Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-28 / 194. szám

28 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Trianon és a statisztika Irta: Dr. Kenéz Béla egyetemi tanár országgyűlési képvéseiő A magyar törvénytár nagyjelen­tőségű törvénycikkel gazdagodott A hivatalos statisztikai szolgálat­ról, ennek újjászervezéséről szól az uj törvénycikk. A magyar hivatalos statisztika szervezetét az egész világ már ré­gen mintaszerűnek ismerte el, mégpedig azért, mert a hivata­los statisztika szervezetének az el­mélet által megállapított és a gyakorlat által kipróbált, kiforrott elveit, relatíve magyar hivatalos statisztika valósította meg a leg­tökéletesebben. A statisztika valósággal a sze­me a kormányzatnak, a statisz­tika előkészítő és felvilágosító munkája nélkül nagyon sok kor­mányzati intézkedés sötétbe ugrás lenne. Nem tudok elképzelni Tce­reskedelmi szerződést, amelyet meg lehetne kötni 'külkereskedel­mi statisztikai adatok ismerete nélkül. Egészségügyi politikát folytatni a moralitás és a morbi­ditás statisztikájának ismereté nél­kül nem lehet. Egészséges, helyes­írányu kultúrpolitika csak tökéle­tes tanügyi statisztika alapján kép­zelhető ei. A jogászok él fogják ismerni annak az állításomnak a helyességét, hogy a statisztika volt az, amely a régi büntetőpoli­tiüát alapjaiban renditette meg és segített megteremteni a modern büntetőjogot azzal a megállapítá­sával' hogy az elitéltek sorában a fiatalkorú és hivatásos vissza­eső bűnösök száma növekvőben van. Nem akarom én itt e lap olva­sóit untatni a statisztika ama el­méleti, teoretikusabb értékű szol­gálatainak példák utján való be­mutatásával, amelyek abban álla­nak, hogy a statisztika összefüg­géseket állapit meg causális nexu­sokat, mondhatnám, társadalmi törvényszerűségeket, a társadalmi élet különböző jelenségei és jelen­ségcsoportjai között. Pedig a mai viszonyok között nem volna érdektelen és tanulság nélkül való hogy kimutassam azt az össze­függést, amelyet a statisztika ré­gen megállapított s amely fenáll a földbirtokmegoszlás, tehát a földbirtokpolitika és a népesedés, mégpedig a népsűrűség, valamint a népszaporodás között. Nemaka rom felsorolni a statisztikának mindennap használt szolgálatait, melyekkei lépten-nyomon találko­zunk, a hétköznapi életben, hiszen, ha valamely község iskolát, járás­bíróságot, adóhivatalt, vasútállo­mást, vagy vásárjogot kér, kíván­ságát statisztikai adatoknak óriási tömegével szokta alátámasztani. Arra akarok rámutatni, hogy Tria­non égbekiáltó igazságtalanságai ellen is hathatósabb fegyver éppen a statisztikai, szolgálat. A statisztika mutatta ki azt, hogy a nemzeti államok kialaku­lásának s a nemzetiségi önrendel­kezési elvnek ürügye afatt három és fél millió magyart szakítottak ei tőlünk azért, hogy a történelmi Magyarországnál még sokkai 'ke­vertebb népességű uj államokat hozzanak létre. Egy tekintet mu­tatja, hogy Csehszlovákiában a csehek 50 százalékát sem teszik ki a népességnek, hogy Jugoszlá­viában a szerbek pedig csak 40 százalékot alkotnak, pedig a tör­ténelmi Magyarországon, a hábo­rú előtti utolsó népszámlálásnál a magyarság már 55 százalékot al­kotott. És a statisztikus az, aki a maga tárgyilagos adatainak is­meretében joggal kérdheti, bármi­lyen képtelenségnek is tetszhetik az, hogy ha az Európa sorsát in­téző hatalmak nemzeti államokat akarnak, miért nem gondolnak ar­ra, hogy a háromfajta Svájcot népessége szerint: német, francia, olasz Svájcra darabolják, vagy «níért nem gondoltak arra, hogy Belgiumot vallon és flamand la­kossága szerint kettészakítsák? Ugy-e, még gondolatnak is ször­nyű, pedig a nemzetiségi territo­riális elv keresztülvitele Magyar­országon még ennél is képtelenebb mert Magyarországon a fajkevere­dés egész a községekig megy. Magyarország községeinek 40 százaléka, sőt az általam legjob­ban siratott Erdélyben a községek nek több mint 50 százaléka ve­gyesnyelvü, vagyis olyan község is volt, ahoi két, helyenként há­w»jm, sőt négyfaju nép lakott év­századok óta békés boldogságban. Bővebben kifejtettem én ezeket az adatokat abban a memorandum ban, amelyet évekkel ezelőtt grót Apponyi Albert megtisztelő fel­szólítására készítettem Anglia egy­kori bécsi nagykövete, lord Bryce számára, aki, mint annyi más ne­mes honfitársa, nagy megértéssel viseltetik a magyarok igazsága iránt. Ugyanott rámutattam arra is, hogy a háború előtt a szerbek három helyen laktak: a magyar anyaoi'özigban, a Dráván tul:Hor­yát-Szlavonországban és a függet- i len szerb királyságban És az »el­nyomott« magyarországi * szerbek 49 százaléka tudott irni-oívasni, a Horvát-Szlavonországbelieknek 39 százaléka, a szerb királyságbeli­szerbeknek pedig csak 20 százalé­ka. Mentől távolabb estek tehát a szerbek a magyar centrumtól és mentől nagyobb önállósággal bir­tak, annál több volt közöttük az analfabéta. Éppen igf Erdélyben, az erdélyi oláh újoncok 70 száza­léka tudott irni-oivasni, a regát­beli, román királyságbeli újoncok­nak pedig csak 50 százaléka. Ez nem lep meg senkit, hiszen min­denki tudja, hogy Románia értel­miségi importra szorul és fog is még szorulni nqgyon sokáig. A magyarság kulturális felsőbb­ségét és kulturális hivatottságát Európa keletén kötetekkef sem le­hetne jobban jellemezni, mint ez­zel az egynéhány, a maga helyén megfelelően alkalmazott számadat­tal. Ebből pedig az következik, hogy meg kell, érdeme szerint, becsülnünk, munkásságában tá­mogatnunk, megfelelő szervezettel ellátnunk, erkölcsi és anyagi erő­vel felruháznunk a statisztikát, mint állami életünk irányításának és igazságunk nemzetközi érvénye­sítésének egyik legfontosabb esz­közét. Sürgetik a kisipari hitelkérdés rendezését Tízmillió pengőre kell felemelni a hitelkeretet A kézmüiparosságra nehezedő számos probléma sorában talán a legfontosabbak egyike: a kisipari hitelkérdés rende­zése. Sajnos, a kormányzat részéről ezt a kérdést nem kezelik azzal a gyorsasággal, amelyet a problé­ma sürgős volta megérdemelne. — Holott épen a mai időkben, ami­kor a hitel különben is drága és a kézmüvesiparosság ahhoz hozzá­jutni igen nehezen tud, különösen szükséges volna az, hogy ez a kérdés mielőbb megoldassák. Ezért egyes kereskedelmi és iparkamarák felterjesztéssel fordul tak a kereskedelemügyi miniszter­hez, amelyben kérik a kisipari hi­telkérdés sürgős és kedvező meg­oldását. ! i Hiszen az IOKSz által eddig le­bonyolított akciók a legjobban iga zolják azt, hogy az iparosság, amennyire a gazdasági viszonyok engedik, kötelezettségeinek igyek­szik pontosan eleget tenni és igy egyáltalán nem áll ^az, amivel a kisiparosság kedvezményes hitel­akcióját sokszor elgáncsolják: hogy a kisiparosság még nem érett meg a hiteléletbe való szerves és intenzív bekapcso­lódásra. Az 1928. év végéig az IOKSz ál­tal kihelyezett 4.750.544 pengőből peresített követelés volt 134.754 pengő, amelybői azonban a peresi­tés következtében 1928. év végéig befolyt 64.561 pengő, tehát pere­sített maradt a követelés elenyé­szően kevés része. Már az úgynevezett kisipari hi­telakció során fokozatosan rendel­kezésre bocsájtott 240000 pengős hitelkeret eltfogyott és az IOKSz igy kénytelen a hozzá folyvást ér­kező hiteligényléseket visszautasí­tani. A magyar kisiparosság joggal hivatkozhatik arra, hogy Bécsben a kisiparosság hiteligényeinek ki­elégítésére a Central Sparkasse utján 50.000 schilling áll a rendelkezésére, hogy Németország­ban egy-egy nagyobb ipari vidék centrumában nagyobb hitelkeret­tel birnak a kisiparosok, mint nálunk az egész országban. Csonkamagyarország kisiparosai számára tehát méltányosan kérhet jük azt, hogy a hitelkeretet 10 mil­lió pengőre emeljék fel. Elengedik az 1925. év előtti mnnkásbiztositási tartozásokat Aki október végéig rendezi adósságát, nem fizet késedelmi kamatot A betegségi biztosítási járulékok s ezek késedelmi kamatai ügyében most jelent meg a népjóléti mi­niszter rendelete. A régi betegségi biztosítási tar­tozások ügyében általános am­nesztiaképen a rendelet törli az 1925. január /. előtti időre történt kirovásokból ere­dő betegségi biztosítási járu­lék tartozásokat és az ezek után felszámított késedelmi kamatokat. Ezt a törlést az érdekeltek ké­relme nélkül hivatalból teljesitik. Az ujabbkeletü tartozások tör­lése már nem teljes összegre és nem általánosan, hanem csak a tartozások ötven százalékára, to­vábbá csak méltánylást érdemlő és elfogadhatóan igazolt okokból és csak 'az érdekeltek kérelmére történhetik. Az ez iránt való kérel­met az illetékes intézetnél (a ke­rületi pénztárnát, illetőleg a Ma­gánalkalmazottak Biztosító Intéze­ténél) kell legkésőbb 1929. októ­ber 31-ig akár írásban, akár szó­belileg előterjeszteni. A törlésre szolgáló méltányossági jogcímek: Wndanfltt kaphttt 1 Orsi. TOTMUI Tejszövetkezet! Központ Wmimpmti, U, Bm% Ulkl<W-«t IIW1M. }ia a hátralékos igazolja, hogy tar­tozásának teljes behajtása a válla­lat, vagy üzem anyagi megrázkód­tatásával járna., vagy a foglalko­zás folytatását akadályozná, vagy lényegesen nehezítené, vagy az ii­íető munkaadó és családjának meg élhetését veszélyeztetné. Végül a rendelet harmadik in­tézkedése tartalmazza a tulajdon­képpeni "kamat elengedését. Esze­rint* annak a munkaadónak, aki az 1928. december 31-ig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokat, ideértve az előző idő­ről maradt és az előrebocsátottak értelmében már leszállított já­ruléktartozását is, legkésőbb 1929 december 31-ig hiánytalanul meg­fizeti, az 1928 december 31-ig fel­számított összes késedelmi pótlék­tartozását hivatalból törölni kell. A rendelet alkalmazása szem­pontjából a munkaadókkai azono­san kell elbírálni a szavatosokat. A rendelet a háztartási munka­adókra is vonatkozik, de nem érin­ti a baleseti biztosítással kapcso­latos tartozásokat, minthogy erre a törvény nem adott felhatalma­zást. — Az Angolkisasszonyok nyír­egyházi s. Maria leány-feisőkeres­kedelmi iskolájába a pótbeirások augusztus 30—31-én és szeptem­ber 2-ikán reggel 9 órá­tól tartatnak. — Ugyanott benntlakó növendékek bármelyik leányiskolába járjanak, teljes ellá­tásra és nevelésre felvétetnek. — Nappali bentlakás is, ébédkoszttal be van vezetve. Az iskola és neve­lőintézet ünnepélyes megnyitása szept. 7-én reggel 9 ódakor lesz a há zi kápolna megáldásával és a tanév megnyitó Vem Sancté-val kapcso­latban. Belső növendékek részé­re az internátusban még van hely. Minden tájékoztatással szolgál az intézet főnökasszonya. Nyíregyhá­zán. Báthory-u. 28. Kubala F. fes­tő ur lakása mellett . 3X KERT-MOZGu 1 Az előadásokat 7 és 9 önfcor a Kert-Moagó­t>an tartjuk meg. — Előad isok keadete vasárnap 3 és 5 a teremben, 7 és 9 órabor a Kert-Moagó ban. KadTMÖtian időben az dssxes előadások a teremben lesznek megtartva. Ma, kedden utoljára SENORITA Történet a Rio de la Plata országából 9 felv. Főszerepben: BEBE DANiELA Turíbanditók Egy turfbotrány története 6 telv. Főseerepben : VIOLA DANA Ettadánintat saját aaetanmk kfafti. Augusztus 28-án és 29-én, szerdán és csütörtökön A fekete sejk Álarcos lovas

Next

/
Oldalképek
Tartalom