Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-06 / 177. szám

1929. augusztus 1. JSÍYÍRYIDÉK. 5 sk. Szabplcsvármegye alispánja. — Dr. Rakovszky István sk. Nyíregyháza váios országgyűlési képviselője. — Sesztina Jenő sk. kamarai elnök. -— Dr. sasi Szabió László sk. főszerkesztő. — Dr. Bencs Kálmán s. k., m. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere, az ipartestület diszelnöke. — Zombprszky Dániel sk. ipartestületi elnök. — Kiss Gyula sk. az ipartestület I. alelnöke. — Ifj. Tóth Pál sk. az ipartestület II. alelnöke. — Smiják István sk. a székház építésének vállalkozója. Az Emlékirat szövegének felolvasása után dr. Rakovszky Iván a hagyományos kalapácsütések kíséretében elhelyezte az épület faiában az emlékiratot tartalmazó alapkövet a következő gondolat- j menetű beszéd kíséretében: i Minden lénynek ösztönös vágya, hogy otthona legyen. Az ősember barlangok mélyébe menekült az időjárás viszontagságai és az elemi csapások ezernyi fenyegető veszélye elől. A kulturember már nemcsak fizikai védelmet keres otthonában, hanem szellemi, lelki szükségletének kielégítését is, otthont keres, ahol egyéniségét kifejtheti. Otthont keresett Nyíregyháza derék iparossága is a régi elveszett otthon helyett, hogy a külvilág zaklatásai után tevékenységének,, lelki világának méltó kifejezője legyen. Letettük az ipari székház alapkövét, de nem azért, hogy oda csak az ipartestületi irományok és akták vonuljanak be, de hogy otthont leljen itt a hü magyar eszme, a magyar gondolat, egy nemes testületnek az emelkedett lelke, hogy hivatása »zennt szolgálja városát, hazáját. Ez az otthon fogja képviselni a testületi erőt, megválasztandó vezetőségében a szervezés gondolatát és a fegyelem eszméjét. Az összeülő ipartestületi tagok tanácskozásában ott lesz a Szakértelem és mikor szépet és nemeset határoznak, velük lesz az ízlés, az Esztétika, és a Szorgalom. Olvasótermeiben az öreg iparosok a Multat, tantermeiben az iparosifjuság a Jövőt fogja képviselni. A Kiosz mostani kiállításán megfigyelhettük az ipar történetének érdekes csoportozatait, a régi céhek nagyszerű teljesítményeit, olyan produktumait, amelyekről ma már nem is tudunk. És hálás ez a mai iparos nemzedék a céhbeli elődöknek, akik nem is voltak magyarok, hanem idegenek, akik a magyar föld csodálatos átalakító ereje által itt magyarok lettek és városokat, ipari gócpontokat alapítottak. És amint ez a mai iparos nemzedék hálás az elődök munkájáért, ép oly hálás fesz a jövő generáció, a ma dolgozó iparosság nagyszerű teljesítményeiért, még talán fokozottabb mértékben, mert ez a mi iparosságunk nem idegen többé, hanem ízig-vérig, minden csepp véréig magyar. 'Elrabolták városainkat, ipari gócpontjainkat, de benne van a magyar dacos verében, hogy nem hagyja a magáét, és ha gálád módon megfosztják jogos tulajdonától, addig nem nyugszik, amíg ujbói fel nem épiti, újra meg nem teremti azt. A magyar iparosságnak kell újra megalkotni, megteremteni az elrabolt magyar városokat, a kultúra és ipari f^ilődés eme fellegvárait és ezen nehéz, fáradságos munkájában vele tart, mellette van e "hazának minden hü fia. íme a nyíregyházi iparosságtól is elvették régi székházát, nem nyugodott, nem pihent addig, mig végre a mai szép napon letehette alapkövét uj székházának. — Elvették tőlünk Kolozsvárt, Nagyváradot, Kassát, Pozsonyt, Temesvárt, — teremtsek meg az uj Kolozsvárt és v,égig mind az uj magyar városokat, mert meg van erie lehetőség, mert a városépítő őserő itt buzog mibennünk, tibennetek magyar iparosok!! Legyen ez az uj otthon alapja Nyíregyháza város és iparossága boldogabb jövendőjének, és zárja magába a Szorgalmat, Éecsületes munkát és a Ha-zaszeretetet! A rendkívüli hatást kiváltott, helyenkint lelkesen megéljenezett, remekül megépített és őszinte hévvel előadott avató beszédet szűnni nem akaró lelkes taps fogadta, amely után az Emlékiratot vízhatlan módon vascsőbe forrasztották be és igy került az avató kalapácsütések alá. Az Emlékirat magyar motivumu, remekbe készült munkája Dienes István városi műszaki .tisztviselő önzetlenül felajánlott művészi tökéletességű mestermüve, amely méltón sorakozik az evangélikus bérpalota álapkőemlékirata és a »Szeressük« Asztaltársaság Lord Rothermere díszoklevél gyö- I nyörü ornamentikáju testvérmüvekhez. A magasztos hatású alapkőietételi ünnepélyt Bencs Kálmán dr. kir. kormáriyfőtanácsos polgármester, az ipartestület' diszelnökének emelkedett záróbeszéde rekesztette be, áki a nyíregyházi iparosság nevében köszönetet mondott mindazoknak,, akik az ipartestületi székház megteremtésében közreműködtek, elsősorban Rakovszky Ivan dr. Nyíregyháza város képviselőjének, aki fáradságot nem ismerve és minden szabad idejét feláldozva valóra váltotta a székház felépítésének megoldhatatlannak látszó kérdését. A Baross iparos cserkészcsapat kitűnő zenekara a Himnusz előadásával méltóképen fejezte be a nyíregyházi iparosok magasztos ünnepét. Délben a Kiosz nyíregyházi székházában 200 teritékes bankettre gyűltek össze az avató ünnepség résztvevői, amelyen Smiják István, Huray János, Adorján János, ifj. Tcth Pál, Rakovszky Ivan dr. Czettler Jenő, 'Osváth Antal Pisszer János és Lengyei Nándor mondottak értékes és az iparosság egyetértését kifejező lelkes poháré köszöntőt. á legteljesebb siker jegyében zajlott le szombaton a Mansz kertünnepe Fábry Évi lett a táncmulattság csárdáskirálynője (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szombaton délután 5 órai kezdettel tartotta a Mansz nyíregyházi csoportja a Kiosz kiállításával kapcsolatban rendezett és minden tekintetben a legfényesebben sikerült kerti ünnepét. — A Kiosz Bocskai utcai székházának az udvara, amelynek egyik oldáIán a nemzeti színű zászlócskákkal feldíszített szerencse és más árusító sátrak, a bejárattal szemjen pedig a színpad helyezkedett el, csaknem szűknek bizonyult a nagyszámú közönség befogadására. A,z érkező vendégeket a bejáratnál Lukács Béláné ügyvezető elnökkei az élén árkosi Barabás Tiborné, Fábry Ignácné és Tamáska Endréné fogadták. A megjelent előkelőségek soraiban ott látjuk Rakovszky Iván dr. v. belügyminisztert, városunk országgyűlési képviselőjét, Kállay Miklós dr. főispánt, Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos polgármestert, továbbá a Mansz vezetősége részéről Tormay Cecil országos elnököt, Magazdi Ambrózy Lajosné grófnét, Kállay Miklósnét, a Mansz nyíregyházi csoportjának elnökét, Szilágyi Gézánét, a budapesti Mansz háziipar elnökét és Kiss Károly országos főtitkárt. Programm előtt .katonazenekari hangverseny volt s ugyanekkor ejtette meg a rendezőség a szerenr csesátrak sorsolásait is. A műsoros előadást a Városi Dalegylet nyitotta meg 6 óra után a magyar ríiszekeggyeí. A Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetése mellett még kétszer szerepelt a műsoron precízen betanult magyar népdalokkal és irredenrta énekszámokkal. Különösen nagyon tetszettek, a publikumnak azok a magyar nóták, amelyekkei a dalegylet debreceni nagy sikereit aratta. A műsor egyik főszáma Tompa Mihály: »Az ibolya álma« cimü dramatizált virágregéjének bemutatása volt. A kis ibolyát Orbán Valika személyesítette meg üde bájjai és elragadó kedvességgel. Felnőttnek is dicséretére vált volna az a bátor fellépés, amellyel a hosszú költeményt kifejező hangsúlyozással elszavalta. Ügyesek voi tak a darab többi szereplői is: Vad rózsa: Friebeisz Margit. Rózsafovag: Weisz Lenke. Hajnalka: Fábry Pötti. Liliomok: Timarovszky-nővérek, Breczkó Jolán, Katona Vilma. Jánosbogárka: Osváth Jolán. Lepkék: Balogh Katica, Szitha Sárika, Rácz Magda, és Puskás Márta. Egy gyászruhás hogy: Fábry Évi.' A darab és táncszámok preciz "betanítása Takács Karolá és Sós Lili érdeme? A kis táncosnők közül külön ki kell emelnünk Fábry Pöttit,. akinek nagyra hivatott művészi tehetsége mostani kis szerepében is teljes' mértékben kibontakozott. Igen tetszetősek voltak dr. Balogh Béniné növendékeinek ritmikus tornagyakorlatai is, amelyeket Sztima Marika, Rácz Erzsike, Fried Ágnes, Balogh Mariska, Komáromy Kató, Krómy Klári Scholtz Jutka és Szabó Vica mutattak be. Nagy tapsvihart aratott a Fábry Évi (fiu) és Katona Magda (leánry) kitűnő tánctehetségről tanúskodó ,-emperamentumos magyar tánckettőse is. A közönség már akkor megjósolta, hogy az esti csárdásVersenyen kettőjük közül lesz valamelyik a győztes. Külön ki kell emelnünk még a Prékopa Erzsébet és Enyedy Imre dr. kiváló művészi érzéssel előadott irredenta szavalatát és Szabó Géza nyíregyházi áll .tanítónak irredenta dalát, amelyet Rácz Erzsike, Fábián Sárika és Szabó Vica adtak elő közvetlen kedvességgel. A zongorakiséreteket Dobay Sári és Szenészy Mariska látták ei sok rutinnal, az egyes számokat pedig Aszalós Sáíidor konferálta be ügyeli, derűt keltő szellemességgel . Műsor után a katonazenekar muzsikája mellett megkezdődött a tánc/ amelyet Lukács Béláné elnök nyitott meg Fábry Ignác * tanfelügyelővel és amely a legvidámabb hangulatban a kora jgggeli órákig tartott. A csárdásversenyt fél 12 és 12 óra között ejtette meg a rendezőség. A zsűri döntése értelmében, mint aki a p«gsz,ebben táncolta a csárdást, Fábry Évi nyerte eí a jutalmazásra kitűzött ezüst retikült. A második helyre temperamentumos táncával Katona Magda került. A nagyszerűen sikerült kerti ünnepség megrendezéséért méltó elismerés illeti a Mansz nyíregyházi csoportjának lelkes 'asszonyait s köztük is elsősorban Lukács Bélánét, a szövetség ügybuzgó, fáradhatatlan ügyvezető elnökét, aki a szombati kulturdélutánnal, amely az ő kezdeményezésére és az ő tervei szerint valósult meg, ujabb tanújelét adta a nyíregyházi Mansz élnitudásának és nagyrahivatottságának. D. Sípos Károly: Temetés A Nap ugy szalad, fut mint rendesen. Sietős útját az akác méri. A fény szétcsendül a templom tornyán. S a torony — ging-galang — az eget éri. Kling-klang... ging-galang — veri messzire a nagy százsipu égi kupola... Jaj, jaj!! A házak sorfalat állnak. Jaj, jaj — emberek hosszú sorai A dal: bus ének. Sirás a nóta. Hideg ajakra — holt mosoly ült le. Megáll az élet... rohan a halál., Kaszál — és rendje zörögve dűl le! Minden — csak: egyért... akikért , semmi. Mindenki érte... bár senkié se.„ Tudod-e? Érted? — Temetés van itt. Itt van a sir s itt — a falu vége. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk meg. Előadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Mozgoban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a teremben lesznek megtartva

. 1929. évi augusztus hó 5-én és 6-án, hétfőn és kedden A végzetes randevú Nagyvilági történet 6 felvonásban A főszertpben : OLlVE BORDEN A kisértetek érája Dráma 6 felvonásban. — A főszerepben : MARIETTE MILLNER Előadásainkat saját zenekarunk kiséri. Következő műsorunk; TOM MIX: Texas királya — Ha megnézte a kiállítást, jöjjön el a Sipos Géza mintacukrászdájának kiállítására is! (Róm. kath. bérpalota, BethFen-u. 2.) Megvédi befőttjeit az Ujságboltban kapható Penészmentes pergament papir