Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-25 / 192. szám

1?29. augusztus 25. .NVíryidék. Vidám esetek Állástkereső: És mennyi fize­tést ad ön? Főnök: Ez az ön képességeitől •függ. Állástkereső: Olyan kévésből nem lehet megélni. * Beszélgetés a törzsasztalnál. — Hallom, hogy ön még soha­sem veszített a lóversenyen, eljöt­tem, hogy tanácsot kérjek öntől. Mi az ön módszere? — .Én sohasem játszom. Brumzalától csodálkozva kér­dozik: — Hogyan, te elsőosztáfyon uta­zol? — Muszáj! A harmadikon utaz­nak a "hitelezőim. * Egy ur meséli a másiknak: — Hallod, az én falumban van egy ember, aki 1800-ban született. — Lehetetlen! Bizonyára ha­zudtak neked. — Dehogy, hiszen saját sze­memmel olvastam a dátumát a sírkövén! * Egy urat elgázol egy gépkocsi. Véletlenül ott van egy orvos. Az ráhajol, vizsgálja, tapogatja. — Doktor ur — sóhajt az áldo­zat —, mondja nekem az igazat, bármi is, nem riaszt meg vele. Az orvos, aki nagy automobi­lista, pillanatig tétovázik, majd lát­va az áldozat elszánt tekintetét, megszólal: — Hát kérem, megmondom. Önt egy egyszerű Ford-gép gá­zolta el. « Kliens: Most ismeri ügyvéd ur a tényállást. Mennyi' időt fog a per igénybevenni? Ügyvéd: Nálam három hónapot, önnél egy évet. * — Bizony, én egy vas nélkül kerültem Párisba, pusztán a ma­gam eszére hagyva. — Egyszóval: teljesen semmi­vel kezdted. » — Te tanuként vagy 'beidézve Brumzala és felesége válópörében. Ott voltál a családi viszálykodás kezdetén? *- Hogyne! Hiszen én voltam az egyik házassági tanujuk. A kis Marianne örömest elegye­dik a felnőttek társalgásába. A minap, mikor már túlsókat fecse­gett, rászólt a papája, hogy hall­gasson, ha a nagypk 'beszélnek. A kicsi buzgón hallgat, hallgat egy ideig, azután egyszerre csak szemrehányóan megszólal: — Papa, hát nem hallod, hogy mennyire 'hallgatok? * Feleség: Mit csinálnál, ha most ugy egyszerűen elájulnék? Férj: Elszaladnék orvosért. Feleség: De ha közben meg­halnék? Férj: Teérted, szivem, még messzebbre is elszaladnék. Közismert tény, hogy Schmidthauer 576-15 keserfivize Európa legtartalmasabb * keserüviz-forrása s mint ilyen, egyedttll a maga nemében. Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan — Rend­szeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Magyarország részére kizárólagos egyedárusitó: Ásványvizkereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Király-u. 12. Mezőgazdaság áz okszerű szarvasmarha tenyésztésről, a jövedelmező tejtermeléssel kapcsolatban Irta Máthé László járási m. kir. gazdasági felügyelő. I. Mezőgazdasági termelésünk egy­oldalúsága nemcsak abban érez­teti hátrányos voltát, hogy a gazda­ság jövedelmezősége teljesen az idő járás szeszélyeinek van alávetve, hanem abban is, hogy a gazda sohasem tud mégcsak megközelítő­leg sem biztos alapokon nyugvó költségvetéssel dolgozni. — Hogy ez a valóságban mit jelent, azok a gazdák tudják leginkább meg­mondani, akiknek szükség szerint építkezni, vagy nagyobb értékű gazdasági gépet beszerezni kel­lett. Ritka gazda volt és van ab­ban a helyzetben, hogy az ilyenkor szükséges összeget kizárólag a gaz­daság egyévi jövedelméből tudja előteremteni, — hanem kölcsönt vesz fel azzal, hogy majd a jövőévi termésből kifizeti. — Jön a fagy, a jég, az aszály, és nem sikerül a termés, fizetni nem tud, ezzel meg­kezdődik az első lépés az eladóso­dás felé. Az egyoldalú növénytermelést ok szerűen vezetett állattenyésztéssel kombinálva, érhetjük el leghama­rabb gazdaságunk jövedelmezősé­gének stabilitását. Állattenyészté­sünk színvonalát annyira kell emel­nünk, hogy az gazdaságunkban nemcsupán a trágya előálütásának kedvéért tartott és igy csak a nö­vény termelésen keresztül hasznot hajtó termelési ág Tegyen, hanem közvetlenül is jövedelmezővé vál­jék. Jelen soraimmal arra törekszem, hogy gazdatársaimnak felhívjam figyelmét az állattenyésztésnek a tejtermeléssel foglalkozó ágára, mégpedig azon módjára, amelyik közvetlen jövedelmezőség tekin­tetében is megállja helyét. Amikor a Tiszántúli gazdáknak egy tekintélyes része, felismerve a nyugati pirostarka marha gyors fejlődő képességét, hizékonyságát és tejelőképesség él, arra törekedett, hogy] a lassú ijejlődésü, gyenge teje­lőképességü magyarfajta egyede­ket, tenyészeteket kicserélje; illetve átkeresztezéssel az emiitett tulaj­donságokat meghonosítsa, megfe­ledkezett, illetve még ma is meg­feledkezik arról, hogy ezeknek az előnyös tulajdonságoknak a kihasz­nálásához és megőrzéséhez nerp elég a küllemi változás, hanem meg kell gyökeresen változtatni az eddigi takarmányozási, nevelési rendszert, sőt ebből kifolyólag az egész gazdasági üzem rendszerét is. E feltételek nem teljesítésének szo. moru következménye az a nagyszá­mú korcs, beteges küllemü, rossz kinézésű szarvasmarha, mellyel saj­nos községeink még ma is tele vannak. Ennek köszönhető legna­gyobb részben az is, hogy az itteni pirostarka állomány minden beteg, ség iránt rendkívül fogékony, nem pedig a klímának! Bármelyik nö­vény- vagy állatfajta csak abban az esetben őrzi meg szerzett tulaj­donságait, ha életfeltételei ugyan­azok maradnak. A rideg magyar­fajta edzett, igénytelen, kitartó, igázhatóságra a világ legelső faj­tája. Ezzel szemben rendkívül lassú fejlődésü, gyenge tejelő képességű. Ha e fajtánál például a fejlődést gyorsabbá akarnám tenni, első sor­ban a szokásosnál jobb tartási mód ban kellene részesíteni, másodszor legalább is a borjazás alatt és még ezután is 2—3 hóra be kellene is­tállóznom. Ha fenti eljárást megfe. lelő tenyészkiválasztással kombi­nálva folytatnám, az 5—6-ik nem­zedéknél már elérhetném a gyor­sabb fejlődést, egyszersmind azon­ban a fajta eredeti jellemző tulaj­donságaiból elvesztené az igényte­lenségének és edzettségének nagy részét. Hogy a nyugati pirostarka mar­ha gyors fejlődő képességét, teje­lékenységét stb. mint fajta tulaj­donságot megszerezte, a folytonos selektálás mellett a bőséges takar­mányozásnak és az aprólékosságig menő gondozásnak köszönheti, — ezért a bő takarmányozás, tisztán­tartás, a borjak gondos nevelése elengedhetetlen feltételei annak, hogy ez a fajta szerzett tulajdon­ságaiból semmit el ne veszítsen, hi­szen csakis ebben az esetben te­nyészthető a gazdára nézve köz­vetlen haszonnaf. A nagyobb be­fektetés, a több kiadás, bőségesen megtérül abban, ha a pirostarka jellemző tulajdonságait teljes mér­tékben hasznosíthatjuk. Különösen a téjelőképesség meg­őrzése, sőt továbbfejlesztése jár a gazdára haszonnal. Tudott dolog, hogy a tejelőképesség a fajtán be­lül is, egyedenként tág határok kö­! zött mozog, és egyedi tulajdonság, azonban az is bizonyos, hogy a jelenlegi takarmányozási rendszer mellett csak kevés gazda tudja, hogy mennyi is tehenének maximá­lis tejelő képessége. Pedig jöve­delmezőség szempontjából ez a döntő tényező. Bármilyen első­rendű tejelőképességgel "bírjon is egy tehén, az csak annyi tejet ké­pes termelni, amennyire az adott takarmánymennyiség képesiti. — Egy 500 kgr. élősulyu tehénnek adok pl. naponta 20 kgr. répát, 5 kgr. szénát, 8 kgr. tavaszszalmát, 1 kgr. korpát, ez a takarmánymeny nyiség 7—8 liter tej termelésére képesiti az állatot, még akkor is, ha az megfelelő takarmányozás­sal esetleg 1 5 liter tejet adna. Ha a fent említettnél egy ideig valami­vel többet is ad, azt szervezetének rovására teszi, aminek következmé­nye a soványodás, elgyengülés, ez­zel együtt a szervezet ellenálló ké­pességének csökkenése minden be­tegség iránt. Ha feltételezem, hogy tehenem 1 5 liter tejet is megadna, megfelelő akkor lenne a takarmá­nyozás, ha a fenti takarmánymeny­nyiséghez még minden leadandó li­ter tejre 40 deka pótabrakot ada­golnék. Az abrak lehet buzakorpa, tengeri dara, zab és árpadara, olaj­pogácsa. Minél többféléből állít­juk össze, annál jobb. Egy 1 5 liter tejelőképességü tehén takarmányo­zása tehát igy alakulna: 20 kgr. ré­pa, 5 kgr. széna, 8 kgr. tavaszszal­ma, 1 kgr. buzakorpa, hozzáadva 8x40, azaz 3 kgr. 20 deka pót­abrak. (Vége köv.) Állami kedvezmény műtrágyát vásárlóknak A M. Kir. Földmivelésügyi Mi­niszter ur fokozni, illetve minél rövidebb idő alatt általánossá ten­ni kívánja a műtrágyák használa­tát. Ezért ez évben is azt a nagy előnyt nyújtja minden hitelképes gazdának, hogy 41 most vásárolt műtrágyák árát a jövő évi termés árából fizethetik és pedig 500 holdig terjedő birtokon ' gazdálko­dók évi 40/0, 500—2000 holdon gazdálkodók évi 60/0. kamat mellett. A kedvezményben mindenki ré­szesülhet, aki a birtok nagyságát hatóságilag igazolja. Az igazolást az előirt blankettán, 500 holdig a városi, illetve községi elöljáróság, afelett a vármegyei gazdasági felügyelőség végzi. Kisbirtokosok apró rendeléseit községenként az elöljáróságok, vagy a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszö­vetkezetnek a Kamara által erre felhatalmazott megbízottjai gyüjt­hetik össze. Akik azonban nagyobb rendelést kívánnak eszközölni, kér­jék az igazoló és rendelő blankettá­kat sürgősen a Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezettől Debrecen, Hunyadi-utca 5., mely azokat a Kamara megbízásából az .összes tudnivalókkal együtt meg­küldi. Előre figyelmezteti á Ka­mara a gazdaközönséget, hogy rendeléseket csakis a szabályosan és hiánytalanul kiállított blanketták alapján fogadnak el a gyárak. Az idő előrehaladottságára való tekintettel minden gazdának érde­kében áll, hogy rendeléseit a leg­sürgősebben adja fel, mert szep­tember második - felében képtelen lesz a vasút elegendő kocsit adni a leszállításhoz. Az elmúlt eszten­dőben számtalan ily irányú panasz érkezett a Kamarához, azokat or­vosoltatni azonban az óriási tor­lódás miatt neki nem állhatott módjában. KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG „FIZETÉSKÉPTELENSÉGEK" CIMÜ ROVATA A LEGÉRDEKESEBB OLVASMÁNY INGYEN MUTATVÁNYSZÁMOT KÜLD A KIADÓHIVATAL BUDAPEST VI., ANDRÁSSY-ÚT 29. SZ. Telefon: A. 110-14. 4957—5

Next

/
Oldalképek
Tartalom