Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-30 / 196. szám

! 1929. augusztus 30. JSíVíRYIDÉK. 3 Iskolaszentelés Tisza­nagyfalu községben Folyó hó 25-én, vasárnap dél­után lélekemelő magasztos ünnep, ség keretében szentelték fel Tisza­nagyfalu községben az utolsó fillér­ig államsegélyből épült róm. kath. elemi népiskolát. Ez alkalomra a teljesen kész, külső méreteiben is nagyon szép iskolát és tanitói lakást a levente­lányok virágfüzérei, koszorúi és bokrétái díszítették. Az iskola-ud­var pedig a leventék Ízlését bizo­nyító gyönyörű lombsátortpl volt ékes. Az iskola előtti nagy térséget tel­jesen betöltötték az ünneplők szá­zai, kik között lélekemelő lát­vány volt a szomszédos Rakamaz községből Papp Endre esp>eres-plé­bános és Kóder Frigyes községi fő­bíró vezetésével átj(Itt ünnepi, zász­lós processió.. A szentelés felemelő szertartását Papp Endre esperes-plébános vé­gezte, mikor is a tőle már megszo­kott lebilincselő szavakkal fejte­gette áhítatos hallgatósága előtt az jskola, a gyermek és a szülő között fennálló szoros kapcsolatot. Majd az iskola építésének történetét vá­zolta. Ennek során soha ei' hem muló hálával emlékezett meg gróf Klebelsberg Kunó vallás és közok­tatásügyi miniszter ur őnagyméltó­ságáról, kinek bőkezű államsegélye tette lehetővé ezen nagyon szép iskolának az egyházmegyei főható­ság s a gávai kerület nagynevű or­szággyűlési képviselőjének, gróf Csáky Károly honvédelmi minisz­ter ur őnagyméltóságának megértő támogatásával való felépítését. Nem felejtkezett meg Szabolcs­vármegye kir. tanfelügyelőjéről sem kinek a tanügy terén kifejtett ál­dásos tevékenysége vármegyeszer­te ismert. Isten áldását kérve az iskolára és a lakosságra, köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az épités ne­héz munkájában bármilyen módon és mértékben segítségére voltak. Most Gurbán László községi főjegyző emelkedett szólásra. Indítványára a község lakossá­ga lelkes örömmel határozta el, hogy soha el nem muló nagy hálá­ját ezen ünnepélyről küldött táv­iratban tolmácsoíja gróf KSebels­berg Kunó vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur őnagyméltóságá­nak. Majd keresetlen szavakban kö­szöni meg azon fáradtságot nem ismerő munkát, kérést, könyör­gést, mellyel Papp Endre esperes­plébános ennek a kicsiny község igen szegény, de nagyon becsüle­tes lakosságának óhaját valóra vál totta, ezen szép, tiszta kő, szikla­szilárd iskola felépjjését lehetővé tette. Ebben a községben — mond­ja — mindenki nagyon jól tudja, hogy az iskola tudást, a tudás pe­dig .erőt jelent, s nehéz helyze­tünkben csak a tudással párosult kitartó és szorgalmas munka az u hatalmas fegyver, mellyel rab­láncainkat biztosan szétzuzzuk. En nek elérése érdekében még csak arra van szükségünk, hogy becsü­letesen, önzetlenül szeressük egymást. Ne feledjük soha, egy pillanatra sem, hogy mi magyarok nagyon kevesen vagyunk és az egész világ ellenségünk! Erősítsük azért szivünket az egymás iránti becsületes szeretetre, akkor rajtunk a pokol kapui sem vesznek erőt s rövidesen valóra válik imádságos boldog hitünk: Magyarország fel­támadása! Végül Kóder Frigyes rakamazi községi "főbíró kérte Isten áldását a magyar tanítók önzetlen r»«i­jtásságára. A lélekemelő magasztos ünnep­ség hatása alatt mindenkinek sze­mében örömkönny csillogott, lelké­ben hála és szeretet lakozott. Mi azzal a felemelő érzéssel tá­voztunk ezen igazán kedves ünne­pélyről, hogy addig nincs veszve agyontiport árva nemzetünk szent ügye, mig az egyszerű falusi lakos­ság ugy örvend az iskolának s ugy szereti vezetőit, mint ezt Ti­szanagyfaluban örömmel láttuk és tapasztaltuk. Hogyan csinálná? Ötiet rovat „Kntaknt fúratnék a külső perifériákon, hogy megmentsem a lakosságot a szomjnságtól és piszoktól! A »Nyirvidékben« megindított uj rovat a szomjas polgároknak* alkalmat ad arra, hogy kifejtse minden panaszát, akár szegény, akár gazdag, hogy »Hogyan csi­nálná ?« Én se maradjak el a hozzá szólásommal, csak röviden akarom leírni mindazt, hogy »Hogyan csi­nálnám ?« Minden esetre legelő­ször is körültekinteném a külső perifériákat, hogy az a szegény nép, aki egész nap étlen-szomjan dolgozik, ha este hazajön a dolog­ból megizzadva és szomjasan, váj­jon tudja-e a testét ápolni és szomjúságát oltani, hogy másnap is tudjon sínylődő családjának, kik otthon az éhségen kivüi szomju­ságban szenvednek, kenyeret ke­resni és ha keresett, akkor leg­alább a szomjúságát tudja oltani, de sajnos az utóbbit nem tehetjük. A városban lakók ezt nem tudják, [ mert vnem szenvednek vízhiányt. | Elképzelhető, hogy mi az, amikor 10—12 utcának egy csepegős kút­ra kell járni s ott annyira össze­gyűlünk, hogy délben megyünk el vizért, akkor csak késő este ke­rülünk haza szomjazó családunk­hoz. Legelőször is kutakat állitat­nék fel, hogy kiküszöböljem a víz­hiányt, csak azután vezetném be a vízvezetéket a városban, mert a város belterületén minden lakóház­nak megvan a maga ivó és mos­dóvize. E miatt fordulunk az illetékes fórum elé, hogy ezen a vízhiányon wargősen segítsen, mert ebben a melegségben szomjan és piszok­ban pusztulunk el. Tisztelettel a Honvéd, Kert, Vég, Maláta, Kis­teleki, Kéz, Róka, Temető, Nádor, utcák, valamint a laktanya-tér, Vá sártérköz, Laktanya-sor s többi utcák szomjas és izzadt .tettel le­fekvő adófizető polgárai. A pengószámitás bevezetése óta 20 százalék­kal drágult a megélhetés az egész vonalon Ha a mostani árakat a pengő­számitás életbeléptetésekor, vag\*s az 1927. január elején érvényben volt árakkal összehasonlítjuk, ugy f az egész vonalon, különösen az iparcikkeknél általános áremelkedést álla­pithatunk meg. Csak két számottevő árucikk let» olcsóbb, a buza és a rész­vény, tehát éppen azok a cik­ELMO LIHCOLK A „TARZAN" filmek főszereplőjének legújabb 3 részes kalandor filmje DZSUNGEL HŐSE szombat—vasárnap az APOLLÓBAN Csütörtökön Szí oruan csak felnfftteknek ! Csütörtökön 5 órai előadás csak nőknek, 7 és 9 órai előadás csak férfiaknak MENJ ORVOSHOZ (Á LSZEMÉRE M) Jegyzetekegy orvos naplójából. Fiatal emberek és leányok tragédiája 8 fejezetben. Irta; Dr. Curt Thomolla ,,UFA" kisérő műso r STÁROK VERSENYE Pénteken csak 1 napit) STÁROK VERSENYE CONRAD VEIDT (A TITKOK ÉJSZAKÁJA) RAMON NOVARRO és ALICE TERRY nm IX TT P 16 fel v- egyezerre 111 \J 1 UH a két világfilm. Előadások ktzdetete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor a tudomány megállapí­totta, bogv az anyatej fel­veszi magába a koffeint! Várandós és szoptató anyáknak gyermekük és saját egészségük kedvéért csak koffeinmentes Hag kávéval volna szabad él­niük. Igy nem kell a kávé élvezetéről lemondaniok, mert a Háti kávé éppen olvan jóízű, mint minden más legjobb minőségű bnb­kávé és amellett minden­kire nézve telj?sen ártal­matlan. Csupán uz 192b!. évben 7000-nél több német orvos mondott dicsórő bírálatot a Hag kávéról. Még ma tegyen kísérle­tet, csomagja csak 2.80 pen­gőbe kerül. Kapható min­den jobb gyarmatáru- és csemegekoreskedésben. fi - • '\J fíag kávé megóvja sziv9 Hag Kave Rt., Budapest, IX., Ranolöer-utca 21 kek, ahol a közérdek a maga­sabb árszínvonalat kívánná, mig a többi árucikkeknél állandó drá­gulás mutatkozik. A hivatalos index ugyan alig 3 százalékos drágulást mutat. 1 Sajnos azonban, a hivatalos in­dexszámítás nem túlságosan reá­lis, mert együttesen csoportosítja az elsőrendű szükségletet képező és az egyéb cikkek árait és ezek­ből állapítja meg az indexszámot. Ha például a munkásruha emel kedik, a szalonruha ára viszont csökken, ugy megállapítja, hogy a ruházati index nem változott, holott a munkásosztályt a mun­Kásruha drágulásáért nem kárpó­tolja az, hogy a szalonruha ára csökken. Ugyanez vonatkozik az élelmiszerpiacra is. Ha a zsír ár^ emelkedik, ezzel nincs összefüggés ben a szalámi vagy sonka árának esetleges csökkenése. Jelenleg a megélhetéshez tény­teg szükséges áruk ára átlagosan számítva 20 százalékkal magasabb, mint 1927. erején, akinek tehát akkor napi 100,000 korona, azaz átszámított értékben 8 pengőre volt szüksége, hogy a szokááüs szükségleteit fedezze, an­nak most legalább 10 pengő kell. A 20 százalékos drágulás fő­oka a 'spekuláció kikerekitési ma­nővere, amelynek kapcsán a pen­gőszámitás behozatala után a nem kerek árjelzőszámokat felfelé kere­kítette ki. Ha pl. azelőtt 10 ezer korona volt egy kávéházban a reggeli ára, ez pengőértékben 80 fillérnek felelt volna meg, rendsze­rint azonban kikerekítették 1 pen­gőre. A borravaló pl. előbb kisebb kávéházakban és vendéglőkben 1000 korona, nagyobb helyeken 2000 korona volt, ami '8, illetve 16 fillérnek felelt meg, a kikereki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom