Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-03 / 175. szám
1929. augusztus 3. jAfmrroÉK. Moz i A „Feltámadás" repríze és „Olympiász a sivatagban" premierje a Kert-Mozgóban Mától vasárnapig bezárólag újra pazar műsora van a Kert Mozgónak. Két nagyszabású filmet kötött íe erre a 3 napra a filmszínház agilis direktora, mégpedig egy í«prig darabot és egy vidám újdonságot. A »FeItámadás«-t, amely Tolsztoj Leó világhírű regénye nyomán kv'szült és amelynek főszerepeit Dolores Def Rio és Rod ia Roque játszák, nem kell külön méltatnunk Nyíregyháza mozi közönségének. Az »OIimpiász a sivatagban« cimü újdonságról is •elég annyit megjegyeznünk, hogy Max és Móric vígjátéka, amelyben Samy Cohen, Harry Sweet és Majoric Beebe játszák a főszerepet. Ma „A fehér apáca" az Apollóban A »Spion« és a »Csárdáskirálynő« nagy sikerei után ma Lillian Gisch és Ronald Colman legtüneményesebb filmjét »A fehér apácait újítja fel az Apolló egy napra. Holnap és holnapután ismét premier, amelynek során Adalbert Schletownak, a »VoIga, VoIga« főszereplőjének legszenzációsabb újdonsága »A csuklyás kisértet »kerüi bemutatásra. Cigánybáró A Kert Mozgó Jókai halhatatlan regényének a Cigánybárónak filmváltozatát mutatta be tegnapi műsorában. A mesét egy kissé megváltoztatták, aminek valószínűleg a német feldolgozás az oka. Seffit a kitűnő Lia Mara, Barinkayt Wilhelm Dieterle, a gazdag sertéskereskedőt Michaef Bohnen a világhírű operaénekes játszotta. A »Vadmacska'- cimü életkép főszereplője az utolérhetetlen Mary Pickford volt. Holnap szombaton és vasárnap a »Feltámadást« játsza a Kert-mozgó Dolores dei Rióval a főszerepben. Ezer ember vonni fel a nagy tűzoltónapon (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Vasárnap, augusztus 4én lesz a vármegyei tüzoltóverseny, amelyre immár ezer ember, mind lelkes szaooicsi tűzoltó jelentette be részvételét. A vármegye , községei mind képviselve lesznek a nagy tüzoltóünnepen. A falusi tűzoltó ság rövid idő alatt óriásit fejlődött Szabolcsban. Amikor az egyes községekből bevonultak a napokban a versenyen résztvevő csapatok a nyíregyházi tűzoltólaktanya udvarára, hogy ott még egy két mozdulatot elsajátítsanak, a nyíregyházi tűzoltóság parancsnoka: Vitéz László Árpád nagy elismeréssel nyilatkozott a községi tűzoltók nagyszerű teljesítményéről. diszmenetben vasárnap a bnjtosi sporttelepen Értesülésünk szerint a nyíregyházi csapat ez alkalommal nem fog résztvenni a versenyben, de derekasan részt vállal a rendezés munkájából. Ezer ember diszmenetben való felvonulása impozáns látvány lesz. A tűzoltók vásárnap reggel 9 órakor elvonulnak a szabolcs és nyíregyházi hősök szobra előtt és ott tisztelegnek, majd kivonulnak a bujtosi sporttelepre, anoi megkezdődik a verseny. Belépődíj: tribün első három sor 1 pengő, a többi sor 50 fillér, álló hely 20 fillér. Nyíregyháza közönségének lelkes érdeklődésére számithat a tüzoltónap, amelyen a vá rosnak a faluval való testvéri együttérzését dokumentálhatjuk. [órakor é3 pontosan 10 órakor starjjgjtolnak. Útvonal Nyíregyháza—Der ^ mecser—Berkesz—Kisvárda—Dom brád—Vencsellő. Az általános érdeklődésből, mely a nyíregyházi motorosok ezen kirándulását kiséri, azt a reményt meríti a szakosztály vezetősége, hogy a természetesen csak j óidő esetén megtartandó kirándulás, melyre a többi clubok tagjait is szívesen látja a Nykise motorosztálya, nagyon jói fog sikerülni. A dijazásos megbízhatósági versenyre már most gyűlnek a nevezések és bár közelebbi felvilágosításokat majd csak a jövő hét folyamán közöl á vezetőség, ugyancsak a Nyirvidék hasábjain, már is tudatja az öszszes Nykise motorosokkal, hogy a nevezéseket 9-én lezárja. Automobil A NyKISE motoros szakosztályának társas kirándulása Augusztus hó 4-én vasárnap rendezi a Nykise motoros szakosztálya ezidei második sporteseményét, egy cca 150 km. távú társaskirándulást, mely a tagok szórakozásán s a környékbeli tagok meglátogatásán kivüi azt a célt is szolgálja, hogy a versenyző motorosok előtréninget szerezzenek az augusztus ii -én lefutásra kerülő dijazásos megbízhatósági turauthoz. A társaskirándulás résztvevői a nyíregyházi Diadal mozgószinház előtt gyülekeznek délelőtt fél 10 fehérnemű és haris ny ppolás. varrás ^ ^HGER VARR0Gfppf7 varrógép RÉSlN-' Nyíregyháza, Vay Ádánt.-u2. Mégis kisüt a nap Regény. — Irta: Péchy-Horyáth Rezső. 17 Az itthonievőnek a katona az, akivel nem törődünk, akinek bajai, fájdalmai, szenvedései, lelki élete idegen, annak még nevet sem adunk. Pontosan megnézik a képes újságok háborús illusztrációit, a pompás tiszti lakásokat, a festői panorámába beállt tiszti őrszemet, a folyóban vidáman lubickoló tiszteket, az elfoglalt terület lakossága között lefotografált tisztet — és ezzel elintézték a háború érzelmi oldalát is... De a harcvonalban levő katona nem intézheti ilyen könnyen el. Ő térdig áll a sárban és a Vizben, a fázó-reszkető keze a puskát fogja, a lelke, a meleg, érző emberi lelke pedig csordultig van dühhel, utálattal, keserüséggeí* és ádáz gyűlölettel az itthon selyempaplan alatt alvó, kávéházazó, flörtölő, nyaralgató, bálozó nadrágosok iránt... Mert ők aránytalanul elosztva viselik és szenvedik a háború terhét. És csakis ők. Őket elszakították az otthonuktól, ők mindig katonák voltak és lesznek, ha tiz esztendeig tart is a háború, a bölcs intézőség féltékenyen ügyel arra mindig, hogy valamiképpen fel ne váltsák egymást. Aki katonaságának szolgálatát húzta ki születésekor, az mindvégig és megszakítás nélkül katona lesz, aki meg civilséget húzott, az civil, felmentett lesz mindvégig, bármeddig tartson is a háború. Felcserélni őket? Nem, azt nem lehet! Az igazságtalanság volna a kezdettől fogva idehaza élő, élvező, gazdagodó, gyarapodó felmentettekkel szemben... Ki irja meg, hogy mit érez ezek iránt a harcvonalban szenvedő, nélkülöző, fagyoskodó, küzdő katona?! Felértek az erdő legmeredekebb emelkedéséhez. Amíg a fagyökerek alattomosan bujkáló kötelei között óvatosan átbotorkáltak, Ughy elhallgatott. Zsuzsa mély gondolatokba élmerülve haladt mellette. — Nem tehetek róla — folytatta Ughy — de engem mindannyiszor súlyos erkölcsi undor fog el, amikor a mi tisztjeink némelyikét látom! Akik érzéketlenek, szívtelenek, gonoszak a katonáinkkal. A tehetetlenségnek és a tehetségtelenségnek megdöbbentően hü és igaz karrikaturái ezek, akik mindig a meredély szélén tántorognak: a legénység fegyverében mindig benne van a számukra beletolt ólom. Ezek a szegény szürke emberek, akiktől semmi sern áll olyan rettenetesen távol, mint valamely szegény orosz, vagy talián proletár lepuffantása, vagy kereszi tüldöfése, ezek annyi felesleges brutalitásban, | bántalmazásban és megalázásban részesülnek a i részükről, ami örökkön lobogó, örökké engesztelhetetlen, ádáz gyűlöletet plántál a szivükbe. A front tüzzáporában soha más néven, mint bagázs, bitang, banda és kutyák, nem szólítják az itthoniak által »hősök«-nek titulált rajvonalbeli agyagembert. Olyanforma, szembeötlő viszonyt teremtettek ők a legénységgel, mint a nagyságos asszony a mosogatódézsa tündérével. Csakhogy míg az utóbbiak között a nevelési és szellemi különbség talán soha ki nem egyenlíthető, itt erről szó sem lehetne, mert akárhánvszor joggal cserélhetett volna ruhát és rangot a közkatona némely tisztjével! Elfulladt dühhel vágta földhöz a cigareftáját. — Zsuzsóka — beszélt tovább az újságíró és parázsló, elfojtott tűz izzott a hangjában — annyi alávalóságot, embertelenséget és férfiatlan igazságtalanságot követtek el a fronton némely aranygalléros kiváltságosok, hogy a világnak ki kellene fordulnia sarkaiból! Hadd mondják el egyes enyhébb eseteket, nem is említve az állandó pofozásokat és furkósbotokkal leadott botozásokat. A tisztek napi menüje ez volt: pl. gombaleves, resztelt borjumáj, rizsfelfujt, feketekávé és sör. Másnap: nyársonsült malac, turóscsusza, stb. és igy tovább. Ugyanakkor a mi ebédünk mi volt? Egy-egy marék t szemetes, szalmatörmelékes morzsakenyér, piszkos zsák fenekéről kirázva, a sapkánkba; husieves egy darabka csontos hússal, agyonfőtt babszemekkel. Emellett megitták a legénység borát (kéthavi frontszolgálatom alatt — megsebesülésemig — mindössze kétszer kaptunk bort: fél-féllitert), megitták a legénység rumját és kdnyakját és élvezték a mesés fizetéshez érthetetlen tékozlással rápazarolt nagy hadipótlékot : 5— 1 0 stb. koronákat naponta, mig a legénység 36 fillért kapott ugyanekkor, kórházban azonban csak 6 fillért... Galíciában egyszer böjtöt rendeltek el a tisztek, hetenként egy-két napot. Történt aztán, hogy az egyik szakácsukat éppen a böjti napon citáltatták maguk elé és azontulra »ezeregyéjszakai ebédet« parancsoltak, ami egész 120 koronáig mehet. És a sült malacok és egyéb pecsenyék illatát a sok éhes ember naponta szagolhatta, őrült tűzzel a szemeikben. Heteken keresztül nem kaptunk egyéb táplálékot, mint üres »kávé« reggel, leves, picurka hússal délben és ugyancsak üres kávé estefelé. Ez volt egy-egy felnőtt, kora hajnaltól késő estélig ásóval dolgozó, fedezéképitő katona tápláléka! Kenyeret 6—8 ember kapott .egyet-egyet, de azt sem mindennap; volt eset, hogy 5—6 napig egy falat kenyér sem volt, mikor aztán került, egy egész raj — 14 ember — kapott egyetlenegy kenyeret. A tisztek a legénység ellátásával semmit sem törődtek, rászabadították arra az altiszteket s azok mindent magukba tömtek. Ezek soha nem dolgoztak, üldögéltek, aludtak, heverésztek, ezért mind meghíztak, azonban a menázsi javát elszedték, 2—3 adagot is vettek belőle és minden másnak is elszedték a javát: cigarettának, csokoládénak, szardiniának stb. A közönség jobbik része idehaza meleg sziwel vonta el magától mindezeket, hogy az érette küzdő katonákat megörvendeztes se, de nem is sejtette senki, hogy azokból a cimzettek alig részesülnek. (Folytatjuk.)
