdavezér szerint elsősorban a rossz termésnek köszönhetjük a pénztelenséget. A kisgazdáknak nincs mit eladniok, mert a termés hiánya mellett az állatoknak sincs meg az értékük. Ha egy gazda ma csikót akar nevelni, először is fedeztetési di] cimén 18 pengőt keL befizetnie, majd az anyakancát terhessége és a csikó nevelése idején sokkal jobban kell táplálnia, úgyhogy mikorára a csikó egy éves lesz, a gazdának jóval többe kerül, mint amennyiért el tudná adni. Igy vagyunk a sertés tenyésztéssel is. Itt is többe van a leves, mint a hus. A sertéshús kilójáért i.io fillért fizetnek. Tehát egy 2 mázsás sertés 220 pengő. Ezzel szemben a sertés, mire a 2 mázsát eléri, 6 mázsa tengerit fogyaszt ei, amely csak magában 180 pengő. Arra a kérdésünkre, hogy felfogása szerint hová tünt el a forgalomból a pénz, a gazda röviden azt felelte, hogy a nagybankok és kartellek pénztárába. • •— Hogy miért nincs pénz —• mondotta a nőikalapüzlet tulajdonos nője, — azt nem én vagyok hivatva megállapítani. Én csak azt konstatálom kétségbeesve, hogy az őszi szezon teljesen csődöt mondott. Ami hihetetlennek tünt fel eddig, hogy a nők nem alkalmazkodnak a divathoz, az idén bekövetkezett. Mindenki a régi, idejétmúlt kalapjait hordja a pénz hiánya miatt. Összevásároltam »hitefbe« rengeteg szebbnél-szebb, legújabb divatú kalapot, de csak arra jók, hogy vágyakozó szemek mustráLják naphosszat a kirakatomban. Megvallom őszintén, hogy az őszi szezón csődje engem is csődbe jutjtatott. • • Az üv^g- és képrámakereskedő az építkezések pangásában látja a pénzforrás hirtelen kiapadását. — Én az építkezéseknél kerestem azelőtt — mondotta, — ma azonban nincs építkezés. A finom, metszett üvegek, a velencei tükrök, a képrámák itt hevernek üzletemben. Ha hetenkint egy-két vevő betéved hozzám valami csekélységet vásárolni, szinte azt hiszem álmodom. Bizonyos, hogy vaíaíiol nagy baj van, amelyet ha sürgősen nem orvosolnak, még a tél folyamán bekövetkezik a katasztrófa. A korcsmáros az adóprés szigorú alkalmazásában látja a pénztelenség bekövetkezését. Szerinte az adóztatás nincs arányban a keresettel, miáltal idők multán általános elszegényedés következett be. * Végül egy előkelő bank vezérigazgatójának adtuk fel a kérdést, (aki a következőkben válaszolt: A belföldi viszonylatban a pénzkrízisnek legfőbb oka az, hogy nincs egészséges tőkeképződés, mert sem a mezőgazdaság, sem az ipar és kereskedelem nem dolgozik olyan eredménnyel, amely a forgótőkén felül, még megtakarításokat is érne el. A közismert általános, Európát és Amerikát is sújtó mezőgazdasági krizis következtében a termények hozama nem áll megfelelő arányban a mezőgazdaság folytatásához szükséges drága iparcikkek árával és a súlyos adóterhekkel. A kisipar, a gyáripar mindjobbanterjedő konkurrenciájával nem tudja felvenni a versenyt és azért csak tengődik, a kereskedelem pedig a fogyasztóképesség csökkenése következtében szintén megcsappant. A fogyasztóképességet még hátrányosan befolyásolják a magas védvámok is, valamint a rohamosan megszaporodott kereskedők és 1 iparosok száma. I Általánosságban ezek volnának a belső bajok okai; a legfőbb okok azonban a külföldön keresendők. Miután a magyar pénzintézetek : békebeli tőkéjüket annak elértéktelenedése következtében teljesen elvesztették, külföldi hitelekre vannak utalva. Az elsőrangú magyar pénzintézetek iránt a külföldi tőke teljes bizalommal viseltetik és szivesen ad rövidlejáratú hiteleket. Minthogy azonban e rövidlejáratú hiteleket a külföld bármikor viszszavonhatja, a magyar pénzintézetek nem képesek a felvett kölcsöntőkéből magyarországi hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtani. — Már pedig a magyarországi hitelfogyasztó nincs arra berendezkedve, hogy a birtok instruálására és a földmüvelés intenzivebbé tételére szükséges forgótőkéket rövidlejáratú hiteleknél fedezni képes volna. Akkor várható enyhülés a mai hitelkrizisben, ha a záloglevél kibocsájtó pénzintézetek a részben a már eddig folyósított jelentékeny összegű törlesztéses jelzálogkölcsönök alapján kibocsájtott zálogleveleket, melyeket ezidőszerint tárcájukban őriznek, külföldön elhelyezhetik s ha ezen kivüf ujabb záloglevelek külföldi elhelyezésére nyi'ik megfelelő alkalom. Ezidő szerint ugyanis az a hélyzet, hogy az Egyesült Államokban a nagy tőzsdei hossz következtében napipénzekért évi 12—-ló százalékos kamatozás érhető el s ilyen körülmények között a világ nagy aranyrezervoárja, Amerika, nemhogy a 7—8 százalékos kamatozású európai pénzpiacra helyezné el tőkéjét, hanem a magas kamatozás és a kihelyezési lehetőség még az európai nagytőkéseket is arra birja, hogy feles tőkéiknek jelentékeny részét Amerikában helyezzék el. Ha Amerikában megszűnik a mai magas konjunktura, a krizis nálunk is enyhülni fog. De hogy ez mikor fog bekövetkezni, azt nem lehet előre megjósolni. V E Z E T Ö V I L Á G M Á R K Dr. Raffay Sándor püspök nyitja meg az ev. lelkészek nyíregyházi konferenciáját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A »Nyirvidék« több izben is megemlékezett arról, hogy a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület (MELE) évi rendes közgyűlését s vele kapcsolatos konferenciáját az idén Nyíregyházán, október 9—10. napjain tartja s ezt az alkalmat felhasználja arra is, hogy elnökét, Paulik János nyíregyházi lelkészt 40 éves lelkészi szolgálata alkalmából üdvözölje. A közgyűlésre s a konferenciával kapcsolatos ünnepségekre most bocsátotta ki a meghívót Paulik János elnök, akihez már eddig is nagyszámú bejelentés érkezett a részvételre vonatkozóan. A magyarországi evangélikus egyházi élet legkiválóbb vezetőit üdvözölhetjük e két napon városunkban, akiknek méltó fogadtatására a nyíregyházi ev. egyházközség máris széleskörű intézkedéseket tett. A közgyűlés mindkét napján délelőtt általános egyházi érdekű ügyeket tárgyalnak, mig délután mindkét alkalommal vallásos estély lesz a templomban. Az október 9-i este 6 órakor kezdődő ünnepély keretében fogja üdvözölni a Lelkészegyesület Paulik Jánost. Ennek az ünnepélynek a ie. folyását még nem állapították meg véglegesen, arra majd annak idején visszatérünk. Ez alkalommal a két napi konferencia műsorát közöljük az alábbiakban: /. nap, október 9, szerda. Reggel 8 órakor: a lelkészek Urvacsorája. Fél 10 órakor: Konferencia az egyház dísztermében. A konferencia tárgysorozata: 1. Megnyitót mond dr. Raffay Sándor püspök, tb. elnök. 2. Elnöki jelentések. 3. A kopenhágai világkonferencia. Előadja: Dr. Gaudy László főv. vallástanár. 4. Lelkészeink érintkezése a külfölddel. Elnök. 5. Egyházunk és az aktualitás. Előadja: Irányi Kamill, székesfehérvári lelkes*. 6. A lelkész harca gyülekezetében. Előadja: Duszik Lajos, miskolci lelkész. 7. Feladatok. Előadja: Kutas Kálmán, szegedi lelkész. 8. Gyermekmentés. Előadja: Kálmán Rezső, orosházi lelkész. 9. Magyar diakonissa-ügy. Eln. 10. Protestáns sajtószövetség. 11. Papnék Otthona. 12. Indítványok. Este 6 órakor valllásos estély a templomban, külön programm szerűit. Megemlékezés Paulik János lelkész 40 éves papi szolgálatáról. Dr. Raffay Sándor püspök, leikészegy. tb. elnök üdvözlő benagy választék NAGY JÓZSEF szücsmesternél Széchenyi-út 28. szám.