Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-13 / 183. szám
2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 13. Megválasztották az új vármegyei törvényhatósági bizottság örökös tagjait A vármegye Közgyűlése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcs és Ung közigazgatási-í lag ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósága ma délelőtt io órakor rendkivüli közgyűlést tartott. A közgyűlést Kállay Miklós dr. főispán nyitotta meg a következő szavakkal : Eállay főispán beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Amikor a mára összehivott rendkivüli közgyűlést megnyitom, közlöm, hogy ezzel a közgyűléssel nagy lépést teszünk az uj törvényhatósági bizottság megalakulása felé. Erre a közgyűlésre hárm ugyanis a választáshoz szükséges vá lasztási elnökök, valamint az örökös bizottsági tagok megválasztása. Ez a feladat olyan funkció, amely előkészítést és átmenetet jelent az uj alakulathoz. Szokatlan hogy a legforróbb nyári időben egymást érik a vármegyei közgyűlések, de a reformot elő kell készíteni, másrészt pedig a mai gazdasági helyzet is megköveteli, hogy annak egyes fázisairól gyakrabban beszámoljunk, s a gazdaközönség időnkint kifejezést adjon különböző állásfoglalásának. Bizonyára sokan ismerik már a földmivelésügyi miniszter rendeletét, amely szabályozza a fagykársegélyezés módját és mérvét. Sajnos ez nem olyan, mint amilyent vártunk. De ennek nem a miniszter, vagy a kormány az oka, hanem más okokban kell keresni az elintézés módjánají ezt a nem kielégítő voltát. Az összes állami feleslegek leapasztattak, továbbá az állam sem tud könnyen megfelelő hitelforráshoz jutni. Én tehát bizonyos belátással fogadom a kormányintézkedést, mindamellett további kérelmeket fogok előterjeszteni. Teljes eréllyel követelem, hogy a "kormány szeretettel és buzgalommal foglalkozzék a gazdaközönség érdekeivel, és munkálkodjék annak felvirágoztatásán. Apró tényezők is fontosak ebből a szempontból, mint pl. a 'fuvardíjkedvezmény, vetőmeg-akció, stb., amelyeket meg kell adni a gazdaközönségnek. A kormány állítólag takarékossági szem,pontb,ól be akarja szüntetni a burgonya bevásárlási központot. Én ezt sajnálatos körülménynek tartom akkor, amidőn Olaszország lezárta sorompóit a magyar burgonya előtt, Jugoszlávia pedig a magyar—-görög tranzitforgalmat ioo százalékkal megdrágította. A burgonya fuvartétele is egy osztállyal kedvezőtlenebb klaszszisha soroztatott. Foglalkozni fogok ezekkel a kérdésekkel, amelyek erősen érintik a gazdaközönség érdekeit. (Helyeslés és éljenzés.) Igen sok a teendőnk ! A régi közigazgatási törvény szerinti ezen utolsó közgyűlésen annak a hitemnek és meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az uj törvényhatósági bizottságban is ugyanezeket a tagokat látom majd viszont, akik- • kel közel i o éven át együttműködtem, a^ármegyének ebben a higgadt, konzervatív megfontoltságu testületében, amely annyi évszázadon- át vitte a vármegye ügyeit. Hiszem és remélem, hogy a közigazgatási reform nem fog lényeges változást eszközölni ennek a testületnek a tagjaiban. Ezt tartom kívánatosnak, de ha uj emberek jönnének is be, ez a szellem, amely mindig őrködött a vármegye érdekei fölött, menjen át az uj testületbe. Nem búcsúzhatom el még a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságtól, mert nem tudom, hogy nem fogunk még egy ízben összeülni, s igy annak a reményemnek adok kifejezést, hogy még egyszer viszontláthatom Önöket. A főispán a Magyar Hiszekegygyei fejezi be nagyhatású beszédét, majd Bekény Aladár nyug. miniszteri tanácsos emelkedik szólásra és a következőket mondja : Bekény Aladár beszéde Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! A Főispán ur őméltósága megnyitó beszédében a vármegyét ért súlyos fagykárok enyhítését célzó kormányintézkedésekről tett jelentést. Ezek sorából azonban hiányzik egy megnyugtató kijelentés, amely vármegyénk gazdaközönségét a fagykárokkai való vonatkozásban — a folyó évben — még különösebben is közelről érinti és ez a szabolcsi burgonyatermés értékesítési módjának és lehetőségének nagyfontosságú és jelentőségű kérdése. Ebben a kérdésben a Főispán ur őméltósága az érdekelt ténye- ; zők bevonásával már széleskörű | értekezletet tartott, de ennek ered- I ménye még előttünk ismeretlen és ' mivel ennek a kérdésnek a megoldása a vármegye közönségét igen közelről érdekli, bátor vagyok a tekintetes Törvényhatósági Bizottsági közgyűlés kegyes engedélyét kérni arra nézve, hogy ezt a kérdést ez alkalommal is szóvá tehessem. Tek. Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! A vármegye gazdaközönségének körében mindegyre növekvő izgalmat váltott ki az a megbízható forrásból kiszivárgott riasztó hir, hogy a Kormány az ország burgonyatermésének értékesitését központosítani szándékozik és a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetének szabolcsmegyei kirendeltségét megszünteti. A szárnyaló hir szerint az ország összes burgonyatermésének értékesítése valamelyik Budapesten székelő termény éifcákesitési szervezetre bizassék, amely azt az általános érdekek mérlegelése szerint egyöntetűen intézné. Ez a terv első hallásra tetszetős és a nagyközönség előtt talán elfogadhatónak is tűnik fel, de ha azt a mi helyi vonatkozásaink szempontjából vizsgáljuk, annak a szabolcsvármegyei burgonyatermelőkre való hátrányos volta szembeszökő. Szabolcsvármegye gazdaközönsége ugyanis a kis gazdák és nagybirtokosokat egybevéve, — az ország összes burgonyatermésének jó egyharmadát produkálja és az ebből várható bevétet gazdasága jövedelmének igen jelentős tényezője. A burgonya értékesítése lehető viszont az ország többi részeivel szemben — a nehéz szállítási viszonyok és a nagy távolság miatt kedvezőtlenek. Az egyik fő jövedelmi forrásunkat képező szabolcsi burgonyatermés értékesítésének módja és mikéntje tehát ránknézve sokalta fontosabb, mint az ország többi részein, ahol a kedvezőbb viszonyokkai bíró gazdaságokban a bur gonya másodrendű tényező. Mi nekünk feltétlenül szükségünk van arra, hogy az ország burgonyatermésének értékesítésénél a mi helyi érdekeink kellőkép előtérbe és érvényre jussanak és az értékesítés lebonyolításánál kellő sulyu befolyásuk legyen, de meg hogy a burgonya ár időnkénti alakulásáról állandóan és megbízhatóan tájékozva legyünk. Ezt részünkre eddig a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetének Nyíregyházán székelő szabolcsvármegyei kirendeltsége biztosította, amely mint központi irányítás alatt működő helyi szervezet egyrészt a világpiac áralakulásairól tájékozódást nyújtott, más részről pedig a helyi körülmények teljes ismerete folytán burgonya értékesítési lehetőségeinket tőle telhetőleg eredményesen előmozdította. Ha már most ez a helyi szervezet megszűnnék, a szabolcsi burgonyatermelő közönség megfosztatnék. a világpiaci áralakulatok és lehetőségek felől való megbízható tájékozódástól, másrészt pedig " helyi viszonyokkal ösmerős és azokat méltányoló helyi értékesítő szerv működésétől és segítségétől. Ezen felül a szabolcsi viszonyokkai kevésbbé ismerős és tőlünk távot álló Budapesten székelő központi értékesítő szerv általános szempontok által irányított intézkedései körébe kerülnénk vagy a nagykereskedők és exportőrök kénye-kedvének vagy nyerészkedési mohóságának lennénk kiszolgáltatva . Már pedig ez mireánk Szabolcsiakra egyáltalán nem kívánatos, mert itt óriási értékekről van szó, amelyeket kockára tenni nem szabad. Szabolcsmegye burgonyával 'bevetett évi átlagos területe kereken 80.000 k. holdra tehető, ameiy a folyó évben még legalább is 20 ezer kh-vaf növekedett a kifagyott őszi vetések kiszántása folytán. A folyó évben tehát 100.000 k. holdnyi burgonyával bevetett területről van szó, amelyről á gazdasági felügyelőségek jelentései szerint 50 q-t számítva 50.000 db vasúti kocsirakomány burgonyatermésre számithatunk. Ha vetőgumó szükségletünket 8000, élelmi szükségletünket 7000, a.68 szeszgyár által feldolgozható burgonyamennyiséget 7000, a raktározási és romlási százalékot 1000 vagonnal vesszük fel még mindig 20,000 vasúti kocsi rakomány burgonyatelesiegünk marad a távolabbi piacokon való értékesítésre. Ezt a nagy értéket kell Szabolcsmegye gazdaközönsége részére megmenteni. Erre pedig csak ugy van kilátás, ha nem kísérletezünk jelenleg újításokkal és átszervezéssel, hanem megmaradunk a régi, kipróbált és ösmert módnál. Reánk nézve tehát az a kívánatos, ha a viszonyainkkal 'Ismerős és azok között teljesen tájékozott helyi szervünk a Mezőgazdasági Termelók Egyesült Szövetkezetének nyiregyházi kirendeltsége, amely gazdaközönségünk vetőmag beszerzését készséggel ellátta, arra reászoruló tagjainknak olcsó zöld hitelt nyújtott és az értékesítésnél is segítségünkre volt továbbra is megmarad és az eddigi módon folytatja működését. Másrészről pedig a kormány és Máv. megteszi mindazon tarifális és egyéb intézkedéseket, amelyek a szabolcsvármegyei burgonyatermés a távoli piacokon való értékesítési lehetőségeit biztosítják. Ezeknek az inditóokoknak a felsorolása alapján bátorkodom a következő határozati javaslatot előter1/ jeszteni: Gazdaközönségünk körében mind egyre növekvő aggodalmat kelt azon jólértesült forrásból származó hir, hogy a kormány a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete nyiregyházi kirendeltségének megszüntetésével az ország burgonyatermésének értékesitését budapesti vezetőség alatt központosítani szándékozik. Ennek a központosítási tervnek — a helyi burgonyaértékesitésre nézve hátrányos megvalósítását a vármegye gazdaközönsége — különösen a f. évben az ősziek kiszántása folytán megnövekedett területű burgonyavetés mellett nem tartja időszerűnek, mert a mai válságos időben a viszonyok és körülményekkel teljesen ismerős burgonyaértékesitő helyi szervezetre most van leginkább szüksége s annak általánosan elismert működését nem nélkülözheti. Ennélfogva a vármegye törvényhatósága jelen közgyűlésében hozott határozata alapján intézzen sürgős felterjesztést a kormányhoz, hogy a burgonyaértékesités központosítására irányuló terveit ejtse el és a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetének szabolcsmegyei kirendeltségét — mint a szabolcsi burgonyaértékesitést irányító bevált és jelentős szervezetét — továbbra is hagyja meg Nyíregyházán. Ezenfelül pedig tegye meg a kormány és a MÁV. mindazon tarifális és egyéb intézkedéseket, amelyek a szabolcsi burgonyatermés értékesítési lehetősegeit a bel- és külföldi piacokon is biztosítják. Ugyancsak a kirendeltség elhelyezésével kapcsolatban Baráth Imre gávai református lelkész a kisgazdák sérelmeit tolmácsolta. Szerinte a kormány centralizálási törekvése sokbpn hátrányos, mint például a kirendeltség Budapestre való elhelyezése is. Kéri a közgyűlést, hogy a kormánynál interveniáljon a kirendeltség ittmaradása érdekében. A közgyűlés a határozat ijavaslatot elfogadta. A kandidáló bziottság tagjai Ezután Virányi Sándor dr. vármegyei főjegyző felolvassa az 1929. XXX. t. c. rendelkezéseit az örökös bizottsági tagok megválasztásának módozatairól. Eszerint Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesitett vármegyékben á törvényhatósági bizottságban '22 örökös tagokat a kandidáló bizottság jelöli 1d, amely hat tagból áll. A kandidáló bizottság tagjai lettek: Gróf Dessewffy István, Nánássy Tibor rendes és Dr. Korányi Endre póttagok, Kállay főispán által kijelölve. Dr. Jármy Menyhért, Erdőhegyi Lajos dr. rendes és Jármy Miklós póttagok, Mikecz alispán által kijelölve s végül Kállay Emil, Orosz Sándor rendes és dr. Buday Gyula póttagok a közgyűlés által ki jelölve. Az örökös bizottsági tagok. A 1 o perces szünet után Kállay Miklós dr. főispán ujra megnyitja a gyűlést és mielőtt a kandidáló