Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-30 / 196. szám

30 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Többtermelés — Versenytermelés Irta: Radnóti István, a Faluszövetség titkára. Ahogy a magyar gazda gazdálkodása a természeti és éghajlati, valamint a közgazdasági viszonyokhoz igazodik, épen ugy küzködésekkel teli gazdasági életünk problémái sem mindig ugyanazok. A gazdasági kündelem mindig a mezőgazdaság természetadta folyamatait követi. Volt idő, amikor az volt a sokat hangoztatott jelszó: »Többet termelni!!« A világégés viharos esztendőiben, mikor az agrárexport lehetőségeit, mind a négy világtájon a lövészárkok és drótsövények embervért szomjazó halálsorompója vágta el, a többtermelés szüntelei hangoztatásával akartuk gazdáinkat minden vonalon a nagyobb termelések elérésére rábírni. A katonának kenyér kellett, a magyar föld amúgy is dus magtára volt a minden oldalról körülzárt központi hatalmaknak. Az illetékesek és az érdekképviseletek tollal, szóval és példával hihetetlen nagy propaganga erővel állottak neki, hogy a többternjelés gondolatát begyökereztessék a kis- és nagygazdák gondolat- és munkakörében. Gazdasági tudósaink ujabb és ujabb termelési módokon és eszközökön törték á fejüket, a nemesítő telepekről pedig a többet termő fajták gyors egymásután kerültek ki a szántóföldekre. Nagy összefogással egy cél érdekében dolgozott akkor mindenki: minél több kenyeret és élelmiszert kiizzadni a harcolóknak és a dolgozó polgároknak. Ma teljesen megváltozott a gazdasági front arculata. Ma nem a fegyverrel harcolók táplálékáért termelünk, ma a gabona és a többi termények maguk vivják élethalál harcukat a forrongó világpiacokon. Nincsenek válaszfalak, drótakadályok és lövészárkok az országok szántóföldjei között, ma az egész földkerekség egy irtózatos, kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan vér nélküli harctér, hol a mezőgazdaság verejtékkel és munkával előteremtett árui harcolnak kétségbeesetten a legcsekélyebb árkülönbözetért. A háborúból kimentett, vagy újonnan »eremetett emberi és nemzeti értékek egymás ellen törő nagy chaoszában 'ma a többtermelés helyeDe a jobban való értékesítés és olcsóbban való termelés propagandája lépett: Mert minek a jobbtermelés, ha a tengerentúl buza nagy konkurrenciája mellett az eladott gabona termelési költségeit sem tudja a magyar gazda az eladáskor megszerezni. Hol ma rad a gazdálkodás tulajdonképenx célja a jövedelemszerzés, ha a pincékben évek hosszú sora alatt kiadatlanul hevernek a telt boroshordók és a zöldség és gyümölcs elszállitatlanul rothad el a nyári nagy melegben. A többtermelés jelszava helyett ma a magyar föld vezérei a »versenytermelés« gondolatáV igyekeznek beleplántálni a termelésbe. A világok és földek vérnélküli -háborújában és versenyében nem elég ma már csupán nagy termelések elérésére törekedni, hanem a jobbat minnél olcsóbban kell előállítani hogy terményeink kel felvehessük a harcot az export piacain. A termelési eszközök és módok jelentősége ma a termelés olcsóbbá tételében és a racionálizálásában van, amikor arra törekszünk, hogy az előállított mezőgazdasági produktum minél olcsóbba kerüljön a termelő gazdának, hogy igy minél rugalmasabban tudjon a gazdasági versenyben a jövedelem veszélyeztetése nélkül fennmaradni. A talajelőkészités, a műtrágyázás, a nemesitett vetőmagvak használata, az ertékesités, a standardirozás és az export megszervezése mindebből a szempontból nyer ma a réginél sokkal nagyobb jelentőségét. Elmaradt termelésünk jobbá és jövedelmezőbbé tételére kell ma ránevelnünk minden erővel a magyar gazdatársadalmat, hogy a ver senytermelés ne csak jelszó maradjon, hanem az tényleg valósággá és hatalmas nemzeti munkává váljék. Hála Istennek a versenytermelés ma már tényleg nemcsak jelszó .hanem tevékeny valóság. Földmivelésügyi kormmányzatunk, agrár(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Báró Perényi Zsigmond a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, aki fáradtságot nem kímélve munkálkodott a magyarok világkongreszusának létrejötte érdekében, a következőkben vázolta a kongreszszus jelentőségét a Nyirvidék m^n katársa előtt: — Sokan talán azt hangoztatják — mondotta —, hogy a kongreszszusnak ma még csak elvi jelentősége van, Ez azonban nem áll, mert már is sok gyakorlati dolgot tudtunk megvalósítani. Első és legfontosabb célunkat elértük: a külföld magyarsága félezer kiküldöttel képviseltette magát a kongresszuson, tanújelét adva, hogy együtt kiván működni az óhazával. — Mindannyiunkat meghatotta az az őszinte szeretet és ragaszkodás, amellyel a világ vándorai viseltenek szegény megcsonkított hazánk iránt. És szinte a csodával határos, hogy a kivándorlott magyarok milyen féltő gondda« ügyelnek arra, hogy anyanyelvüket el ne felejtsék. — Véleményem szerint a kongresszusnak már most is hihetetleA fagykárosult gazdák buzá és rozs vetőmag segélyezése érdekében történendő intézkedések ügyében a földmivelésügyí és kereskedelemügyi miniszter leirata kedden délelőtt érkezett meg a főispáni hivatalba. A kereskedelem és földmivelésügyí ' minisztériumok gondoskodnak a fagykárosult gazdákról, hogy a vetőmag beszerzésénél segítségükre legyenek. Míg a földmivelésügyí miniszter buza és rozs vetőmagot biztosit a gazdák részére, addig a kereskedelemügyi miniszter a vetőmagok* elszállításánál igen nagy százalék fuvardíj kedvezményt nyújt a károsultak számára. ,•)':•; r 'í ötvenezer métermázsa vetőmagot osztanak szét Debrecen, Nyiregyháza és Miskolc között. A földmivelésügyí miniszternek megérkezett jendelete ugy intézke dik a fagykárosult gazdák vetőmag .segélyezése ügyében, hogy a vetőmag szétosztását a Futura fogja végrehajtani. A károsult gaz intézményeink egész sora vállvetve küzd azért, hogy a versenytermelés lehetőségei és módozatai eljussanak szerte az országban minden nagygazdához és földmiveshez az uradalmi irodákba épugy, mint az alföldi tanyák fehérre meszelt kis házaiba. És ha a magyar föld föld minden rögéből a legnagyobb termést a legkisebb költséggé, tudjuk előteremteni, ha a termény értékesítés gyors és sikeres megszervezésével az olcsóbb eszközökkel többet termő magyar föld termését el tudjuk vezetni azokra a helyekre, ahol a búzát, a bort a magyar gyümölcsöt és a többi kincseinket ugy tudják megfizetni hogy abból haszna legyen a termelőnek, akkor győztesen kerülünk ki a gazdasági világháború ádáz küzdelméből. nül nagy jelentősége van. — Mikor ül össze a legközelebb a kongresszus? — Ugy tervezzük, hogy négyévenként hivjuk egybe a delegátusokat. A kongresszus színhelye természetesen Budapest lesz. — Nem lehetséges az, hogy később a nagyobb vidéki városokban, mint Szeged, Debrecen, Miskolc, Nyiregyháza, Kecskemét stb. f9gják a négyévenként ismétlődő konferenciákat megtartani? — Sajnos errél egyelőre szó sem lehet, mert a vidék várpsai nincsenek berendezve arra, hógy ilyen nagy tömeget elszállásoljanak, hiszen most is 470 kiküldöttel képviseltette magát a külföldre szakadt 2 milliónyi magyarság és a jövőben ez a szám emmelkedni fog. De ezekről a dolgokról még korai beszélni. Most a minap lezajlott konggresszus sikere a legfontosabb és nála Istennek elmondhatjuk, hogy a kongresszuson megszűnt a »turáni átok«. A delegátusok harmonikus együttműködésébe alig vegyült disszonáns hang. v. K. E. dák tiszavidéki búzavetőmagot kap nak. Ez a vetőmag, tekintve, hogy jugy a tisztaság, mint a csiraképesség szempontjából . kifogástalan, az ára is magasabb. A földmivelés ügyi miniszter azonban tekintetbe véve, hogy a gazdák épen eléggé vannak sújtva a fagykár miatt, a vetőmag árát a vásárláskori középárfolyamban állapitotta meg, ami lényegesen kevesebb a tiszavidéki buza vetőmag tényleges áránál. A miniszter rendelete szerint a Debrecen, "Nyíregyháza és Miskolc városok környékén fagykárt szenvedett gazdák részére ötvenezer métermázsa vetőmagot osztanak szét a megbízott Futurák révén. Az előirányzott kvantumból a Debrecen-környékji gazdáknak körülbelül 17 ezer métermázsa vetőmag áll olcsó áron rendelkezésükre. A gazdák a búzamennyiségüket közösen kell, hogy beszerezzék, tekintve, hogy a Futura legkisebb 50 métermázsa mennyiségekben osztja szét a vetőmagot. KERT-MOZGÓ Az előadásokat 7 és 9 órakor a Kert-Mosgóban tartjuk meg. — Előadások kezdete vasárnap 3 és 5 a teremben, 7 és 9 Arakor a Kert-Mozgóban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a teremben lesznek megtartva. Ma, csütörtökön utoljára A fekete sejk Szaharai regény 10 felv. Főszerepben: Gavy Cooper es Evelin Brant Álarcos lovas Nyugati cowboy történet 6 felv. Főszerepben : Art Accord Elöadasainkat saját zenekarunk kíséri. Augusztus 30-án, pénteken csak 1 napig Notredamei j toronyőr Főszerepben: Lon Chaney Kísérő műsor: Sicc mint Romeo 1 felvonásos bohózat Pötyike drága gyermek 2 felvonásos bohózat Fuvardíj kedvezményben részesülnek a gazdák a buza és rozs szállításánál. A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a buza és rozs szállításánál fuvardíjkedvezményben részesülnek. A buza és a rozs szállításánál 48 —54 százalékos, a buza és rozsszalníánál 44 százalékos és a szárított lucerna és lóhere szállításánál 40 százalékos fuvardijmérséklést engedélyezett a miniszter. Ez a kedvezményes szállítás 1930 év junius ~

;0-áíg érvényes A fuvardíj kedvezményt csakak kor veheti igénybe a fagykárosult gazda, ha a községi elöljáróság iga zolja jogosságát. Az igazolvány szövege a következő: Igazolvány. Szám melynélfogvaí -Fpfc vármegye . . , L község határában fekvő gazdasága, mint olyan, amely az 1928 —29 gazdasági év folyamán fagykárt szenvedett, a kereskedelemügyi miniszter ur által a 129.142—1929 számmu rendelettel a buza és rozsküldeményekre engedélyezett fuvardíjkedvezmény igénybevételére jogosult. Szállítmányi mennyiség: Kelt. ...... A fenti igazolvány ellenében jogosult csak a fagykárosult gazda a fuvardíjkedvezményt igénybe venni. — A Divat Record legújabb száma megjelen tés kapható az Ujságboltban. Ára szabásiwel együtt 1 P. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környékén ötvenezer mázsa vetőmaghitelt kapnak a fagykárosult gazdáfc Báró Perényi Zsigmond nyilatkozata a magyarom világkongresszusának jelentőségéről