Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-25 / 192. szám

Nyiregyháza, 1929. augusztus 25. * Vasárnap Ij, évfolyam. 192. sz. JSRTÍRYIDÉK ElAftsctéal árak habban és vM«km: Mf« 8*«0 pangd. Nagyadévra 7 BO pangO. fe tMttOkuk 2BV. Alapította JÓBA ELEK F6az*rkaast6: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalóa uwkMxtS : VERT6E K.ANDOR. A trianoni négy jog A „Nyirvidék" számára írta: LukáCS György dr. v. b. t. t., országgyűlési képviselő A mi siralmas gazdasági helyzetünknek lehetnek belső, politikai, gazdasági és egyéb okai is, de a legfőbb ok trianoni megcsonkitottságunkban gyökerezik. Legelső nemzeti feladatunk tehát az, hogy igyekezzünk ezt a trianoni igazságtalanságot lehetőleg enyhíteni, igyekezzünk felvilágosítani a világ közvéleményét arról az óriási tévedésről, amelyet velünk: szemben elkövettek: másszóval, hogy Trianon revíziójára törekedjünk. Ebben a tekintetben egységes az országos közvélemény és ebben az egységben ki is kell tartanunk. A kormánynak, bizonyára bátorságot és erőt fog kölcsönözni az, hogy egységes nemzetet talál a "háta mögött ebben a kérdésben. Mi, a jelen helyzetről való kibontakozást nem kívánhatjuk háborús uton. Az egyedüli ut, amely rendelkezésünkre áll, a békének az utja. Azért tehetjük ezt, azért kell ezt csak így tennünk, mert hiszen aláirtuk a Kellogg-paktumot, amely a háborút kiiktatja a nemzetközi viszályok rendezésének keretéből és aláirtuk a Nemzetek Szövetsége állandó nemzetközi bírósága alapokmányának azt a klauzuláját, amely ugyanezt a klauzulát aláirta, a nemzetek "közt fennforgó vitás kérdéseket, kizárólag, nemzetközi bíráskodás utján fogjuk elintézni. Annál 'fontosabb lett ujabb időben a Nemzetek Szövetsége paktumának az a 19. cikkelye, amely a revízióról szól, mert hiszen most mar a Kellogg-paktum, elvileg legalább, a háborús megoldást lehetetlenné teszi. Nekünk van szilárd nemzetközi jogi alapunk, a melyre állhatunk, amikor a revíziót kívánjuk: ez a paktum 19. cikke. Ez megmondja: hogy két esetben lehet helye és kell, hogy helye legyen a nemzetközi szerződések felülvizsgálásának. Az egyik eset az, ha olyan nemzetközi viszonyok forognak fenn, amelyeknek fenntartása a békét veszélyeztetné. És Közép-Európában a mai nemzetközi viszcfnyok aiyanok, hogy a legkomolyabban veszélyeztetik a békét. Ofyan világrend van rákényszerítve KözépEurópára, amely igazságtalan és amely a népek önrendelkezési jogának lábbaltiprásával történt. — Már pedig, ha a lelkek elégedetlenek, sohasem tudhatjuk, mikor és hol pattan ki az a szikra, amefy a . békés megoldást lehetetlenné teszi. A másik ok, amelynek fennforgása esetén a nemzetközi szerződések revíziójának van helye, az, ha a fennálló nemzetközi szerződések alkalmazhatatlanoknak bizonyulnak. A trianoni szerződés pedig alkalmazhatatlan. Még pedig nem miattunk, akik csodálatos béketűréssel hordozzuk a Trianon minden keresztjét vállunkon — mert aláirtuk ezt a szerződést, ennélfogva betartjuk, mindaddig, mig legálisan meg nem változtatható, — hanem alkalmazhatatlan azok miatt, akiknek kedvéért hozatott. •Mert a körülöttünk lévő utódállamok a trianoni szerződésnek mindazokat a rendelkezéseit, amefyek nekik kedveznek, változhatatlan -evangélium gyanánt hirdetik, azt a pár rendelkezést azonban, amely iieKürik is biztosit némi igen csekély jogokat, rongypapírnak tekintik, amelyet nem kell betartani, amelyet lábbal tipornak, ök szegik meg a írianoni szerződés rendelkezéseit, ők teszik alkalmazhatatlanná a trianoni szerződést, az ő .eljárásukból következik ennélfogva a legegyenesebb logikai okfejtéssel, a revízió szükségessége. A trianoni szerződés 99 százaléSxarkasztSaég és kratfóhWatal: . SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon útim 188. Postachaqua Kéziratokat asm adunk viasza. ka kárhozat és átok reánk és csupán egyetlen százaléka az, amely némi jogokat tartalmaz részünkre. Én gyakran áttanulmányoztam ezt az átkos iratot, amelynek annyi szakasza van, mint ahány napja van egy esztendőnek és egy nagy sereg melléklete, de nem találok benne többet, mint négy jogot, amelyet nekünk adnak. Az első az, hogy a tőlünk elszakított kisebbségeket az utódállamok védeni kötelesek, a második az, hogy a mi lefegyverezésünket nyomon fogja követni áz összes többi államok és nemzetek arányos Iefegyverezése; a harmadik az, hogy azok a magyar állampolgárok, akik megtartják magyar állampolgárságukat, erre való tekintet nélkül megtartják az elszakított terüieíeken lévő birtokaikat; a negyedik jog pedig az, hogy egyes vitás esetek, 'amelyek fennforognak magyar állampolgárok és az utódállamok között, nincsenek kiszolgáltatva az utódállamok önkényes elintézésének, hanem nemzetközi bíróság, az úgynevezett vegyes döntőbíróságok áltai intózendők el. Ennyi a jog, ami Trianonban foglaltatik és ezek közül a jogok közül a gyakorlatban egyetlen egy sem érvényesülhet, mert azokat a szakaszokat, amelyek ezeket a jogokat nekünk biztosítják, szom- ' * szédaink papirrongynak tekintik. Költök bús szerelme Irta: Aradi-Szabó István. Mélái Tibort, miután a boldog Nem-Létből sikoltva a boldog- '| talan Életbe toppant, egyszerre négy kézzel áldotta és verte meg a Sors: Két kezével 'telihintette a lelkét, szivét és agyát álmok és eszmék isteni, csodálatos szinü virágaival, rimek mennyeien csilingelő csengőjével, másik két kezével pedig törékennyé formálta tesíét és rábízta az Életre, hogy mázsás pörölyével ezt a testet még jobban törje össze és zúzza pozdorjává... Természetes, hogy mire Mélái Tibor már halálosan fáradt és szomorú férfi volt, akinek lelkében ugy feküdtek az ifjúkon álmok, mint meggyalázott szüzek... Mélái "Tibor maga sem tudta már, mit keres az Élet nevü szörnyű vásárban, ahol az emberek mindent adnak-vesznek, csupán az álmokért nem adnak pénzt, mert a valóságnak élő emberek nem szeretik az álmokat, álom nélkül élnek gépiesen a sorsuk szürke taposómalmában... Pénze azért mindig volt egy kevés Mélái Tibornak, mert akadtak olyan szent bolondok, akik a szive vérével irt verseiért sárgán kacagó aranyakat, vagy szürkén mosolygó ezüstöket adtak neki. Mélái Tibor ilyenkor bus kiskocsmákba ült be, s életére és sorsára keresztet vetve, az alkohol kezévei gyújtatott Telkében mámor-máglyákat, s ezek a máglyák napról-napra jobban és jobban per zselték föl 'Mélái Tibor test ét-leikét... Mélái az alkohollal sürgette a halált, mivel célja jóformán ugy sem voit ebben az álom-gyilkos Életben... Méláit egy nyári .délelőttön a postás cibálta ki mámoros álma boldog nyugalmából. A postás ajánlott levelet kézbesített neki, amelyet a költő magában káromkodva vett át, de*miután rápillantott a borítékra, álmos szeme oly kerekre tágult, mint olyan gyermeké, aki először néz bele az Élet csodáiba. »Mi ez? Mi ez?! De hiszen ez lehetetlen!« — kiabálta hangosan, miután a postás eltávozott a szobából. Reszkető kézzet tépte föl a borítékot, s azután halott lelkében, amelyben már régóta circumdederumot zokogott, most hirtelen teljes fortisszimóval zengett föl az Öröm himnusza. »Margit!« kacagta és zokogta lelkében egy hang és szeme- előtt viharsebesen pergett le életének filmje, amelyen minden kép pokolfekete volt, csak a tizennyolcadik évét mutató filmkockák voltak a menyország színével kifestve. Akkor még diák volt Mélái egy ístenhátamógötti Városkában, amelyet utált és gyűlölt volna, ha nem itt ájultatta volna őt az a túlvilági gyönyör, amelyet »első szerelemnek* neveznek a költők és a prózai emberek. A Sors szintén nem szereti az álmodozókat, tehát vas^nancsávaí eltépte egymástól Margitot és Tibort, a két rajongó fiatalt, aztán hosszú, szörnyű tizennyolc év lepergése után vasmancsával arra kényszeritette Margitot; hogy levelet irjon Mélainak, akinek cimét egyik képeslap utján tudta meg Margit, amelybe Tibor életét és sorsát sirató verseket irt. Ebben a levéfben Margit megkéri a költőt, látogassa meg, hacsak szivében az az oltár, amelyen egykor ő állott, nem omlott még össze... Mélái szivében Margit levelének olvastakor egy kevesek által ismert nagy magyar költő, a boldogtalan Vajda János hirés verse: a »Husz év mulva« cimü zokogott — Istenem — keseregte magában — Vajda az ő Gináját husz évig nem látta, én pedig tizennyolc éven át az én Margitomat.... S Mélái halott lelkében hirtelen fölmuzsikáltak a hires sorok: l " Mult ifjúság tündértaván Hattyúi képed fölmerül És akkor még szivem kigyúl... A boldogság forró számuma vitte-sodorta, röpítette Méláit Margit budai lakása felé. De a ház előtt hirtelen megtorpant, s egy irtózatos gondolat rémlett föl a lelkében. »Hogy minden költő abnormális, azt régen tudjuk« — motyogta magában — »de te aztán egészen bolond vagy! Hát mit gondolsz, te szabadlábon járó őrült, Margit a tizennyolc év alatt semmit ^em változott, s pont olyan lesz, amilyen rég-halott ifjúkorodban volt ?!...« Le s föl topogott a ház előtt s brutális szavakkal marcangolta lelkét, amelyek jobban égettek, mint a vitriol... »Be ne menj ide, .mert akkor multadnak egyetlen boldogságát is sirba fektetheted!...« S Mélái már elakarta dobni a kezében szorongatott szerény virágcsokrot és bedobta a költőt Margit kerti házának kapuján... A többi ugy pergett le, mint egy álom, amelyet tündéri szinü május-hajnalon látnak holdog szemeink. Margit még nem volt hervadt nő, s ami Mélainak a legfontosabb volt: Margit lelke a régi üde, álmodozó gyermeklélek volt, — mintha nem is szállt volna el "tizennyolc hosszú esztendő, s még ma is ott élnének ifjuságuk édenkertjében, tündérvárosában Kisváradon...' A költő Margit láttára majdnem sirvafakadt a boldogságtól, de ez egyszer férfi volt s könnyei, boldog könnyei befelé hulltak... A sátáni Sors most kegyes volt Méláihoz: egy örömmel és gyönyörrel megzsufolt délutánt és estét adott neki. S miután a költő számtalan búcsúzás után végre elvált Margittól, a budai erdők álmokat és regéket susogó csöndjéében, a kék Égbolton kinyilt csillagvirágok alatt mámorosan hazafelé ballagott, ismét kedves poétájára, a szerencsétlen Vajda Jánosra gondolt, testvéri, bő könnyekI kel elsiratta költő sorsát, s halkan mondta magában a költő szellemének: — Minden költő boldogtalan, te voltál a legboldogtalanabb, — ne haragudj, hogy én most boldog vagyok... S Mélái 'ismét első és egyetlen szerelmére gondolt s az ő eddig boldogtalan szive, az erdők, a hegyek, a Hold és a csillagok, az egész nagy Mindenség egy nevet muzsikált és énekelt: »Margit!« Egyes szám ara 16 fillér