Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-12 / 156. szám

1929. julius 12. JWYíryidék. Komis Ferenc dr megdöbbenéssel tette szóvá a közigazgatási bizottság mai ülésén a fagykár segélyezés feltűnő késedelmét (A Nyirvidék tudósítójától.) A közigazgatási bizottság ma • délelőtt 9 órai kezdettel Kállay Miklós dr. főispán elnökletével ülést tartott a vármegyeházán. Zilahy Kiss Tibor gazdasági felügyelő lapunk más helyén ismertetett jelentéséhez Korriis Ferenc ar. földbirtokos kért szót. A legnagyobb megdöbbenéssel kell konstatálnom — úgymond —hogy a fagykárosultak nem részesülnek segélyben olyan mértékben és sürgősen, mint ahogy azt, Kállay Miklós dr főispán, és Mikecz István alispán gyors és mindenre kiterjeszkedő intézkedése után vártuk. A minisztérium statisztikai kimutatások özönével árasztja el a fagyíiárosultakat, ahelyett, hagy sürgősen vetőmaggal látná el a vidéket, miután az őszi gazós vetés — sajmos — nem alkalmas erre. Indítványozza, hogy a bizottság felirattal sürgesse a kormányt a szükséges intézkedések megtételére. Kovách Elek dr. azt indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság feliratával parallel a közgyűlés is terjesszen fel hasonló feliratot, 'hogy a kormány végre belássa annak szükségét, hogy sürgősen kell valami átmenetet találni a jövő termelés biztosítására. Jármy Béla dr. a sürgető felirat elküldéséhez teljes készséggel hozzájárul, mert szerinte a bürokratikus nehézségek okozzák a minisztériumnál a lassú tempót. A különböző statisztikai kimutatások, leírások, kérdések stb. merítik ki a minisztériumok idejét s mire a döntés megérkezik, elveszti aktuali tását. Énekes János prelátus, kanonok azt proponálja, hogy a felirattal kapcsolatban az ipari munkások helyzetére is reá kell világítani. Az építkezési munkálatok teljes pangása — úgymond — ijesztő mértékben növeli a munkanélküliek táborát. A kormánynak a város által benyújtott építkezési tervezeteket azonnal jóvá kell hagynia, hogy az építkezések megkezdődhessenek, mert különben a tél szörnyű helyzetet teremt Nyíregyházán. Kállay Miklós dr. főispán válaszában kijelenti, hogy ennél az akciónál semmi bürokratikus lassúság nem történt, azonban a kormány még elvileg nem határozott a közigazgatási bizottság által benyújtott fagykár segélyre vonatkozó komplexuma felett. Végül a közigazgatási bizottság az indítványt Énekes prelátus pótinditványával kibővítve, egyhangúlag elfogadta azzal a határozattal, hogy a feliratot egyenesen a miniszterelnökhöz intézik. Nyíregyházi masamódok és kalaposmesterek háborúja . A kalaposok nyilatkoznak A napokban adtunk hirt arról, hogy a nyíregyházi kalaposok és masamódok között kitört a harc a nemez kalapok körül. Cikkünkre három nyíregyházi kalapos a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: A »Nyir idék« tekintetes S; :rkesztőséf- nek, Nyiregyháza. . — Hivátközúsiál -i. b. lapjukif. é^i jul. 6-ról kelt 151. számú lapjukban: »Éles kenyérháboru .indult meg Nyíregyházán a kalaposmesterek és női kalapdiszitők között.« cimü közleményükre, félreértések elkerülése végett, a sajtótörvény vonatkozó paragrafusaira való hivatkozással kérjük alábbi helyreigazító nyilatkozatunkat közzétenni, azonos betűkkel és azonos helyen, ahol az idézett reánk sértő tartalmú cikk megjelent.^ A megjelent cikk tendenciózusan védi nemcsak Nyíregyházán, hanem az egész országban tudatos kontárkodást végző masamódokat -és női ' kalapkereskedőket. vEIlenben megvetés elé állítja a törvénynyei "biztosított kalaposmestereket. Ugyanazzal a napvilágot látott cikkel szemben a harc mar Budapesten is *olyik és ott százszámra büntetik a tettehért. masamódokat. Óhajtjuk a nagyközönség előtt megvilágítani a kalaposmesterek és masamódok közötti elhatárolást a következőképen: A kontárruházkodásban a férfias divat hódított tért. így a filé (magyarul nemez) kalapok, amely eleinte Girardi, bur, bubi, formától a kecses kis clocheig változott. Nyáron pedig e formák a panamáknál exóta szalma és lószőranyagból készülnek. így ezek kiszorították a spatric, vagy organtin testekre dolgozandó selyem, bársony, tüll, csíp ke és batisztkalapokat, melyek a spatric formáktól kezdve a masamódipar munkaköre. A törvény a kalaposipart így nevezi: férfi és női nemez (filc^ és szalmakalap készítő ipar. Az ehhez kiadott törvényerejű 78000 —1923. sz. min. rend. a kalaposok és masamódok között a budapesti kereskedelmi és iparkamarában tar tott ankéten közösen egyetértően elfogadott határvonalat a jövőbeni súrlódás elkerülése végett szabályozta. A kalaposmesterek régi jogai alapján juttatta a tompkészitést ezekből készített férfi és női nemez (filc) kalapok és szalmakaiapok készítését. Hogy a divat szeszélye jelenkorban a kalaposmesterekre kedvező, ,gz csak a kalaposmesterek kreációjának, köszönhető, amely nem ad jogot, hogy bárki kontármódra, a kalaposmesterekkel' szem ben kihasználja. Ennélfogva nem tudjuk ri gérteni a cikkíró ur tles kirohanását- a két Kalaposmesterre 1 szemben, kikne:: nevét elhallgajta. Azt sem"*hitetheti el senkivel, hogy a debreceni kereskedelmi és, iparkamarát két kalaposmester a törvények kijátszásával félrevezetheti. Nincs jogunk a hatóságot védelembe venni, de azt sem hiheti el senki, hogy a büntető bíróság két kalaposmester szépségéért hozott elmarasztaló ítéletet a feljeleritett masamódokra. A cikkíró ur egy indifferens szakember véleményére hivatkozik melyet nem hallgatott meg a büntető bíróság, amely érthető is, mert egy fonal-gombárus, nőiszabó nem érthet a kalapos mesterséghez. Szomorúan kell megállapítanunk a cikkíró úrral szemben, hogy magára is beismeri, hogy több, mint yo kontár és hozzá 200 kontároknak nevelt segédmunkást juttatnak a munkanélküliek | táborába, mert jogtalan ipart űznek. Megjegyezni kívánjuk a cikkíró úrral szemben, hogy a cíkkiró ur éles kenyérháborut hirdető cikkével egyet nem értünk. Nem óhajtunk cikkezni, de igazságunk tudatában jogainkat fel nem adjuk. A cikkíró ur ismételt kirohanásával *a rohamos meggazdagodás és kenyéririgység vádjával illte bennünket. A mai nehéz gazdasági helyzetben a meggazdagodás valóságos nevetség s ami az irigységet illeti, talán a cikkíró ur érzékeny oldalát sérti, mert a kalaposmesterek csak a jogaikat védik. A nagyközönség rovására a cikkíró ur által megemlített kereskedő, ki a Icalapos mesteréket kartel címmel" ruházta fel ez valótlan, az a nézetünk, hogy a "jelzett kereskedő, ki a kontárok védeihfére szegSdött, szintén a Tcontárok között íehet, vagy-pédig laikus a kalaposipar terén, mert a kalaposmesterek i?Ielősség mMlett becsületes, flszta, jó munkával szolgálják ki a nagyközönséget' és szűz százalékkal olcsóbban, nfínt f a kontárok, amit mindenki kívánságára bármikor bebizonyítunk. Nyiregyháza, 1929. julius 10-én. Önody Géza, kalapos mester. Papp TJenes, kalapos mester. Szteránka Nándor, kalapos-mester. A kalaposok levelét kötelességszerűen közöljük, megjegyezzük azonban, hogy tekintettel a több mint hetven kenyérkereső súlyos érdekeire, állásp rí unkát mindenben fenntartjuk. — Uj apáca iternátus Nyíregyházán. Az angolkisasszonyok kongregációja Nyíregyházán, 'Szabolcs megyében leánynevelő internátust nyitott, amelybe egyelőre korlátolt számban felvesz olyan növendékeket is, akik más intézetek olyan iskoláiba járnak, amilyenek a most megnyíló intézetben még nincsenek. Az uj intézetben a négyosztályu felső kereskedelmi iskola I-ső éves tanfolyama nyilik meg 1929. szeptember elsején, valamint továbbképző is. Az internátusi dij teljes ellátás, ötszöri étkezéssel, fűtés, világítás, mosás, orvosdij, német francia nyelv társalgási tanítása havi 100 pengő. A tankönyvek, gyógyszerek, zenetanítás külön fizetendő. A felső kereskedelmi iskolába és a továbbképzőbe a tandíj 80—80 pengő. Vegyes díj 30 pengő. Az internátusban bentlakó növendékek szülei az ágynemüek ruha stb. felszerelések re nézve tájékoztatás végett forduljon az uj intézet főnöknőjéhez prospektusért, Nyíregyházára: Báthory-utca 28 sz. alá. Ugyanott a felsőkereskedelmibe és továbbképzőbe a beírás f. é. szeptember 3-ig bármikor eszközölhető. Mezőgazdaság •••••• Tenyészállat díjazás Kemecsén in. A nagytenyésztők, az általuk kiállított tenyészsertésekért a kitüntetéseket, a szarvasmarhák csoportjában egyesítve kapták. A kitüntetések kiosztása után Szalánszky Bertalan gazdasági főtanácsos, gazdasági egyesületi elnök buzdító szavakat intézett a kiállítókhoz és a jelenlévő gazdaközönséghez. örömét fejezte ki, . hogy a kir. gazdasági felügyelőség á Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a járási Mezőgazdasági Bizottság közreműködésével olyan szép sikerrel lehetett megtartani, az egyesület által régebben évrőlévre megtartani, szokott járási tenyészállat díjazást, amelynek célja, hogy egyrészt az állattenyésztést fejleszteni törekedjék, másrészt tapasztalásul szolgádon főleg a kisgazdák részére. A lefolyt tenyészállat díjazásból láthatják, hogy a gazuasagi 'egyesület, régi tradíciójához hiven, jelenlegi igen szerény anyagi körülményei mellett is törődik a kisgazdák sorsával és a rendelkezésre álló dijak kiosztásával megjutalmazza az állattenyésztés fejlesztése érdekében szer zett érdemeket. Eljöttek az állatdijazásra a járás nagytenyésztői is azon célból, hogy a kistenyésztőknek példát mutassanak és a kiállított nemes sz'ármazasu tenyészá'latok bemutatásával buzdításul szolgáljanak. A magas Kormány 1; ezen cél érdekében mindig anyag iag segélyei a tenyészállat díjazásokat, aminek áldásos hatása nem fog elmaradni. Kéri a jc

! levőket, hogy az egyesület • törekvését és irányítását fogadjak jóindulattal és szívesen. A jelenvoltak nagy éljenzéssei fogadták az elnök buzdító beszt? dét és Mayer János földmivelésügyi miniszternek az állatdijazás céljára nyújtott adományáért táviratilag mondottak köszönetet. A kemecsei állatdijazás szép sikere, a jelenlegi katasztrófálisan rossz takarmányozási viszonyok mellett is bizonyítéka, hogy a nyirbogdányi járás* gazdái az állattenyésztés terén is buzgó és eredményes munkát végeznek. , Papp Géza gazdasági e. titkár. Igazgatóság. Köszönet nyilvánítás. Akik felejthetetlen egyetlen fiam elhunyta alkalmával fájdalmunkat részvétükkel igyekeztek enyhíteni, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. Királytelek, 1929. évi julius hó 11. Hudák György és családja. 2499-1929. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. Dombrád község 13 kincstári tiszai hidaljáratot képező ponton átfestésére versenytárgyalást hirdet. Ajánlatok a szokásos követelmények szerint folyó hó 25-ik napja d. e. 9 óráig adandók be az elöljárósághoz és ezek ugyanakkor bontatnak is fel. Ajánlati költségvetés tervezet és a különleges feltételek a községházánál megtekinthetők s az ajánlathoz szükséges iratpéldányok megkaphatók. Ajánlattevők a végleges döntésig kötelezettségben maradnak, errenézve nyilatkozzanak is. — Község a beérkezett pályázatok között szabadon választhat és valamennyit kártérítési igény nélkül visszautasíthatja. Dombrád, 1929. julius 9. 4304 Községi elöljáróság.