Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-08 / 179. szám

10 JNfYÍRYIDÉK. 1929. augusztus 4. Népművelés az iskolán kívül Irta: dr. Névelős Gyula rriin. tan. Miért nem végzi eí a népműve­lést az iskola? Az iskolák számát egyre szaporítják, berendezésüket, felszerelésüket egyre tökéletesitik, mégis mind erősebben érezzük, hogy nem adják meg azt a tel­jes szellemi útravalót, amelyre ma szükség van. Mindjobban érez­zük szükségét annak, hogy gon­doskodás történjék az iskola el­végzése után az iskolán tuf való művelődés lehetőségéről, a szer­ves, sot Intézményes iskolánkivüli népmüvelésről. Ezt a szükségérzetet elsősorban az az általános követelmény váltja ki, hogy az élethez ma sokkal töb­bet kei "tudni, mint ezelőtt. Ezért az iskolának ma — főleg a termé­mészettudományi ismeretek fejlő­dése és szüntelen változása miatt — hova-tovább meg keh elégedni azzal, hogy az iskolai esztendők alatt csak alapköveket rak le, mig az építményt, magát, az iskolán Kívül, iskolán fcul kell, a Szükség­nek megfelelően kiépíteni. De ki­váltja ezt a §zükségérzetet az is, hogy az egyéni műveltségnek; mégpedig mind a szaktudásnak, mind az általános műveltségnek melyebbnek és biztosabbnak kell lennie ma, mint amilyennel bot­oguíni lehetett még a háború előtt is. A háború után a nemzetközi politikai élet uj formákat és a nép­szövetségben közös összefogó szervet is kapott; néhány év óta a szellemi érintkezést a mozi és a rádió a föld legtávolabbi né­peivel is könnyeddé, szinte aka­dálytalanná tették; a közlekedési eszközök, az autóipar folytonos fej­lődésével, a repülőgépek 'tökéle­tesedésével, úgyszólván, minden térbeli és időbeli adakályt legyőz­nek. Ezek a dolgok a nemzetek életét egymás közvetlen közelébe hozták és ezzel a nemzeteket égy nagy kczös versengés forgatagába sodorták. Ebben a versengésben akarva, nem akarva részt kell venni Tartam kell az iramot, mert el­nézésre itt számítani nem lehet, tiKí e verseny bármely terén szük­ségesebbet, jobbat, olcsóbbat és gyorsabban termel, az birja ezt az iramot, a többi lemarad. Ezért a termelési tényezők között döntő fontosságot nyer a szakértelem, a helyzetnek gyors felismerése és ál­talában a műveltség. De ezt foly­tonosan fejleszteni kell, esetleg változtatni is, mert a gyermeki, vagy ifjúkori évekre eső iskolai iseretek, az élet gyors változása miatt, mostanság hamar elavulnak: «ss uj, élő ismeretek szerzését te­szik szükségessé az iskolán kívül. 'Nálunk, Magyarországon meg épen különös jelentősége van a népmüvelés megszervezésének. Az európai nemzetek nagy verseny­forgatagában a leggyengébb ver­senyző ma mi magyarok vágyunk, nemcsak azért, mert csonka ha­zánk lakossága számbelileg ki­csiny, hanem azért is, mert a cson kaság nem csupán a geográfiái ha­tároknak, de még inkább egész életünknek, összes életerőinknek csonkaságát, töröttségét jelenti. Arról nem lehet szó, hogy ^agunkból pótoljuk e csonkasá­got, mert nemzeti, kulturális, ipari gazdasági veszteségeinket csak az integritás szüntetheti meg. Ám, az lehetséges, hogy erőinket felfo­kozzuk, hogy a lágy vasat acéllá edzzük, Az lehetséges, hogy ál­landó, korhatárhoz nem kötött önkéntes önműveléssel megtanul­junk kitartóan és többet dolgozni, többet, jobbat és könnyeben ter­melni, szellemi és anyagi téren egy aránt. Lankadás nélkül kitartani, az eddiginél jobbat többet és gyor­sabban termefni azonban csak fo­kozott erkölcsi szellemi'felkészült­séggel lehet. Tudatlan embernek nincs tudatos meggyőződése és természetesen kellő szakértelme sincs, az ilyentől sem a saját ér­dekében, sem a közérdeknek kellő szolgálását nem várhatni. Ha ezek ütán felemiitjük mág azokat a magyar kulturális terhe­ltet, amelyeket, részben, a háború előtti, részben a háború alatti kö­rülmények idéztek elő, t. i. az analfabétizmust és a fogyatékosan megszerzett elemi alapismereteket, akkor, nagy vonásokban, előttünk áh az iskolánkivüli népmüvelés szükségszerűsége és ennek fel­adata is: állandóan lépést kell tar­tani a szüntelenül "haladó és vál­tozó kulturávaf, ott, ahol szüksé­ges, gondoskodni keh a hiányosan ! megszerzett elemi " alapismeretek pótlásáról és ki kell irtani az anal­fabétizmust. A magyar iskolánkivüli népmü­velés szervezete e feladatokra már céltudatosan beállította és foglal­koztatja is mindazokat a didakti­kai tényezőket, amelyeknek ta­nító ereje felnőttekre hatni tud, vagyis az élőszót az előadásokon és tanfolyamokon, a szemléltetést a vetített képek és filmek által, a Könyvet a népkönyvtárak révén, a rádiót (Rádió-Szabadegyetem), sőt a játék tanitó erejét is, a műkedvelői színielőadások által. A magyar nép szívesen fogadja az iskolánkivüli népművelést. Is­tenadta okosságával átlátja annak szükségét. Szomjasan szivja lei­kébe a kulturát s ezzel biztató jeleit adja annak, hogy a magyar életben uj friss nedvkeringést in­dit ei a nemzeti élet legerősebb | gyökere: a nép. " Trianon szörnyű igazságtalanságait meg­döbbentően mntatja ki a legnjabb statisztika Érdekes adatok a nők számbeli túlsúlyáról Az anyanyelvről s a lakosság szaporodásáról Most kaptuk kézhez az 1920. évi népszámlálás összefoglaló ered­ményeit. Ez a Központ Statiszti­kai Hivatal hatodik, befejező köz­leménye az 1920-as népszámlálás­ról. A megelőző kötetek igen ér­dekes adatait annak idején is­mertettük. Ez a befejező munka talán mind a hat között a legérde­kesebb s 'megérdemli, hogy ada­tait nyilvánosságra hozzuk. A háború előtti Magyarország területe 325,411 négyzetkilométer volt. A trianoni »békeszerződésnek« csúfolt s ránkkényszeritett okmány ennek 71.4 százalékát vetette oda zsákmányul az utódállamoknak. — Az 1910-ben 20.886,487 főt szám láló lakosságból- 63.5 százalék ke­rült Idegen járom alá. Közöttük 3.241.895 lélek nemcsak szívben és lélekben, hanem anyanyelvében is magyar.-Az anyaországtól elsza kitott területek kulturközpontjai ban a magyar anyanyelvű lakos­sák képezte az abszolút, vagy legalább is a relatív többséget és a »foglaló« utódállamok nyelvén beszélők pedig a kisebbséget. Szégyenletes megcsúfolása ez a nagy hangon hirdetett wilsoni el­veknek, a Népszövetség nagyké­pűsködő kisebbségi szavalatainak s a nagyhatalmaknak az egyenjo­gúságáról való üres lármázásai­nak. Érdekes Csonkamagyarország népességének szaporodása. Az 1920. évi népszámlálás a csonka­ország területét 92,916 négyzetki­lométerben állapította meg. Ezen RAMON NOVARRO ALICE TERRI LEWIS STONE együttes szereplése a SCARAMOUCHE cimü világattrakcióban pénteken csak 1 napig az Apolloban Szerdán Csütörtökön COLLEEN MOORE szenzációs nyári újdonsága HAZARDJATEK a szerelem és szenvedély játéka 10 felv.-ban. Irta: Benjámin Glaser és a kísérő mfiso r Pénteken csak 1 napig RAMON NOYARRO ALICE TERRY LEWIS STONE együttes szereplésével SCARAMOÜCHE világattrakció 12 falvonásban Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor a lélekszám 7 millió 980,147 volt. Ez a szam — nagy háborús vesz­teségek s az ennek következté­ben élmaradt születések ellenére i s 373­:7 2 fővel, vagyis 4.9 száza­lékkai növekedett. A nők száma a férfiakéhoz* ké­pest 5.6 százalékkal szaporodott. A nők száma 292,136 fővel lett több, mig a férfiaké csak 81,036 fővel lett több mig a férfiaké csu­pán 2.1 százalékos szaparodást mu­tat. 1920-ban ezer férfira 1.062 nő esett, mig 1910-ben csak 1007 volt. Igen érdekes, hogy a hadifogsá­gok alatt milyen sokan tanultak meg olaszul és oroszul. Az össze­számolt lakosságban anyanyelvre nézve csupán 1.585 olasz és 4,007 orosz voít, mindamellett 2 2,389-én tudnak olaszul és 32,420-an oro­szui. A/mai Magyarország lakos­ságának egyébként 89.6 százaléka magyar anyanyelvű, sőt a magya­rul tudók száma 96.6 százalékot ér el, mert a még nem magyar anyanyeívüeknek is 69.1 százaléka beszéli a magyar anyanyelvet. Igen érdekes adata még a ki­mutatásnak, hogy a női kereső népesség száma megkétszerező­dött. Krúdy Gyula jobban van Budapestről jelentik: Krúdy Gyulát, a kiváló magyar irót tegnap este beszállították a Liget szanatóriumba. Krudyt esztendők óta súlyos szív­baj kinozza. Állapota az utóbbi napokban rosszabbra fordult, ugy, hogy szükségessé vált szanatóriumi ápoltatása. A délutáni órákban ér­deklődtünk a nagybeteg iró álla­pota felől és a szanatóriumban a következő felvilágosítást kaptuk: — Krúdy Gyulának régi szív­izom Elfajulása van. Állapota jobbra fordult teljesen láztalan, a kedélyállapota is javult. Egyelőre teljes nyuga­lomra van szüksége és egy-két na­pig látogatókat sem fogadtftu. á Gráf Zeppelin ma éjfélkor elindul világkörüli útjára Newyorkbói jelentik: A Zeppe­linnek gázzai'való megtöltése ma délig befejeződik, ugy hogy a lég­hajó éjfélkor útnak indulhat. Ecke­ner kapitány és a tisztek, ma elő­ször jelentek meg Newyorkban, hogy résztvegyenek a tiszteletükre rendezett reggelin. A Gráf Zeppe­lint indulása előtt 60 légügyi szak értő vizsgálja felül. A világkörüli útra 18 utast visz magával a lég­hajó, köztük Leadsnek a hires ólom­királynak fiát. Eckener dr. kijelen­tette, hogy a léghajó utja a legne­hezebb szibériai pusztaságok fe­lett lesz. A Moszkva—Tokió közti útszakaszon, mivei az innen ka­pott térképek nem megbízhatók, kénytelen a Zeppelin a folyók irá­nyát követni. — Nem penészedik meg a be­főttje, ha Penészmentes Perga­ment Papírral kötözi le! — A Penészmentes Pergament Papir az Uj ságboltban kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom