Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-13 / 183. szám

1 JWyíryidbk. 1929 augusztus 13. Hága Az egész világ feszült érdeklő­déssel fordul 'Hága felé, amelyet egykor a nemzetközi békére való törekvés első felvillanása tett ne­vezetessé. Évek óta nem volt oly nagyjelentőségű világpolitikai ese­mény, mint aminő most van ki­alakulóban a hágai kormányközi tanácskozás vitái, tárgyalásai, ösz­szeütközései nyomán. Mindaz, ami a háború befejezése és a békeszer­ződések létrejötte óta történt, vagy nem történt, de aminek á háború likvidálása és a népek kiengesz­telése érdekében történnie kelle­ne — közvetve, vagy közvetlenül, pro és kontra, ott szerepel és ott vibrál a kormányok tanácskozásán, amelynek fennen hangoztatott cél­ja éppen az, hogy megteremtse a felzaklatott Európában azt a lég­kört, amely megszünteti a merev szembenállást győztesek és legyő­zöttek között és megnyissa az útját az ellentétek kiegyenlítésé­nek, ,a gazdasági boldogulásnak, a béke komoly biztosításának. Négy hónapig tusakodtak a gaz dasági szakértők Párisban, amig végre a reparáció kérdésében nagy nehezen megegyezésre tudtak jut­ni. Ez azonban főképen gazda­sági és pénzügyi természetű ta­nácskozás volt, amely mellett a politikai csak mint sötét háttér húzódott meg. A hágai tanácsko­záson azonban — bár a tárgyalá­«ofc felszínén a Young - tervezet minden rendű gazdasági vonatko­zása, a német annuitások felosz­tási kulcsa, a Nemzetközi Bank szervezete stb. fekszik a kritikai bonckés asztalán — a politika ját­sza a döntő szerepet. A tanácsko­záson összegyűlt kormányférfiak politikai szempontból bírálják el a Young-tervezet kihatásait és mind­azokat a következményeket, ame­lyeknek természetszerűen követni­ök kellene a reparációs kérdés ren dezését, ha a győztes hatalmak a háború likvidálását komolyan és őszintén óhajtják. Németország politikai követelése a Young-tervezetben foglalt óriás terhek vállalása fejében az, hogy a Rajnavidék, továbbá a Saar-me­dence is mihamarabbb felszaba­duljon az idegen megszállás alól. Ezt a német követelést azonban Franciaország nem hajlandó min­den fenntartás és ellenszolgálta­tás nélkül teljesíteni. A nemzetközi helyzet kialaku­lása szempontjából nagyjelentősé­gű az az ellentét, amely Francia­ország és Anglia felfogása között mutatkozik. Az angol munkáskor­mány pénzügyminisztere a gazda­sági és pénzügyi érdeket tolja elő­térbe, kifejtvén hogy Franciaor­szág a Young-tervezet révén elő­nyökhöz jut Anglia rovására. De aligha a gazdasági és pénzügyi érdek megóvása lebeg főcél gya­nánt az angol kormány szeme előtt. Az angol munkáskormány nyílván politikai célt követ és a gazdasági érdekek erejével igyek­szik 'nyomást gyakorolni Francia­országra, hogy politikai tekintet­bei* hájlékonyábbá tegye, el" "<or­ban mindenesetre a Rajna\édék si- I ma kiürítésére. Ezek a szemmellátható ütköző pontjai a hágai konferenciának. A fontosabb azonban, aminek ezek­ből a vitákból, tárgyalásokból és összeütközésekből, mjnt végső üd­vös eredménynek következnie kell: « oékés atmoszférának, a megértés szellemének megteremtése, amely nélkül egészséges fejlődés Európa nemzetközi viszonylataiban ef nem képzelhetők. A közvetlenül'érdekelt hatalmak nagy aparátussal vonultak fel a hágai tanácskozásra, amelyben — P bár nem szavazati jogosultsággal — résztvesznek a mi ellenséges szomszédaink is. Benes és Titu­lescu urak és a többiek Hágában is kétségkívül felhasználják az al­kalmat arra, bogy Magyarország­nak ártsanak. Erre vall az a törek- $ vésük, hogy belevonják a tanács­kozásba Magyarország reparációs kötelezettségeit is, ami egyelőre elintézett kérdés és semmiképpen sem tartozik a Young-tervezet ke­retébe. De hasztalan manövriroz­nak, nem fognak célt elérni. Ma­gyarország — hála a Bethlen-kor­mány fényes külügyi politikájának ; — nem az a tehetetlen ország töb­bé, ami a trianoni béke létrejötte pillanatában volt. Magyarország ma már nem negligálható meny­nyiség a nemzetközi politika szín­padán és nem szabad tere Benes ur intrikus játékainak. Ellensége­ink mesterkedésének következmé­nye a mai nemzetközi konstellá­cióban csak súlyos kudarc lehet a k^ége, s a háború likvidációja, ami­ről 'érdemben szó van a hágai ta­nácskozáson, nem lehető azoknak a borzalmas igazságtalanságoknak jóvátétele nélkül, amelyeket a tria­noni szerződés rajtunk elkövetett. A debreceni kamara kérelme a miniszterhez az épitőiparosság érdekében (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A debreceni kereskedelmi és ipar kamara a 'következő kérelmet in­tézte Hermann Miksa kereskedel­mi miniszterhez: A sajtó egyértelmű híradása sze­rint Nagyméltóságod végleg meg­állapította a vasárnap kiadandó mérnökrendelet szövegét. Az új­sághírek a rendelet végső szöve­gezésében mellőzik a miniszterta­nács azon kikötését, hogy a rende­letből kihagyandó a mérnöki ka­mara tagjainak fenntartandó mű­vezetés. Ugyancsak nem honorálja a rendelet a kereskedelmi és ipar­kamaráknak a budapesti kereske­delmi és iparkamara által tolmá­csolt kívánságait és a javaslatait sem. A sajtó közleményei szerint a rendelet kizárólag a mérnök-ka­marai tagok érdekeit képviseli s s különösen a magas építőipart érintő szakoknál az ipar részére semmi engedményt nem tesz. Ilyen körülmények között mél­tán telik el a legnagyobb aggoda­lommai az ipari érdekeltség a ren­delet kiadásával"szemben. Hiszen i SZERELEM három év kitartó küzdelmének tel­jes eredménytelenségénél kell "ta­pasztalni akkor, amikor a kereske­'delemügyi Miniszter, aki legelső­serban volna hivatva az ipar érde­kelnek megvédésére, nem méltá­nyolja azokat a fontos ipari szem­pontokat, amelyek a rendelet ki­adása ellen tiltakoznak. Az ipari érdekeltségnek a rendelet ellen ví­vott harca minden tekintetben jo­gos és igazságos. Az ipari érdekelt ség s legelsősorban az épitőipa­rosság csupán szerzett jogát véd­te és azt kívánta, hogy ne bün­tettessék Iefokozássaí az az építő­ipar, amely az ország fővárosát, valamint a többi városokat fölépí­tette, ugy, hogy azzal az egész vi­lág elismerését vivta ki. Nagymél­tóságod rendelete mélyen belenyúl az ipari 'életbe, felborítja annak rendjét és egységét. A rendelet állandósítani fogja az évek óta fo­lyó harcot, amely a nyugodt ipari termelés érdekében mindenképen «flterülendő lenne. Ez a harc a magyar műszaki világ egységét már évek óta dúlja fel s a rende­let kiadásával csak ujabb erővel ROMANTIKA FALUST IDIL NAGYVÁROS BŰNEI ILHELM DIETEELE ragyogó nyári újdonságában SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN AZ APOLLÓBAN .;).áf .A. HP O LLO Hétfőn kedden Burleszk verseny 2 órás kacagással! Görög ember nem vén ember Burleszk világattrakció 8 felvonásban A ¥ a s gó 1 e m • A legfeketébb kalóz 2—2 felvonásos burleszk slágere k Szerdán Csütörtökön WILHELM DIETEELE az ünnepelt filmbonviván nyári újdonsága TIÉD A SZIVEM (ÁLOM A SZERELEMRŐL) Romantikus idil 9 felvonásban ÉS A KÍSÉRŐ MŰSOR lobban fel, mert hiszen az ipari érdekeltség jogaiért, törvényes au­tonómiájáért és szabadságáért lan­kadatlanul tovább fog harcolni. Vájjon erre van szüksége ma a magyar iparnak?! Igaz, a rendelet talán több és jobb kenyeret juttat néhány száz mérnöknek, de ujabb terhet je­lent á nehéz helyzetben lévő ma­gyar építőiparnak. De a több és jobb kenyeret sem uj munkaal­kalmak teremtésével* biztosítja, hanem bevált alkalmazottaktói veszi azt el. Sőt még itt sem me­rül ki a rendelet hátrányos hatása, mert a rendelet gyengíteni fogja a felfelé való törekvés vágyát s lehetetlenné teszi azt, hogy a tehet­ség, amelynek nem állott módjá­ban mérnöki oklevelet szerezni, ér­vényesülhessen és a köz javára működési körhöz juthasson. És milyen sürgős ennek a ren­deletnek a kiadása! Gyorsabban akkor sem lenne kiadható, ha ki­adása a szembenálló felek kö­zötti békét, kiegyenlítést hoznavés csupa áldásos hatást eredményez­ne! Nagyméltóságú Uram! Ugy is mint a debreceni kerületi ker es­Kedelmi és iparkamara, tehát a tiszántúli iparosság kamarájának elnöke, de ugy is mint felsőházi tag elengedhetetlen kötelességem­nek tartom felemelni szavamat és teljes tisztelettel kérni Nagyméltó­ságodat, hogy e rendelet kiadását mellőzni méltóztassék. Kivételesen nehéz gazdasági viszonyok között élünk, panaszaink számosak és sú­lyosak. Megnyugtatására a lelkek kibékítésére van szükség. Ezt a célt ez a rendelet semmikép sem szolgálja. A mérnököknek még ez a rendelet is kevés, viszont az ipari érdekeltségben súlyos elége­detlenséget és elkeseredést vált ki. S ez az ipari érdekeltség sokszoro­san több a mérnök-kamarai ta­goknál. Szerezze még Nagyméltó­ságod ennek a nagy tábornak a nyugalmát és megelégedését a rendelet elejtésével. Debrecen, 1929. augusztus 9. mély tisztelettel: Sesztina Jenő m. kir. kormányfőtan., felsőházi tag a kereskedelmi és iparka­mara elnöke. ••••••••••DOODt irr ttiimiiihi liilm—ini nnnnin Ilmám""—• Irodának, műhelynek alkalmas helyiség központban Zrínyi Ilona utca 8 szám alatt Nyírvidéki Takarékpénztár épü­letben kiadó. Értekezni Luther­utca 6 szám emelet. 4978—3 a.aiaiaH*,« Zománc és padló lakkok legolcsobb beszerzési forrása Brüll festékkereskedő J928-? \ Előadások kezdete ; 5, 7, te 9, órakor — Másodszori felszólítás az adó­sokhoz (kereskedők részére) kapható a Jóba-nyomdában Szé­chenyi-ut 9. — Autótérképek a legnagyobb választékban kaphatók az Ujság­boltban. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom