Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-31 / 197. szám

2 jníyíryidék. 1929. augusztus 3/. Magyar tanszert vásároljunk! Csonka Magyarország egyik iegfenyegetőbb válságtünete külkereskedelmi mérlegünk ijesztő mérvű passzivitása. Az utóbbi években átlag mintegy 350 millió pengővel több értékű árut hoztunk be külföldről, mint amennyi", értékű árut exportálni tudtunk. Ez igy tovább nem mehet, mert ennek kérlelhetetlen következménye teljes gazdasági elvérzésünk lenne. A mult évben a m. kir. kereskedelmi kormány és a magyar kereskedelmi és iparkamarák a külkereskedelmi mérleg deficitjének leküzdése érdekében megindították a »Magyar Hét« akcióját, amelynek az a célja, hogy a magyar fogyasztó közönség elé tárva külkereskedelmi mérlegünk ijesztő mérvű passzivitását, a közönséget a hazai gyártmányú áruk 'vásárlására buzdítsa. Az elmúlt évben először foganatosított »Magyar Hét« mozgalomnak jó hatásai jelentkeztek, azonban ez a mozgalom csak akkor vezethet eredmény re, ha a propagandát állandósítva a közönség figyelmét állandóan ébren tartjuk és ismétlődő alkalommal elébe tárjuk, hogy a ma. gyar gyártmányú áruk vásárlása egyik legfontosabb nemzeti érdekünk. A debreceni kereskedelmi és Iparkamara nevében tehát a szeptemberben megnyíló uj iskolaév kezdetén szózattal fordulunk ugy a szülőkhöz, mint a iskolai növendékekhez, hogy vásároljanak magyar gyártmányú tanszereket és Írószereket; mert a fogyasztásra kerülő tanszerek és. Írószerek jeíefitékeny része még mindig külföldi gyártmányú. Minden magyar embernek hazafias szent kötelessége, hogy minden cselekedetével megcsonkított hazánk erejének gyarapítását szolgálja. Egyik legfontosabb kötelességünk, hogy ha vásárolunk valamit, pénzünkért magyar árut vásároljunk, mert ezáltal magyar ipa rosnak és magyar munkásnak juttatuk kenyeret és a magyar ipar fejlődését mozdítjuk elő. Megdöbbentő vérveszteséget jelent számunkra az, hogy az utóbbi években évente körülbelül 350 millió pengőt adtunk ki külföldi árukért. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy az idegen áruk behozatalával 100.000 munkást és 10.000 tisztviselőt tart el a kis Csonkamagyarország a külföldön ugyanakkor, mikor idehaza magyar mun kások és magyar tisztviselők ezrei munka nélkül nyomorognak. Ez igy tovább nem mehet, — a mi pénzünknek itthon kell maradni. Minden magyar ember, legyen felnőtt, ifjú, vagy gyermek, értékes szolgálatot tehet hazája érdekében, ha céltudatosan mindig magyar készítésű árut vásárol. Fontos hivatás vár a tanuló ifjúságra is, amely a szükséges iskolaszerek beszerzésénél támogathatja jelentékenyen a hazai ipart azzal, hogy magyar gyártmányú iskolaszereket vásárol és szüleit magyar gyártmányú iskolaszerek vásárlására kéri. Fontos hivatás vár azonban a szülőkre is, mert hiszen az iskolai bevásárlásokkal egyidőben sok mindenféle ruházati és egyéb cikkekkel is el kell látni a tanuló ifjúságot. Hazája érdekében cselekszik minden szülő, ha mindezek bevásárlásánál is arra törekszik, hogy gyermekét ma gyar gyártmányú cikkekkel lássa ei-és szerelje fel. A magyar jövendő reménysége a magyar fiatalság. Ennek .a magyar fiatalságnak már most szivébe kell vésnie azt, hogy magyar ember magyar . árut vásároi s hazafias munkáját meg kell kezdenie azzal, hogy tanulmányai folytatásához csak magyar gyártmányú hangszereket és iskolaszt<|» ket vásárol. A magyar fiatalság a magyar re ménységnek, a szebb és jobb magyar jövőnk érdekében végez jó munkát, ha bevásárlásainál a ma,gyar árut keresi és pénzét magyar áruért adja. Minden fillérrel amelyért magyar árut vásárol magyar emberek megélhetését teszi könynyebbé, magyar gyermekek kenyerének biztosításához járul hozzá és Magyarország job}o jövőjének szent ügyét szolgálja Gondoljuk meg ezeket és cselekedjünk ugy, mint azt magyar szivünk "érzése parancsolja. Kérjük az iskola igazgatóságait, tanfelügyelőket, a lelkészeket, a tanárokat, a tanítókat és mindég kit, hogy egész odaadással és teljes lelkesedéssel szolgálják ezt a hazafias nagy célt, mert csak igy remélhetjük Magyarország feltámadását. Debrecen, 1929. augusztus hó. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Sesztina Jenő Radó Dezső dr felsőházi tag. kir. tanácsos ! kir. korm.-főtan., kamarai főtit. kamarai elnök. A „Nyírvidék" munkatársának beszélgetése Csekey professzorral, a dorpati egyetem tanárával, a&i meg akarja változtatni Budapest nevét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A magyarok világkongresszusának külföldi résztvevői között találtuk Csekey István dr. tartui (dorpati) egyetemi tanárt is, aki az észtek Gusztáv Adolf svéd király által alapított háromszáz éves világhírű egyetemén a közigazgátási jog nyilvános, rendes tanára és a »Dorpati Magyar Tudományos Intézet« igazgatója. Csekey hat esztendő óta fejt ki a magyarral rokon észt nemzet körében igen eredményes munkásságot, amelyről nemcsak a külföldi szakirodalomban megjelent tanulmányai és intézetének kiadványai tanúskodnak, hanem különböző külföldi tudományos gócpontokban tartott előadásai, a bel- és külföldi sajtóban kifejtett publicisztikai tevékenysége is. A mult év nyarán Budapesten megtartott III. finn-ugor közművelődési kongreszszusra ezer északi testvért hozott magával Finn- és Észtorszogból. BETTY BALFOUR JACK TREVOR ragyogtassák be neveikkel az Apolló hétfő—keddi műsorát a Csekey professzor a »Nyirvidék« munkatársának a következőket mondotta: — Javasoltam a kongresszuson a vízumkényszer eltörlését. Furcsának találom, hogy a kongreszszus résztvevői vízummal jöttek Magyarországra. Ha ac utódállamok közigazgatása ezer akadályt akar gördíteni az élet áramlása elé, ez ellenséges magatartásuk ért hető. Nekünk azonban példát kellene adni és lehetővé tenni, hogy a közigazgatásilag tőlünk elszákitott, de lelkükben, kultúrájúkban velünk szoros kapcsolatban álló véreink, minden akadály nélkül eljuthassanak hazájukba. Szent István hetére eltörölték a vízumkényszert, miért nem lehet ezt állandósítani? Hiszen a kulturállamok legtöbbje között már nincs vízumkényszer. Javaslatot terjesztettem a kongresszus elé ebben az irányban. Valamennyi delegátus egyöntetűen MÁMOR PEZSGŐS ÉJSZAKÁK cimü ,,Rádius'

( milliárdos filmjében A F O ILi ILi O STÁROK VERSENYE Pénteken csak 1 napig STÁROK VERSENYE CONRAD VEIDT (A TITKOK ÉJSZAKÁJA) RAMON NOVARRO és ALICE TERRY MOTAUR 16 felv. egyszerre a két világfilm Szombaton Vasárnap A világ legnagyobb s legújabb 3 részes dzsungel kalandor filmje! DZSUNGEL HŐSE Kalandor dzsungel dráma 3 rész 16 felvonásban A főszerepben ELMO LINCOLN a Tarzan filmek hőse Teljes el

őadást betöltő óriás film kisérő film nélkül Előadások kezdetete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor elfogadta a javaslatot és remélem, hogy a magyar kormány is megszívleli kérésünket és lehetővé teszi a vízumkényszer mielőbbi megszüntetését. — Miért javasolta a kongreszszus előtt Budapest nevének meg változtatását ? — 1928 tavaszán Budapest székesfőváros tanácsa a város zászlószineit meg akarta változtatni, mert a mostaniak az oláh zászló színeivel azonosak. Az egész világ tudomására kellene hozni a legpregnánsabb formában, hogy mi még az árnyékát is kerülni akarjuk annak a lehetőségnek, hogy bennünket összetévesszenek egy olyan országgal, mellyel az összetévesztést egyenesen sertőnek és elkerülendőnek tartjuk. Mivel Magyarország és románia fővárosaiUak megtévesztően hasonló hangzása miatt a külföldi sajtó bukaresti keltezéssel a legbalkánibb visszaéléseket magyarországiaknak tulajdonítja, gondoltam arra, hogy felvetem a város nevének megváltóstatását. Nemrégiben Norvégia váltóztatta meg Christiánia nevét Oslóra, holott itt nem is politikai hanem tisztán történelmi okok játszottak közre. Helyesnek tartanám ha a főváros neve Buda lenne, a .szlávos hangzású pest elhagyása annál is inkább helyes lenne, mert idegen nyelven a legborzalmasabb keleti betegséget, a pestist jelenti. Csekey István dr. indítványt terrjesztett elő, abban az irányban, hogy a magyar kormány forduljon felirattal a nemzetek szövetségéhez és kérjen orvoslatot a magyar szellemi és sajtótermékeknek az utód államokból való kitiltása miatt. Deauvillei levél Speciális különvonat röpiti keresztül a szürke hajnali csendben az utasok ezreit Párisbpl Deauvilleba. Reggel 7 órakor indul Párisból 'és a tízórait már szép kaszinói terraszon költjük el, horribilis áron. A jazzok fülsiketítő muzsikáját majdnem minden ember vagy a pohár szélén kis kanállal, vagylábbal topogja: »C est tres amusant« Művész legyen a talpán, aki egy-egy széket tud kaparintani maga alá. Bár nem baj, mert, aki állni kénytelen, az táncol. * 1 | A fekete zenészek fékevesztett tempóban dolgoznak. Még hol van dél és már mind csurom vizesre dolgosta magát. Annyi szünetet sem tartanak, hogy kissé megtörüljék arcukat. A közönség nem kiabál, 'de ordit, ha abba akarják hagyni. A publikum vad, nem az igazi, régi »plage« közönség. Szórakozni jöttek a párisiak 1 —2 napra, ugy hát két kézzel, teli szájjal habzsolják mindazt, amit lehet. Szórják a pénzt. Egy nap nem a világ. A tenger vize már hűvös és ez a vasárnap az utolsó, amely bezárja az idényt. Innen szétszélednek Biaritzba, Monte-Carlóba, le délre, ahol még lehet fürdőéletet élni. ' Semmi sem változott. Az emberek százezrei ellepik a vendéglőket, hallatlan árakat fizetve egy-egy rossz ebédért. Mindenki siet a versenyre. — Mintinguette volt Deauville csillaga, királynéja (elég csúnya hozzá). Csak a lábszárait nem festi, preparálja, mert az az egyetlen szép rajta és illik minden toilettehez. De különben... Néhány napig, dacára a szép, napsugaras délutánoknak nagyon =zomoru volt. Az emberek elha-