Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-13 / 208. szám

1929. szeptember 13. J/VÍRYIDÉK. 9 kérdezte gúnyos fintorral. A fiu arca vérbeborult. — Nézd — felelt határozottan — tisztába jöttem már magammal. Én nem vagyok művész, ezt már most világosan látom. A jó Isten más utat rfiutat nekem, amaz soha se volt nekem való. A nagybácsi tiltakozó mozdulatot tett. — Mindenek előtt... a jó Istent hagyjuk ki ebből a dologból, fiam. Feltételi i em róla, hogy kijelentéseit nem női loknik és olcsó tucatmosolyok által szuggerálja választottainak. Te pedig az vagy, értsd meg, választott vagy, elhivatott vagy. A fiatalember összerázkódott a hirtelen izgalomtól. — Te ezt magad sem hiszed és csak azért mondod, hogy elszakíts a lánytól — súgta és az ajkába harapott. A nagybácsi élesen felkacagott. —• Ez annyi, mintha legazembereztél volna. Na, nem baj. A fiatalember elrestelte magát. — Bocsáss meg — szólott. — Tudom, hogy te ezt nem tudnád megtenni. — Akkor pedig édes barátom hidd el, amit mondok. Igenis, te elhivatott vagy; olyanokat fogsz elmondani az embereknek, amiket más nem moridhat el. Akinek pedig hivatása van, az vigyázzon magára és várja ki az idők teljességet. Ez a kötelességed, nem pedig az, hogy felváltsad aprópénzre, ami csak együtt kincs. A fiu idegesen válaszolt. — Hal elveszem a lányt, azért még lehetek művész, ahogy mások is voltak. A bácsi legyintett. — Na igen, igen, persze.... az tényleg nincsen kizárva. Vannak olyan brutális erejű zsenik is, kiknek a karrierjét még egy szerető hitves sem képes agyonbunkózni. De azért a művész számára a család mindig az marad, ami a léghajónak a homokzsák. És mivelhogy az embernek egyetlen egy élete van, a kísérletezést igazán nem ajánlhatom. Művészember ne házasodjék. A másik szelíden felelt. — Bátyám, te szerencsétlen voltál házasságoddal, meg van mérgezve a lelked. Ha ismernéd, milyen lány ez, másképen beszélnél. — Édes fiam; ha én nem látom az igazságot, akkor te éppen nem láthatsz belőle semmit. Előbb tanuld meg magadat ellenőrizni. Különben pedig... ez se ér. semmit. Csak időleges igazság van a vilálágon. Objektív igazság nincs; ez csak egy bárgyú fikció. Elmondok neked valamit. Tiz évvel ezelőtt, mikor Ilka a menyasszonyom volt, felmentünk egyszer Pestre. Este a Nemzetiben megnéztük Romeo és Júliát. Egymás mellett ültünk és szinte elbódultunk a darab erejétől. Egymásra néztünk titokban és akkor a lelkünk mélyéig éreztük, hogy: igen, ez az élet; az élet szerelem. Aztán most harmadéve megint fenn voltam Pesten, a műtrágya kongresszuson. Véletlenül megint a Romeot adták. Megnéztem újra a darabot. Azaz, hogy csak két fel vonást néztem végig, mert nem birtam tovább azt az Ízetlen szerelmi nyekergést. Hazamentem a Pannoniába és lefeküdtem azzal, hogy: Ka ez a Romeo egy kibírhatatlan, ízetlen szamár; szerencse, hogy Júlia éppen hozzá méltó Eba. Ha művésznek születtél kell itt neked tovább magyarázni. -Nekem feltétlen igazságom van; erre figyelmeztetlek; ez úttal legutoljára. — Hát... mit csináljak? — kér-, -dezte gyámoltalanul a fiatalember. — Csinálj fiam, amit akarsz; én elmondtam amit kellett. Még van időd; határozhatsz. Lehetsz művész, szabadlelkü ember; de lehetsz azzá is, amivé én lettem. A két ember fölött teljes lett a csend. _ Délelőtt kilenckor kellett volna találkozni a társaságnak a Signoria előtt. Fél kilenckor egy facljjjio levelet hozott a lánynak á szállóba Margitka elolvasta a levelet és belehalványult. Szótlanul odaadta nz írást szüleinek. Azok fel voltak háborodva. — Micsoda közönséges dolog: efutazni anélkül, hogy elköszönt volna tőlünk — szólalt meg boszszusággal a szolgabíró. Senki se szólt rá semmit. — Az a különc vitte el tőlünk — mondta a mama és a hangjában gyűlölet rezgett. A lány a fejét rázta. — Nem ő volt. — szólott komolyan. — Nem? Hát ki lett volna? 4-< kiabált a két öreg össze-vissza. Margitka nagyon komoly volt. — A végzete vitte el — szólt halkan, inkább magának. — Nem volt hite; nem volt férfi: nem érdemelt meg erígem. Összetépte a levelet, azután az elképedt szülőkhöz fordult. — Azt hiszem, mehetünk a Signoriára — mondotta nyugodtan, Csendesen. (Vége.) ISKOLACIKK Iskolatáskákban, |körzőkben, festékkészletekben bevásárlási forrás! Mezőgazdaság •••••• á nitrogéntrágyázás termésfokozó hatása Irta: Kovácsy Béla ny. m. kir. gazdasági akadémiai igazgató. I. Olyan hangokat is hallottunk ujabb időben, amelyek el akarják terelni a gazdát a haladás eddig megszokott útjáról, azzal, hogy a gazdasági termények alacsony ára miatt nem érdemes többtermelésre törekedni, mert a kevesebbet se tudják eladni. Ennél nagyobb abszurdum aligha látott valaha is nyomdafestéket, mert mégis csak nagyobb mennyiségű pénzbevételem van egy kat. hold olyan föld után, amely 15, — mint a másik után, amely csak 5 mm. búzát terem. Régi letagadhatatlan igazság, hogy valamely termény egységára annál kevesebbe kerül a gazdának, mennél nagyobb a termése, bizonyos tehát, hogy nagyobb termések esetén, még nagyon alacsony árak mellett is, — hasznothajtóbb gazdasági rendszert folytat, mint alacsony termések mellett. Nem is hallottam még soha, hogy valamely gazdának azért fájt volna a feje, mert igen nagy volt a termése, ellenben száz és száz gazdát láttam tönkre menni, igen alacsony termései miatt . Maradjunk meg tehát csak a régi rendszer mellett, igyekezzünk mennél többet termelni, akár búzából, akár bármely más gazdasági terményből, mert egyedül ez által fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmezőségét, még abban az esetben ha a termények ára nagyon alacsony. Nem áilitom azt, hogy a nagy termések egyedüli előfeltétele a talaj dus trágyázása, azt azonban határozottan állítom, hogy a legkitűnőbb talaj, a legkitűnőbb müvelés mellett sem adhat nagy termésátlagokat, ha nincs benne bőségesen növényi táplálóanyag. Hogy pedig a mi magyarországi talajainkban nincs elegendő meny';nyiségü táplálóanyag, arról léptennyomon meggyőződhetünk. Hiszen pl. Dániában egy kat. holdra évente 73.7 mm. istállótrágya jut, ellenben Magyarországon csak 25.2 mm., tehát egyharmad annyi. Hiába állítja bárki az ellenkezőt, hiába mondja, hogy ott a talaji és éghajlati viszonyok kedvezőbbek, mint nálunk, mégis a többlettermésének legalább 75 százalékát eredményezi a dúsabb trágyázás. A magyarországi 6—8 mázsás átlagtermésekkel szemben Dánia átlag búzatermése 17 mm. kat. holdanként, amely többletnek legnagyobb részét annak köszönheti, hogy talajait sokkal dúsabban trágyázza, nemcsak háromszor annyi istállótrágyával, de tízszer annyi műtrágyával is. Mig ugyanis Magyarország termőtalajain kat .holdanként 1928ban, minden műtrágyát összevéve, 14.65 kg. volt a fogyasztás, addig Dániában már 1926-ban 143.6kg.; s ha ugyanezen a nyomdokon haladunk tovább, 'meg fogjuk állapithatni, hogy mindazon nyugati országokban, amelyek nagyobb átlagterméseket mutatnak fel, mint Magyarország, mindenütt sokkalta több istállótrágyát és műtrágyát használnak, mint nálunk. Hollandiában pl. 238.7 kg.-ot, Németországban 119.8 kg.-ot, Csehországban 41.5 kg.-ot, stb. (Folyt, köv.) T1S ZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk flyümölesbemntató és vásár A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a gyümölcstermelő gazdaközönség ez évi téli alma és téli körte termésének őszi eladását elősegíteni kívánja, mely célból Nyíregyházán .gyümölcsbemutatót és mintavásárt rendez; melyre a földmivelésügyi minisztérium utján a Külföldi konzulásusokat és az exportáló kereskedőket meghívja, — hogy ily módon a kereskedőket a gyümölcstermelőkkel közvetlen kapcsolatba hozza és az eladásokat is létrehozhassa. Felhívja a Kamara a gazdaközönséget, hogy eladásra alkalmas téli alma és körte mennyiségét, • fajta megjelöléssel haladéktalanul jelentse be a Tiszántúli Mezőgazdasági Karaaráhoyí Debrecenben, Hunyadi-utca 5. A bemutatóra minden termelő fajtánként csupán csak 20 kgr. gondosan csomagolt almát, vagy körtét kell, hogy küldjön azon átlagminőségből, amelyből eladó mennyisége van, az eladásra kerülő összes mennyiség megjelölésével a termelő, illetve eladó pontos címének feltüntetésével. v A résztvevők semmiféle cimen térdijat, vagy egyéb költséget nem viselnek a kiállitásszerüen megrendezendő bemutató minden költségét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vállalja. A bejelentkezőket közvetlenül értesiti a Kamara a bemutató pontos idejéről és helyéről. Selyemtenyésztők figyelmébe A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara keretében működő Faültetők Társasága értesiti az érdekelt selyemtenyésztőket, hogy ez év őszén és a jövő év tavaszán teljesen ingyenesen és költségmentes szállítással 600 darab kiültetésre alkalmas eperfát és 2000 darab magágyi eperfacsemetét fog azok között kiosztani, akik selyemtenyésztéssel kívánnak foglalkozni. Akik tehát ezen ingyenes eperfacsemete kiosztásban akarnak részesülni, igényüket, pontos cim, a lakhely és vasúti álllomás feltüntetésével, folyó hó 22-ig a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál (Debrecen, Hunyadi-utca 5.) jelentsék be ez óhajukat. Nyomatékosan figyelmeztetjük az igénylőket,, hogy igényüket csakis azok jelentsék be, akik selyemtenyésztéssel kivánnak foglalkozni, s akik az ingyenes csemeték leszállításánál közölt utasításnak az elültetésnél betartását hajlandók garantálni, valamint a fenti időpontig jelentkeznek s jelentkezésük idején nem lesz a kiosztható készfet még túljegyezve. Igen kedvező fizetési feltételek mellett garantált csiraképes fajtiszta búzaveiömag kapható dr. E'döhegyi Lajos orosi gazdaságiban. Bővebb felvilágosítást nynjt a — Nyíregyházi Termény- és Aruraktár igazgatója. — 57A7-6 NINCS TÖBBÉ ROSSZ FÉNYKÉP. Amatőrök, amatőrök ! Ide figyeljetek : Hogyha jó képet akartok. Csépányhoz menjetek. Nincsen többé rossz felvétel : Minden bajt kijavít — S ráadásul fényképezni, Előhívni, kopirozni — Ingyen is megtanít. .,'