Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-01 / 198. szám

12 jrtÍRYIDBK. 1929. szeptember /. fíeCI KRÓNIKA. vwvwwwwww* Zavartalan, csendes világ Folyt az elmúlt héten, Rezignáltán usztunk a lét, Vagy nem lét vizében. Lefagytak szép reményeink, Nincsen mire várni, — Ugy látszik, hogy minket már nem Lehet, vagy nem Akarnak szanálni! A magasabb lakbérosztály Befagyott ugy látszik, Aki itten illetékes, Mi velünk csak játszik. A jó urak mindegyike önös célért törtet, — Nem gondolják kérem, hogy a Játékszerük Egyszer összetörhet?! Téli gondnak sivár képe Veti már az árnyát, Megsebezve, megcsonkítva Hordja kiki szárnyát. Jaj szavunkat a. pusztába Hiába kiáltjuk, — Nincs különbség mi közöttünk, A Golgothát Mindannyian járjuk! Biztató szó, Ígérgetés, Mind csak üres mondás: Ezért üres itt az élet, Ezért, minden pangás. Minek itten ötlet rovat? Hisz volna irója, — Ám ugyan mit érünk vele, Ha hiányzik A végrehajtója! Pillanatnyi felejtésünk Lajos-napja adta, A sok neki busult magyar Azért kapott rajta. Farkas bá is megérkezett, <éle a jó kedve, — «• Áldott legyen az emléke, Aki őt ily Vignak teremtette! Elmúlt a nyár, vele Pappnak a halvacsorája, Lassan, lassan mindenkinek Üt a végórája. Még a kioszk és a Bujtos Strandja áll keményen, — Szivrepesve várjuk, hogy a Vénasszonyok Nyara nem hoz szégyent. i ! ; J Nanát hozta az Apolló, Volt gyönyörűségünk, Utána meg Menj orvoshoz! Tanácsolta nékünk. Egyik napon tüzeket gyújt Veszedelmes lángja — Másik napon tüz van: tüz vaní A legjobban, Lám ő kiabálja! Bonta. Visszaélések a szőrmeiparban! Nagy eloniíjáizalot ajánlunk szörmsvásárlásnál. A szőrme- és bundavásárlás mindenütt és mindenkor bizalom kérdé se volt. A szőrmefestő ipar olyan tökélyre emelkedett, hogy csak szakértő tudja megkülön­böztetni a valódi szőrmét. Ezért nem győzzük eleget figyelmez­tetni olvasóközönségünket, hogy szőrme-, bundavásárlásnál csak olyan céget keressen fel, hol bizalommal vásárolhat. Ilyen az országszerte előnyösen ismert Palugyai képesített szűcsmester cég, Budapest, Nagymező-u. 20., hol szokatlanul nagy a választék, olcsók az árak, részletfizetési ked­vezményt ad és bőrkabátokban is nagy a készlete. 5*79-4 Hogyan csinálná? Ötlet rovat Hej! ha én miniszterelnök volnék: Hazahoznám Magyarország tör­vényes királyát ugy, hogy ezen a sokat sújtott kis or­szágon uralkodjon és hogy ne ural­kodjon kis Magyarországon, hát vele együtt visszaszerezném régi határainkat. Az emberek lelkébe beleoltanám a "felebaráti szeretetet, mert ha a magyar szeretni 'fogja felebarát­ját, akkor nem lesz vallási villon­gás, akkor nem fogják Nyíregyhá­zát tirpák városnak, Debrecent re­formátus Rómának, Kalocsát, Egert, Esztergomot pápista fészek nek és a görögkatholikusokat oro­szoknak csúfolni. Mindent elkövetnék, hogy a kereskedelmet naggyá tegyem és ezért néhány gyökeres változta­tást csinálnék a kereskedelemben is. Törvénybe iktatnám: a kirako­dóvásárok beszüntetését, mert ezek egy csepet se válnak a reális kereskedelem díszévé, szabott ára­kat kötelezővé tenném,- a kereske­dőt és alkalmazottját rákényszeri­teném az emberi életre és ezért szombat este 6 órától, hétfő reggel 6 óráig semmiféle kereskedést nem engednék meg. A piszkos konkurrenciát drákói szigorúsággal büntetném és csak a nemes ver­sengést tűrném meg. A hitelkér­dést rendezném, a rossz fizetőket hatóságilag nyilvántartatnám és a trösztöket nem engedélyezném. Az ipart hathatósabb támoga­tásban részesíteném és mindent elkövetnék, hogy termékeit első­sorban fogyassza a magyar és sza­bad utat engednék, hogy vigyék üárhova a világon, de ide behozni idegen luxusárukat csak drága vámért engednék és az igy befolyó összeget az ipar támogatására for­dítanám. Viszont nem engedném, hogy ezt a vámvédelmet á gyárak a nép kiuzsorázására fordítsák, ha­nem becsületes munkát követelnék cserébe. Társadalmi uton a népet rávetetném a magyar áru fogyasz­tására. A magyar föld termékeinek élvezésére és éppen ezért nem en­gednék ide datoját, banánt, naran­csot, fügét; együnk almát, körtét, szőlőt stb., hiszen a magyarnak van elég gyümölcse. A földmivest és gazda embere ket dán kulturára fognám és meg tanítanám élni őket emberileg. Megtanítanám, hogy kellene ki­sebb erővel többet termelni és megkímélném standart árakkal a tőzsde szeszélyeitől a jobb sorsra érdemes népet, hogy a termelés ne járjon ráfizetéssel, hanem a munka hozza meg a jutalmát. — Rászoktatnám olvasásra népies, de mégis élvezetes könyvekkel. Min­den faluban csinálnék mintagaz daságot és itt i—2 éves tanfolya mon tovább képezném a föld nap­számosait. Általában jobban meg­becsülném a magyar agrár állam oszlopait a föld szerelmeseit. ' Az alkalmazottakat fokozottabb védelemben részesíteném. Tanulót csak olyan cégnek engednék tar­tani, amelyik legalább egy segédet is tart. A kereskedelemben és a kisiparban minden további 3 se géd után x tanulót és a gyárakban 10—15 segéd után I tanulót en­gednék tartani. Mert tanulót tar­tani és azután kenyeret nem adni annyi, mint szerencsétlen elkesere dett embereket nevelni ennek a szerencsétlen országnak. A hitet bevinném a családi élet­be, a vallásokat megszigorítanám, a gyermeknevelésre több gondott fordítanék, a tüdőbaj ellen jobban védeném népemet. A vonaton pe­dig csak 3-ik osztályra adnék sza­bad jegyet, aki kényelmesen akar ut,azni, az fizessen; mert most ugy van, hogy aki fizet az 3-ik osztá­lyon utazik és aki előtt még a fő­kalauz is tiszteleg, az ingyen uta­zik az első osztályon. De mit is beszélek, ha én lennék a miniszter­elnök, én is ingyen utaznék, -de nem első osztályon, hanem külön­vonaton; tehát én se lennék jobb a Deákné vásznánál! Had. REUMÁT ÉS CSÚZT MARADANDÓAN A SZERENCSI ISZAP GYÓGYÍT. PRÓBÁLJA MEG! 2709-60 t 5272—5 A mai nehéz gazdasági viszonyok következménye folytán felhívom a mélyen tisztelt urihölgyeim n b. figyelmét, hogy elsőrendű munkaerőkkel garancia mellett a következő szolid szezonárakat vezettem be szalonomba. — Legújabb divat sze­rint eredeti párisi modellek után: Női téli kabátok 20—24 P-ig Estélyi és utcai luhák ... T.. 8—12 P-ig Iskolai egyenruhák 6—8 P-ig Iskolai kabátok 8—12 P-ig Urihölgyek, kik tanulni akarnak, saját részükre dolgozhatnak és a legújabb divat szerint, jutá­nyosán női ruha szabászatot a legrövidebb idő alatt elsajátíthatják. Molnár nőiruha divatszalon Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 8. szám. Vidám esetek A SZAKACSNG Az urnő kérdi az uj szakácsnő­től: Jól főz? A szakácsnő: Nagyszerűen. Már három gazdám ugy elhízott a főz­tömtől, hogy a guta megütötte őket. Az ÖNZETLEN FÉRJ Fiatal férj: Nem a pénzedért vettelek el. Minél kevesebb a ho­zomány, annál boldogabb a házas­ság. Fiatal asszony: Akkor mi na­gyon boldogok leszünk, mert az apám éppen ma ment tönkre. HÁZIREND A fiatal asszony mondja a fér­jének : — Az ugy lesz, hogy reggel 'én csinálom azt, amit én akarok, este pedig te csinálod azt, amit én akarok. EGYSZERŰ MEGOLDÁS — Miért jársz minden este ah­hoz az özvegyhez és miért nem ve­szed el, ha minden este odajársz ? — Nagyon egyszerűi Hol tölte­ném az estéimet, ha elvenném őt ? NAGYAPA ÉS AZ ÖZÖNVÍZ Az öt éves kis Jóska kérdi: — Nagyapa, te is benne voltál a Nóé bárkájaban?. — Nem fiacskám! ) — Hát akkor hogy nem fulladtál msg a vúözönben ? v GYÖNGÉD FERJ — Ha a feleségem leszel, szi­vecském, ugy bánok veled, mint egy angyallal. JULCSA NEM FOGAD A háziasszony indulatosan szól: — Julcsa, fogadni mernék, hogy már megint ivott a konyakból! — Nagyságos asszony, én elvből nem fogadok... AKI NEM TUD ÚSZNI Két rablógyilkost visznek az akasztófa alá. Az egyiket fel­húzza a hóhér. Már fent lóg, amikor nagy szélvihar kerekedik, elszakítja a kötelét, mire a delik­vens a vesztőhely mellett lévő fo­lyóba zuhan. Gyorsan felismeri a helyzetet, úszni kezd, eljut á túlsó partra s ott futásnak ered. A másik rablógyilkosra kerül a sor, aki végignézte az előbbi je­lenetet. Mikor az akasztófához ve­zetik, remegni kezd és könyö­rögve fordul a hóhérhoz: — Erős kötelet tessék használni, hóhér ur, — mondja —, mert én nem tudok úszni. KICSINYEK PROBLÉMÁJA — Hány éves vagy, kisfiam ? — Igazán nem tudom. Amikor születtem, a mama 26 éves volt, most pedig 24 éves. Két hitsorsos megy az utcán a rettentő hidegben: — Miért nem szólsz egy szót: sem ? — Majd bolond feszek, hogy lefagyjon a kezem­Férj: Szerencsés ember ez a Kovács. Amihez nyul, arannyá vá­lik. Feleség: Ugy? Akkor jó voma, ha megfogná azt a karperecet, amit a születésnapomra kaptam tőled...

Next

/
Oldalképek
Tartalom