Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-17 / 211. szám

2 JSÍYÍRY1DÉK 1929. szeptember 11. Ujabb fondorlat A nemrég lezajlott hágai érteKezlet egyik ténye volt, hogy külön bizottságot jelölt ki, amelyben a nagyhatalmak képviselői, a kisantant Lengyelország és Görögország küldöttei vesznek részt. Ennek a bizottságnak kell Ausztria, Magyarország és Bulgária jóvátételi ügyét rendezni. Három fel acjat vár rá. Először a volt osztrák-magyar monarchia tulajdonából az utódállamok által átvett állami javak felbecsülése, másodszor az utódállamok részére a háború után engedélyezett szabad kölcsönök, harmadszor Ausztria, Magyar ország és Bulgária jóvátételi fizetségei. Nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, hogy az utódállamok által átvett állami javakat igazságosan felbecsüljék, mert igy újból ki fog tűnni, hogy micsoda mérhetetlen értékhez jutottak jórészt Magyarország testéből az utódállamok. Ami ellen tiltakoznunk kell az a ránk vonatkozó jóvátételi fizetések újbóli megbolygatása Ma ai a helyzet, ho£y az 1924ben Párisban 20 évre kötött jóvátételi szerződés szerint mi átlag évi lo millió aranykoronát tartozunk fizetni volt ellenségeink javára. Az iderékezett hirek szerint a kisantant célja az, hogy ezt az összeget emeljék fel és a jóvátétel kérdését hozzák kapcsolatba a magyar-román vitás kérdéssel. Nyilvánvalóan itt kettős mesterfogásról van szó, egyrészt Magyarországot megszorongatni pénzügyi téren, másrészt az optánsügyet a nemzetközi jog szilárd talajáról újból a politikai disz kussziók ingoványára terelni. Annál különösebben hangzik e? az egész akció, mert az utódállamok tulajdonába ment állami javak megváltása fejében 1919 szeptember ío-én létrejött megegyezés szerint ezek kb. 1500 millió aranyfrankot tartoznának fizetni, továbbá az ugynevezet átengedett javak fejében a mi és Ausztria számlájára még külön összegeket kellett volna törleszteniök. Az utód államok, különösen pedig az elsősorban érdekelt Csehország különböző politikai ürügyek felhasználásával egy vasat sem fizettek mindeddig sem az első, sem a második számlára, ök tehát a reájuk nehezedő fizetési kötelezettségek alól igyekeznek kibújni, ugyanakkor pedig az adott szavát és az aláirt szerződést álló Magyar országot nagyobb jóvátételi fizetésekre akarják kényszeriteni, mint > erre kötelezve van. Még azt a ravaszságot is elkövették, hogy e bizottság tárgyalásain Ausztria, Magyarország és Bulgária képviselői nem is közvetlenül vesznek részt. Mindezekre nekünk csak az az egy válaszunk lehet, hogy mi az 1924-ik évi szerződést a jóvátételek fizetésére véglegesnek tekintjük s ha Csehország az átengedett javakért nem hajlandó fifizetni, akkor hogyan fizethessen értük az a Magyarország, amelyhez az átengedett javak túlnyomó része tartozott. 4758-20 Alkalmi autóvétel! Kifogástalanul jókarbnn levő csukott, hat üléses, hat hengeres „Studebacker Prásident" és „503-as Fiat személyató olcsón eladó Marton és Társa nyiregyházi antótlzeme

. A nyíregyházi evangélikusok papi árvákat elhelvező internátust és tanitóKépzé felállítását kérik a Gednly Henrik püspökhöz intézett memorandumban Az uj intézményeket a Magyar Evangélikus Lelkészegylet támogatásával állítanák fel. — Gednly püspök fflargócsy Emil igazgatóhoz intézett levelében a terv támogatását helyezte kilátásba (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagyszabású," országos evangélikus akció indult meg, amely közvetlenül érdekli Nyíregyházát. A Nyirvidék jelezte, hogy az evangélikusok sátoraljaújhelyi gyűlésén felmerült az a terv, hogy amennyiben a Kálvineum tanítóképző-intézete átköltözik Nyíregyházáról, építsék fel városunkban az evangélikusok tanítónőképző intézetét. Most ez a terv hatalmas visszhangra talált országszerte és a sátoraljaújhelyi határozat következtében Margócsy Emil igazgató memorandumot adott át a nagyfontosságú kérdésben Geduly Henrik püspöknek, aki levélben válaszolt reá és kijelentette, hogy a tervet nagy örömmel fogadja és készségesen felajánlja támogatását a tanitónőképző megépítése érdekében. A Nyirvidék munkatársa nyíregyházi evangélikus körökben tájékozódott a felmerült kulturális tervről. Szülőket, tanügyi embereket kérdeztük meg és a következő információt kajjtuk. Internátust kérünk az evangelikus papi árváknak. Megfelél a valóságnak —mondották munkatársunknak, hogy erős akció indult meg az evangelikus intézmények érdekében. A reformátusok lelkészeinek árváit több kiváló internátusban helyez- | hetik el Nyíregyházán, Hajdubö- | BEREGI OSZKÁR ARLETTE MARSHAL szörményben, Kisújszálláson vannak ilyen áldásos intézmények. — Azt akarjuk, hogy a mi lelkészeink árváinak is biztosíttassák a nevelés lehetősége hasonló interriátusok felállításával. Elsősorban egy Nyíregyházán felállítandó internátusra gondolunk, ahol a lelkészek árvái, lelkészcsaládok gyermekei elhelyezhetők volnának. Nyiregyháza kitűnő hely erre a célra, sok iskolája van és az internátusban ellátást, otthont élvező gyermekek bejárhatnának bármelyik iskolába. Az internátus tervének megvalósítását agilis tényezők vették kezükbe. Elsősorban a MELE, az evangelikus lelkészegyesület hathatós támogatására számit az evangelikus társadalom. De nemcsak a lelkészgyermekek elhelyezését biztosító internátusról van szó. Abban az esetben, ha a Kálvineum tanitónőképzője elkerül Nyíregyházáról, nyomban megkezdjük az evangelikus tanítónőképző felállítására irányuló, már most előkészített akció sikerre vezetését. Tervünk biztos sikerét a mögöttünk álló hatalmas közvélemény, az érdekelt szülők, az evangelikus tanitónőképzőt türelmetlenül sürgető pedagógusok, a lelkészi kar, mindenekelőtt Geduly Henrik püspök támogatása biztosítja. Az intézmények sorsát élénk figyelemmel kiséri egész Nyiregyháza közönsége. KORDA MARIA KERTESZ MIHÁLY RABSZOLGA KIRÁLYNŐ (A VÖRÖS TENGER) SZERDÁN—CSÜTÖRTÖKÖN AZ APOLLÓBAN Hétfőn BUDAPESTET MEGELŐZVE! Kedden GUSTAV FRÖHLICH szenzációs alakításával STEFAN ZWEIG milliók és milliók által olvasott regényében FÉLELEH é s (EGY GYENGE PILLANAT) Regényes történet 9 felvonásban a kísérő műsor Szerdán Csütörtökön RABSZOLGA KIRÁLYNŐ (A VÖRÖS TENGER) — Regény a Fáraók korából Irta: Rider Haggard. Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplők: Mineftáh fáraó . . X. Weisse Amenmossiu . . . Beregi Oszkár Uzerti, a gyámleánya Ariette Marchal Jachel Korda Mária Széti, a trónörökös Adelquí Milar A költó Ferdinánd Onno Az udvarmefter . . Reinkotd Háusserman és a kisórő műsor Előadások kezdete: hétköznap 5. 7 és 9, órakor •••••••••••••• A Vénnsz-szobor Kisfaludy-Strobl-nak ez a remek alkotása a városi muzeumból a nyilvános elhelyezésre kívánkozik, ami — különös — esztétikai és etikai szempontokból foglalkoztatja a kedélyeket. Állítólag a hivatalos körök a Magyar-Olasz Bank palota előtti kis parkban kívánják elhelyezni. Kétségtelen, hogy ez a hely szoboréhes, valósággal olyan kiképzésű, hogy várja az ember, mikor nő ki a kis parkban a szobor? Erre a helyre okvetlenül egy szobrot kell felállítani. Azonban a kontinens minden városában az exponált, nagyforgalmu tereket arra használja fel, hogy olyan szoborral látják el, amely valamely nagy eseménynek vagy hírneves egyénnek az emlékezetét van hivatva megörökíteni. A népes, forgalmas terek szobrai arra valók, hogy a közönséget emlékeztessék a nagy időkre és nagy alakokra, hogy ezek sohase tűnjenek el a feledés homályában. (Budapesten a művészi »Csirkefogó« vagy a nagyszerű »Csikós« egyegy kertes-tér szélére van állítva.)' A Vénusz-szobor nem ilyen a Vénusz-szobor a szépség kultusza intim és igy nem harsoghat a rohanó embertömegek között. Az emiitett tér a maga nagy forgalmával nem korrespondál a Vénusz-szobor okozta hangulattal. Erre a térre más szobor illik, — és adva van a gondolat. Nyiregyháza .városának eddig még csak egy 'helyi szobra, emléke van: az a legújabb történelem egyik helyi alakjá-é, a Kovács István-é. A város régi történelme, küzdelme, sehol sincs megörökítve. Városunk történelméből kimagaslik a betelepülés idejéből PetriKOVÍCS Jánosnak, a SZÍVÓS vezetőnek az alakja, aki Békésből az első települést szervezte, az ide vándorlókat vezette. Mintegy kétezer embert hozott magával és ezekkel a mostani Szarvas-utcán kezdte építeni az első házakat. Az ő alakja egyben szimbóluma a települési akciónak, szimbóluma annak a takarékos, józan, hihetetlen szorgalmú, hitéhez minden szenvedésen át hü — tirpákjainknak. El tudom képzelni a Széchenyitér kis parkjában az emlékoszlopot, amelyen Károlyi, a főúr és Petrikovics, a fáradhatatlan vezér fognak kezet és az emlékmű mind a ncgy oldalát elfoglaló, egtöe. folyó reliefet a bevándorlás jelenetével, az ökrös szekerekkel, kaszákat, kapákat vivvő férfiakkal, asszonyokkal, gyermekekkel, házi állataikkal 'rögös, uttalan-utakon. A főalakok a Szarvas-utca felé néznek, a karaván erre halad. Meg kell hagyni a teret ennek a szoborműnek a számára, hogy a nemsokára elkövetkező 200-ik évre felállítható legyen. És ha itt vagyunk; talán aktuális a gondolat akkor, mikor utcák elnevezése is forog szőnyegen, adjunk egy utcát annak a férfinak, akit a letelepülés első évtizedei nehéz küzdelmei idején a lakosság »Nyiregyháza atyjának« nevezett el. Szabolcsvármegye másodalispánja volt, a nyiregyházi ügyek referense és mint ilyen, a legjobb indulattal volt a letelepült lakosság iránt. Kérvényüket maga készítette el, tanácsokat adott, felterjesztéseket küldött a helytartó tanácshoz, annak tulszigoru és igazságtalan rendelkezéseit nem foganatosította, halogatta, eldugdosta. Elszenvedte a fiskális akciót is, de az ő szívóssága mégis diadalra vezette az igazságot. Nehéz egyházpolitikai kérdésekkel volt a telepesek ügye kapcsolat-