Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-03 / 199. szám

2 J/VÍRYIDJSK. 1929. szeptember 3. Klebelsberg soproni beszéde Gróf Klebelsberg Kuno kultusz­miniszter beszédével megnyilt Sop­ronban a magyar orvosok és ter­mészetvizsgálók 40-ík vándorgyű­lése. Ismét a£y alkalom nyílott arra, hogy fáradhatatlan és lelkes kultuszminiszterünk a közérdeklő­dést ráterelje a legfontosabb kul­turális kérdésekre. Kétségtelen do­log, hogy Klebelsberg cikkei és megnyilatkozásai nyomán egyre hajlamossabbá és megértőbbé vá­»!K a magyar közvélemény a kuf­turális problémák iránt s egyre több melegséggel karolják fel or szágszerte azokat az eszméket és terveket, amelyeket ez a nagymü veltségü politikus felvet. Mint mindig, ugy ez alkalommal is ve­tett fei ölyan uj gondolatokat, amelyeknek megszivlelése rendkí­vül fontos a nemzet áltaí kitűzött célok elérésére. Ilyen gondolat az, hogy a tudománypolitikában egy­általában nincs létjogosultsága a pártpolitikának. Hogy ez a gyakor latban minél erőteljesebben ke­resztülvihető legyen, egész sereg olyan intézkedéseket tett már Kle­belsberg, amelyek által a saját kezét kötötte meg, s például a külföldi Collegium Hungaricumok­ban nem kaphat helyet az, akit a minisztertől függetlenül működő tanács erre nem kandidál. A további politikai rendszernek az volt a hibája, hogy a túlsúlyt az értelmi" fejlődésre helyezték é* elhanyagolták az erkölcsi és testi kulturát. A tapasztalat szomorúan bizonyította be, hogy a legmaga­aanb fokú művelődés áltai sem lehet hasznos szolgálatokat juttat­jn a nemzetnek, ha az nem párosul az erkölcsi kulturávaí. Az erköl­csi kultura keretében minél inten­zivébben kell foglalkozni a nem­zeti érzék megerősítésével. Külö­«í««en fontos ez nálunk, ahol nem egy szekta működik és dolgozik ab ban, hogy a nemzetköziség gondo­latának hirdetésével diszkreditálja a nacionalizmust. Ugy állítják be a dolgot, mint hogyha a nemzet­köziség magasabbrendűségét je­lentene, holott a nacionalizmus a ge'ffceíő nap, amely intenzív mele­gével N és fényével be kell, hogy BUgározza minden porcikáját a nemzet testének és irányadó esz­me kell legyen gondolatokban és cselekedetekben. A nemzetköziség balga ábránd, az öntelt européer­kedés vesszőparipája, a nacionaliz­mus éltető valóság, mérlegelője a nemzet fejlődésének és nagyságá­nak. Ha néztük a legkulturáltabb nyugati nagy nemzetek életnyilvá­nulásai és eszmevilágát, azoknak minden mozzanatából csak ugy harsog kifelé a nemzeti gondolat : a nacionalizmus. De nagy jelentősége van az er­kölcsi kultura fejlesztése mellett a testi 'kulturának is, különösen nálunk, ahol nagy nemzeti célok elérését, kisszámú nemzet lévén, a karok ereje is kell, hogy előse­gítse. Jobban mint bárhol á vilá­gon, mert hoí van az a nemzet, amely viszonylag kis eróveí oly óriási feladatokat kell, hogy meg oldjon, mint a teljesen lefegyvere­zett magyar, akinek lelkében szü­net nélkül lobog a gondolat és visszaemlékezés Hollós Mátyás világverő birodalmára. — Iskolások utazási igazolvá­nyához fénykép 2 óra alatt ké­szül Csépány Jenő műtermében Bessenyei-tér 7. Telefon: 4—56. — Kereskedők részére első ét másodszori felszólítás az adósok­hoz kapható a Jóba-nyomdában, Széchenyi-ut 9. á szabolcsi tanítók tanfolyamának záróűiését meleg ünneppé avatta a hallgatóságnak az o&tató iránt érzett nagy szeretete (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A tanitók tanfolyama ma tar­totta záróülését a vármegyeháza nagytermében. Megható volt az őszinte szeretet megnyilvánulása, mellyel a hallgatóság adózott a tanfolyam fáradhatatlan, buzgó előadóinak, dr. Frank Antalnak, Putnoky Jenőnek, Drozdy Gyulá­nak. Benkő András királyi tanfel­ügyelő vázolta megnyitó beszé­dében a tanfolyam jelentőségét és őszinte elismeréssel adózott a tan­folyam lelkes résztvevőinek. Ez­után felolvasta a vármegyei fő­jegyző levelét, aki sajnálatának adott kifejezést, hogy nem jelen­hetett meg az ülésen más irányú elfoglaltsága miatt. A város képviselője Szohor Pál főjegyző emelkedett ezután szólás­ra és Nyíregyháza nevében üdvö­zölte a továbbképző tanfolyamot. Kifejtette, hogy egy-egy ilyen tan­folyamnak milyen jelentősége van a tanítóság számára. Beszédét hosszantartó lelkes éljenzés és taps követte. Énekes János prelátus beszé­dében az uj tanterv jelentőségét fejtegette. Majd a tanitók nehéz helyzetéről emlékezett meg. Mint egyházfenntartó kijelentette, hogy mindig megértéssel kezeli a taní­tóság ügyét és ha nincs is módjá­ban nagyobb fizetéseket adni, leg­alább pontosan igyekszik a járan­dóságukat kiutalni. A prelátus szavait a nagyszámú közönség élénk helyesléssel fogadta. Bányai nagyprépost annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a kultura erkölcs és vallás nél­kül inkább épít, mint rombol. íEzért helyes az uj tanterv, amely a szíven keresztül akar az értelem­re hatni. A református egyház nevében Bartók Jenő dr. beszélt. Szabó Pál, a tanító egyesület elnöke mondott tartalmas szép be­szédet 'és a tanítóság szeretetét és háláját tolmácsolta. Az uj tan­terv jelentőségét fejtegette, majd a megyének, városnak és a tan­felügyelőségnek köszönetet mon­dott a tanfolyam megszervezéséért A hallgatóság köszönetét Var­ga 'Ferenc tolmácsolta. Szeretet­teljes szavakkal köszönte meg a tanfolyam előadóirak szívességét és átnyújtotta dr. • Frank Antal­nak, Drózdy Gyulának és Putnoky Jenőnek a tanfolyam hallgatóságá­nak ajándékát egy-egy művészi ki­vitelű ezüst serleget. Tomboló lel­kesedéssel ünnepelte a közönség a három kitüntetettet. Nevükben Frank Antaí meghatottan mondott köszönetet. A Tisztviselő Dalkör nagyszerű szereplése emelte az ünnepély han­gulatát. A meleg ünnepség a Himnusz eféneklésével ért véget. A tanfolyam hallgatóinak tisz­teletére a város az ülés után uzson nát adott a Sóstón. Külföldi követ basználnak fel a nyíregyházi átépítési munkálatoknál ? A »Tiszántuli Ipar és Kereske­delem® c. lapban olvassuk : A kormány a legszigorúbb ren­deleteket bocsájtja ki, hogy útépítéseknél külföldi követ használni nem szabad. Ezt követeli az ország érdeke! Mert egyfelől védeni kell külkeres kedelmi mérlegünket, másfelől pe­dig nem kárhoztatjuk tétlenség re a magyar kőbányákat és a ma gyar munkáskezeket! Különösen nagy fontossága van most mun­ka szempontjából is a kőbányák­nak a Tiszántúlon, amely a legsu lyosabb fagykárokat szenvedte. — Ezek a kőbányák sok száz mun­kásnak adnak itt kenyeret, ha le­hetővé teszik, hogy ezek a mi kő­bányáink dolgozhassanak! Csak a kormány engedelmé­vel Jöhet be az országba idegen kő, de hogy épen a kormány ten né tul magát ezen a rendelkezésen azt még fel sem tudjuk tételezni. Éppen azért hihetetlennek tűnik föl előttünk az a hir, mintha m&í REVÜ VÍGJÁTÉK NANETTE TE ÉDES! Budapesti raozgószinházakat megelőzve ! Szerdán—csütörtökön az APOLLÓBAN Hétfőn Bádiu* milliárdos világfilmje! Kedden (PEZSGŐS ÉJSZAKÁK) Egy forró szerelem regénye 10 felvonásban BETTY BALFOUR - JACK TREVOR a főszerepekben és a feisérő műs o f* Szerdán Budapestet megelőzve ! Csütörtökön NANETTE TE ÉDES! Káprázatos kiállítású vígjáték 10 felvonásban Haim Junker-marin és Ruth Veyher a világhírű német művészpárral a főszerepben s» a kisarő műsor* Előadások kezdetete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor a nyíregyházi útépítésnél ide­gen követ használnának föl? Lehetetlen, hogy amennyiben az valónak bizonyulna, az illető vál­lalkozónak erre engedélye volna! Vizsgálatot követelünk! Az összes fuvarlevelek megvizs­gálása alapján huszonnégy óra iilatt meg lehet állapítani, hogy igaz-e ez a hir, vagy nerr^ sr Mi megkönnyítjük a hatóság munkáját. A szállongó, szinte köz­szájon forgó adatok közül íme egyet közlünk: Augusztus hó l/-én a gyéresi (külföldi) kőbányából a 215773 számú kocsiban Csapon át egy vaggon járdalap és fejkő érkezett. Tud-e erről az útépítő Hirsch­cég ? \ Ez így semmiképpen sem ma­radhat tisztázatlanul! Ismételjük, a legerélyesebb és a leggyorsabb vizsgálatot sürgetjük az ügyben és ha netalán megszeg­ték volna a kormány jólfelfogott, az ország igazán életérdekét szol­gáló rendelkezését, ugy haladék­talanul le kell sújtani a szigorú, a kíméletlen megtorlásnak! Néhány kérő szó a magyar szülőkhöz és a tanuló ifjúsághoz Irta : Sesztina Jenő kereskedelmi és iparkamarai elnök, felsőházi tag. Csonkamagyarország egyik leg­fenyegetőbb gazdasági válságtünet te külkereskedelmi mérlegünk ijesz tő mérvű passzivitása. Az utóbbi években átlag mintegy 350 millió pengővel 'több értékű árut hoz­tunk be külföldről, mint amennyi értékű árut exportálni tudtunk. Ez igy tovább nem mehet, mert ennek kérlelhetetlen következmé­nye teljes gazdasági elvérzésünk lenne. A mult évben a m. kir. keres­kedelmi kormány és a magyar ke­reskedelmi és iparkamarák a kül­kereskedelmi mérleg deficitjének leküzdése érdekében megindították a »Magyar Hét« akcióját, amely­nek az a célja, hogy a magyar fogyasztó elé tárva külkereske­delmi mérlegünk ijesztő mérvű passzivitását, a közönséget a ha­zai gyártmányú áruk vásárlására buzdítsa. Az elmúlt évben elő­ször foganatosított »Magyar Hét« mozgalomnak jó hatásai jelentkez­tek, azonban a kamara a »Ma­gyar Hét« akciójának eredményes­ségét a propaganda állandó ismét­lődésétől várja s ettől a meggyő­ződésétől vezettetve, a most meg nyiló uj tanév kezdetén a Szülők és tanulók figyelmét egy-egy hoz­zájuk intézett levélben óhajtja fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom