Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-28 / 194. szám
6 JNfltfRVIDÉK. 1929. augusztus 28 Közgazdaság A magyar malomipar problémái. A Magyar Fővárosi Malomegyesület jelentése szerint Ausztriá win a lisztbevitel 16 százalékát, Csehszlovákiában 50.6 százalékát, Németországban 86.6 százalékát ledezi' Amerika. A magyar lisztkivitel előmozdításának egyik természetes eszközét: a kiviteli tarifákat illetően megállapítja a jelentés, hogy az egyesület idejekorán megtett előterjesztése nem nyert elintézést, noha megfelelő időben az is egyik hathatós eszköze lett volna a kivitel fejlesztésének. A malmok egymásközti versenyét illetőleg kiemeli a jelentés a malomiparnak azt a törekvését, nogy a lisztüzletet egyöntetű lebonyolítási feltételek megállapítása utján egészséges alapokra helyezze. Az éles verseny miatt azonban ez a törekvés nagy nehézségekbe ütközik. Üzleti körút Keletázsiába A Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt. hazai kivitelünknek a távol Keleten való propagálása érdekében nagyobb üzleti körutat tervez Indiába, Burmába, Jávába, Kínába és Mandzsúriába. Ezen útra Fülep Jenő György vállalkozott, aki közel évtizedet töltött Indiában és a távol Keleten, melynek viszonyait alaposan ismeri A hat-hét hónapra tervezett útra Fülep magával viszi minazoknak a cégeknek ajánlatait, árjegyzékeit mintáit, amelyek ezek iránt a piacot iránt érdeklödnek és igyekezni fog nemcsak az üzleti lehetőségeket kipuhatolni, hanem üzleteket is kötni s az eladási szervezetet kiépíteni. Azok a gyári vállalatok, amelyek ezen exportlehetőségek iránt érdeklődnek, közvetlenül fiírdulhatnak a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-hoz (Budapest V., „Mérleg-u. 3.) amely készséggel szolgál mindennemű felvilágosítással az érdeklődőknek. Európai Egyesfiit Államok Irta: Krska Miklós. III. Schifferék papírgyára. Ismeretes, hogy Schiffer Miksa már régóta foglalkozik egy olyan papírgyár létesítésével, amely kujcoricaszárból állítaná elő a celluloset. Hosszú ideig Szegeddel folytak ez ügyben a tárgyalások, amelyek azonban nem jártak sikerrel. Most állítólag Dombovár mellett döntöttek, ahol az Eszterházy hercegi birtok vállalta a nyersanyagszükséglet biztosítását. Győr hitelszavatosságot vállal iparosaiért és kereskedőiért. Győr város f. évi februári közgyűlése kimondotta, hogy a győri kiskereskedők és kisiparosok hi•teligényeinek a győri pénzintézetek utján való kielégítésére az állami hitelakció példájára 150— 150 ezer pengős hitelszavatosságot vállal. A közgyűlésnek ezt a határozatát a város kormányhatósági jóváhagyásra terjesztette fel. A kormányhatósági 'jóváhagyás meleghangú leírat kíséretében e napokban érkezett meg a belügyminisztériumból a x városhoz. A le«-atnan elmondja a miniszter, hogy nagy örömmel veszi tudomásul Győr városának ezt a határozatát, mert ebből a kezdeményezésből azt látja, hogy a város tudatában van annak, hogy a kereskedő és iparosérdekeltség hiteltámogatása milyen jelentős az ország gazdasági érdeke szempontjából. Az irodalomban az eszme viszhangra a nagy olasz költőnél, Dante 'Alighierinéi (1265—1321) talált »De monarchia® cimü munkájában. Az ő fellépése után kezdenek a bölcselők tüzetesebben fog lalkozni az emberiség egyesítésének problémájával. Szerinte az emberi szellem minden emberben ugyanaz, egy nagy közös szellem töredéke él minden ember lelkében. Az emberi lélek ezen egyenlőségénéi fogva tehát kölcsönösen meg kell becsülniük egymást az embereknek és békében keli élniök egymással. A világnak főtör^cvése, hogy béke uralkodjék a földön. A megismerés, a gondolkozás mindnyájunk közös feladata, mely feladatot csak békében teljesíthetjük. Épen ezért olyan szervezetet kell adni az emberiségnek amely ezt a békét, a szellemiek felett való elmélyedést, a nyugodt gondolkozást biztosítani tudja. Ez pedig. Dante szerint a csaknem az <%ész európai népességet magában foglaló német-római császárság. Dante után Hugó Grotius (1583 —1645) a természetjogi iskola megalapítója »De jure belli ac pacis« cimü munkájában az ember alaptermészetéből vezeti le az emberiség egységét. A közös emberi természetet vélte uj igazságnak, holott ezzel tulajdonképen csak a régi stoicus igazság nyomára lépett. Az emberiség belső kibékülését, a kölcsönös jogtiszteletet és jogegyenlőséget kívánta a népek között. Az ő nyomán tovább fejlesztették e gondolatot a németeknél Lessing, Herder, a franciáknál Turgot,Condorcet. A természetjogi iskola e tanítása eredményezte aztán a XVIII. század egészen humanista és kozmopolitikus irányzatát. Auguste Comte (1798—1857) a pozitív iskola feje is entitásnak tekinti az emberiséget. Sőt pozitív es legmagasabb lénynek épen az emberiséget nyilvánítja, mert ez egyedül orökévaló, az egyén, a nép és nemzet mind mulandók. Végül Brassay, Hunfaivy ismét ?ísszatémek Dante eszméjéhez s azt állítják, hogy az emberi lélek az általános emberi léleknek része, mint a vízcsepp a tengernek. Kétségtelen, nagy misszió Dante fellépése s a többi irók munkája, mégis, ha a mai szemmel kritikát akarunk gyakorolni felette látnunk kell azokat a defektusog kat, melyek Dante gondolatában vannak. Mindenekelőtt hibája Dan tenak, hogy szerinte a megismerés és gondolkozás az egyedüli szellemi 'feladata az emberiséégnek. Nem kizárólag azért vagyunk a világon, hogy megismerjük a dolgok lényegét: rerum cognoscere causas, hanem hogy cselekdjünk. A szobatudós, ha a gyakorlatban nem valósit meg semmit, bár előbbre viszi a tudományt, de nem viszi előbbre az emberiséget. A béke, a küzdelemnélküliség oly ideál, mely mellett az emberiség magasabbra nem emelkedhet, tehát tévedés azt hinni, hogy a béke mint Hobbes mondja a pax et securitás, egyedüli java az emberiségnek. Az emberiség belső konstrukciójából következik, hogy nem tudjuk a legmagasabb ideálokat trtáskép, mint küzdelem árán megvalósítani. Figyelmen kivür" hagyta Dante azt is, hogy az emberiség nem egy kész idea félé törekszik. Lessing fejtette ki a XVIII. században, hogy a különböző népeknél és különböző korokban az elérendő idea különböző, az emberiségnek, mint egyénnek nincs ideálja. Hiába mondja Dante, hogy valósítsuk meg az emberi ideát egységesen az egész emberiségre nézve. Hiszen sokszor még ma sem tudjuk, hogy mit keli tekinteni elérendő ideálnak. Az angoloknak az ideáljuk, hogy uralkodjanak a maguk hajóhadával, a németeké, hogy szárazföldi hadseregükkei, a franciáké pedig, hogy szelfemüktrel. Nem tudjuk tehát oly bizonyosan, mint Dante mondja, hogy mi az emberi lét célja, az emberi ideál nem áll előttünk készen, hanem keresnünk kell azt. Mindegyik nép másban látja az eszményt s az emberi lét más oldalát munkálja ki. Igy az emberi eszme sokkal váltózatosabb és gazdagabb, mintha egységes volna. A legsúlyosabb akadálya pedig az emberiség egyesítésének — mint azt már láttuk is — az, hogy az emberiség nem egyénekből áll, hanem népekből. Kant (1724 — 1804) fejtíAe ki »Zum ewigen Frieden« cimü müvében, hogy nem lehet az egész emberiséget egy nemzetté összeolvasztani, mint Dante szeretné, épen azért, mert az emberiség népekből álló kapcsolat. Az emberiség és egyes közt lévőj alakulat, a nemzet, hosszú ideig útjában fog állani az emberiség egyesülésének. 5272—5 A mai nehéz gazdasági viszonyok következménye folytán felhívom a mélyen tisztelt urihölgyeim n b. figyelmét, hogy elsőrendű munkaerőkkel garancia mellett a következő szolid szezonárskat vezettem be szalonomba. — Legújabb divat szerint eredeti párisi modellek után: Női téli kabátok Estélyi és utcai ruhák Iskolai egyenruhák Iskolai kabátok Urihölgyek, kik tanulni akarnak, saját részükre dolgozhatnak és a legújabb divat szerint, jutányosán női ruha szabászatot a legrövidebb idő alatt elsajátíthatják. Molnár nőiruha divatszalon Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 8. szám. 20 — 24 P-ig 8—12 P-ig 6 — 8 P-ig 8 — 12 P-ig Hogy a nemzeti szellem erején >aióban megtörik az egyesítési törekvés, azt a történelmi példák is igazolják. Olyan világállamok, melyek a földteke Összes emberét felölelték volna, nem. voltak és nem is lesznek, de olyanra, amely sok népre kiterjedt találunk négy példát is. A római birodalom bukását a római szellem hanyatlása okozta, mellyel szemben ott állott a barbár népek nemzeti öntudata. Nagy Károly (768—841) birodalmát ép ugy, mint Napóleon birodalmát a népszellem ereje robbantotta szét. Egy nemzet sem tűrhette a Világhatalom kényszerítő egyetemességét, egyformásitását. Psychologiai lehetetlenség volt a németre, olaszra nézve, hogy őt francia módon, francia szellem szerint kormányozzák. Az ered mény a világhatalmak felbomlása lett nemzeteikre. Ugyanez lett a sorsa a német-római császárságnak is. A császárság a hűbéri eszmékből nyerte éltető elemét. A hűbéri eszmék hanyatlásával azonban a császár, mint legfőbb hűbérúr hatalma alá tartozó nemzetek csakhamar kivívták szuverenitásukat, teljes függetlenségüket jgy, hogy a császárság csak árnyhatalommmá válik, mely aztán 1806-ban névleg is megszűnik. Amint látjuk, sem az elmélet, sem a mult példái nem sok reménnyel biztatnak az Európai Egyesült Államok megvalósíthatóságára nézve. Mégis a várható előnyök oly jelentősek, hogy Briand nem habozik már a szeptemberi népszövetségi ülés elé terjeszteni tervé. Túlságos optimizmussal azonban nem kell eltelve lennünk a tervvel szemben. A békevágy ofy erős a nemzetekben, hogy talán az egyes nemzetek " belemennének szuverénitásuk némi korlátozásába is az összesség érdekében, hogy azonban oly szoros államegységet, mint az Amerikai Egyesült Államok, itt Európában még évszázadokon át nem lehet íesz teremteni, az bizonyos. Különösen nem várhatjuk ily rendkívül nagy horderejű probléma megvalósítását a Népszövetségtől, mely még egyetlen érdemleges ténykedésére sem tud rámutatni. Ha az európai nemzeteknek egy nagy államszövetségben való egyesítését nem is várhatjuk, mégis örömmel kell üdvözölnünk Briand gondolatát, mert ez meg togja könnyíteni a leszerelésre, a döntőbíráskodásra és a gazdasági béke megteremtésére irányuló fáradozásokat. Mindenesetre nagy érdeklődéssel 'tekintünk a Népszövetség legközelebbi ülése elé. (Vég e. ) ^ — Szezonnyitó tánciskolái tanfolyam! Tisztelettel közlöm a szülőkkei és a tánckedvelő ifjúsággal, hogy a Gazda Otthonban (Bethlen-u. 24. 1. em) levő tánciskolámban 1929. szeptember hó 6-án hétfőn este 8 órai kezdéssel uj tánctanfolyamot nyitok. Tanításra kerülnek a magyar és az összes szolid modern táncok. E tanfolyam ideje hat hét, hetenkint háromszori oktatással, hétfő, szera és pénteken. Vasárnapokon 8— 12-ig összgyakorló táncestélyek.— Biztosithatom a n. é. közönséget, egy tanfolyam ideje alatt bárki megtanul táncolni. A tőlem megszokott alapos oktatás közismert. »Schildmayernél jól tanulhat«. Beiratkozni már most lehet Bethlenutca 24. földszint 1. Tandíj hat hétre 12 pengő. Zenekar vezető: Scháhter Sándor, a zongoránál Körmendy Géza. Teljes tisztelettel: Schildmayer Árpád oki. tánctanár . 3X:
