Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-10 / 154. szám

1929. julius 10. jdfÍRYIDÉK. 5 Halálos bosszút álltak Kéken a román megszállás alatt történt besúgás gyanúja miatt ( A Nyirvidék tudósitójától.) Tiz évvel ezelőtt a román meg­szállás idejében két kéki család között viszálykodás tört ki, amely .az idők folyamán nemhogy gyen­.gült volna, hanem ellenkezőleg — egyre fokozódott s olyan gyűlöletté vált, amely vasárnap véres ese­ményben tört ki s egy ember éle­tét követelte áldozatul. Az eset­ről tudósítónk a következőket je­lenti. , A román megszállók 1919-ben .agyonlőtték a Kántor-család egyik tagját, akiről az a feljelentés ér­kezett a románokhoz, hogy vörös katona volt. Kántorék kutatták, — Tiogy ki lehetett a besúgó s bár komoly adatuk nem volt erre vo­natkozóan, a Hajnal-családot gya­núsították a besugássaL Ettől kez­dődően nemcsak hogy elhidegült a két család közötti viszony, ha­nem színte keresték az alkalmat, hogy hogyan árthassanak egymás­nak. Mindkét családban négy-négy férfi volt. Ezek nem egyszer meg­fenyegették egymást, sőt kisebb verekedést is rendeztek. Julius hetedikén, vasárnap dél­ben Hajnal István bátyjával, Dá­niellel és féltestvérével, Borbély Mihállyal, továbbá Ágost Sándor­ral és Madarász Gáborral "házuk kapuja előtt beszélgettek. Ugy 1 óra felé járt az idő, amikor arra haladtak el Kántor József, Meny­hért és Sándor. Hajnal Imre és társainak vallo­mása szerint Kántor Menyhért ki­lépett testvérei közül s minden elő­zetes szóváltás nélkül arcul ütötte őt, Kántor József és Sándor pedig a bátyjának estek. Ebből először csak kézzel való ütlegelés szárma­zott kölcsönösen, majd Hajnal Im­re, Hajnal Dániel és féltestvérük, Borbély Mihály befutottak az ud­varra, hogy valami ütőszerszámot kerítsenek. Hajnal Dániel egy vas­villát, Borbély Mihály pedig egy kapát ragadott kezébe, ezt azon­ban Hajnal Imre kikapta a kezé­ből s igy támadtak a Kántor tes. vérekre. Kántor Sándor és Menyhért az ütőszerszámok láttára megfutamod­tak, bátyjuk József azonban a hely­színen maradt s Hajnal Imre olyan hatalmas ütést mért a fejére a ka­pa fokával, hogy koponyája be­szakadt s nyomban meghalt. A halálos végű verekedés hire futótűzként terjedt el a községben s nyomban megjelentek a csend­őrök is, akik a vizsgálatot megej­tették s jelentést tettek az esetről az ügyészségnek. Kántor József holttestét tegnap felboncolták, Hajnal Imrét letar­tóztatták s beszállították a nyíregy­házai kir. ügyészség fogházába. hogy az ő kuncsaftjainak egyike lett a sóstói szépségverseny győz­tese. — A Jánossy-család tagjai mind idejárnak kérem — mondja sze­rényen — igen uri közönségből áll vendégeim serege. A szabolcsi arisztokrata hölgyek állandó ven­dégeim és igen meg vannak elé­gedve kiszolgálásommal. 8 évig dolgoztam Budapesten, az András­sy-ut legszebb szalonjában, Echten Ferencnél. A centennáriumi kira­katversenyen az első dijak egyikét wy^rtjfcm munkámmal. .. V . Körülnézünk a teremben. Gyö­nyörű fehér bútorok, minden asz­talban beépített vízvezeték. A höl­gyek számára 4 külön fülke van. A manikürfülkében a fővárosból szerződtetett kisasszony ül. Általá­ban az egész helyiség kellemes be­nyomást és hangulatot kelt. A nyíregyházi hölgyek kedvenc helye ez, ahol minden hajmunkát a leg­pontosabban, legizlésesebben és a íegmüvésziesebben végeznek el. Miss Nyíregyháza megválasztá­sával egyszerre hires lett a Szabó Károly fodrászterme is. Csépány Jenő kormányzói kéz­irattal kitüntetett fotóriporterünk 5 gyönyörű, művészi felvételt készí­tett Jánossy Maciról, amelyek ki­adóhivatalunk kirakatában látha­tók. — Fölvétel a Debreceni Egye­tem Tisza István Internátusába. A Debreceni Egyetem Tisza Ist­ván Internátusába az 1929—30. tanév I-ső felében való fölvételért szóló leckekönyv, ill. az egyetem­re először iratkozóknál az érettségi bizonyítvány hiteles másolatával és a szülők vagyoni viszonyait fel­tüntető hatósági bizonyítvánnyal fölszerelt pályázati kérvények a Felügyelő Bizottsághoz címezve, 1929. szeptember 5-ig nyújthatók be a Debreceni Egyetem Quaestori hivatalnál (Ref. Kollégium). Lakás, fűtés, világítás, reggeli, ebéd­vacsora, ágynemű és annak mo­sása havonként 38 pengő, ami minden hónap elsején pontosan fizetendő. Akik a Mensán féldijas ebéd-vacsora kedvezményben ré­szesülnek. azok mindezért havi 24 pengőt fizetnek. Debrecen, 1929. évi julius hó 5-én. Dr. Láng Nán­dor s. k., egyetemi ny. r, tanár, fel. "biz. elnölc — Autótérképek, kilómétermu­tatóval nagy választékben kapha­tók az Ujságboltban. — Értesítés. Boldogult Péchy I Tamásné lelkiüdvéért a kongrega­nisták requiemje szerdán julius 10-én reggel 9 órakor lesz meg­tartva. Vezetőség. — Özv. Cholnoky Lászlóné kiadja férje hátrahagyott ,,Tamás" cimü regényét. A műre való előfizetés nemcsak Cholnoky Lászlónak, a tragikus véget ért írónak emlékét szol­gálja, hanem módot nyújt arra is, hogy a magyar irodalom hó'si halottjának hátramaradottjait megmentse attól a körülménytől, amely miatt Cholnoky László pontot tett sok szenvedéssel, küzdéssel teli életére. A könyv ára kötve 5 pengő és az iró özvegye kéri a magyar társa­dalom megértő tagjait, hogy fenti összeget cimére Budapest, IV., Városház-Mtca 14. fél em. 6. küldjék be, hogy az érdekfeszítő regényt megküldhesse az áldo­zatkész emberbarátoknak. — Egy nyíregyházi iparos nyo­morban élő özvegyének segélyki­áltása. Hófehér hajú, legyengült anyóka támolygott be ma szer­kesztőségünkbe. Valaha jobb na­pokat látott, férje neves iparos volt. Aztán jöttek az özvegység napjai. Támaszát, gyermekét el­vesztette, magánosan tengeti évek hosszú sora óta életét. Varrásból ólt, míg látott, de most már nem lát, nem varrhat. Varrógépét is •eladta, elélte, most a legnagyobb nyomorban könyöradományból él. Hetvenöt évének súlya alatt ösz­szetörten kéri a jóérzésű nyíregy­háziakat segítsenek az iparos nyo­morgó özvegyén. Az adományo­kat Szerkesztőségünk juttatja a beteg, szegény asszonynak. — Megkezdték a Vay Ádám-ut­cai csatorna munkálatait. Ma reg­gel 7 órakor megkezdték a csator­na és vízvezetéki csövek leraká­sát a Vay Ádám-utcában. Körül­belül 8 vagon vízvezetéki és csa­tornázási cső és alkatrész érkezett meg Nyíregyházára. A munka megkezdésénél személyesen részt vett a tervező Becsey Antal fő­mérnök, kormányfőtanácsos egy mérnökével, aki az egész építkezés tartama alatt Nyíregyházán fog tartózkodni. A vállalkozó buda­pesti Kármán és Fazekas cég csa­torna és vízvezeték osztályának ve­zető mérnöke fogja a munkálato­kat irányítani. A munkát 6 hét alatt akarják befejezni, nehogy hosszabb ideig forgalmi akadályt okozzanak. Jánossy Maci a Miss Nyíregyháza jntalomdijról lemondott a második helyezett javára (A Nyirvidék tudósitójától.) A Nyirvidék munkatársa ma jdélelőtt felkereste Miss Nyíregy­házát, a legszebb nyíregyházi le­ányt, koronázatlan királynőjét a — szépségnek, kedvességnek és báj­nak. Miss Nyíregyháza a Vay Ádám­utca 5. számú ház II. emeletén la­kik szüleinél. Munkatársunk előtt maga Miss Nyíregyháza nyitott aj­tót. Mikor meghallja, hogy újság­író óhajt vele beszélni, nagy, dió­barna szemeivel ijedten nézett reá­Sudár alakja megremeg, mintha menekülni akarna, finom vonalú, alabástromfehér kezével idegesen simítja el pajkosan fodros barna haját. , — Mama — szólt fátyolozott hangon —, interjút kérnek tőlem, jöjjön, segítsen. — Édesanyja mosolyogva nyugtatja meg az izgalomtól rózsásra gyul­ladt arcú leányát és előzékenyen hellyel kínálja meg munkatársun­kat. t — Kérem, irja meg — mondja Miss Nyíregyháza —, hogy szüle­immel együtt ugy határoztam, hogy a jutéLomdijról, a szobaberendezés, röl lemondok a második helyezett s javára. E valóban nemes szivre valló uri gesztust a »Nyirvidék« munlA társa az egész város nevében kö­szönte meg Miss Nyíregyházának, aztán kérdésekkel ostromolta a most már bátran, szellemesen vá­laszoló Miss Nyíregyházát: — Mi a pontos keresztneve, — Maca-e, vagy Maci? . — Tiltakozom az ellen, hogy Macának hívjanak. Én Margit va­gyok, de Maci a becéző nevem. — Hány éves?. — Kereken 16 és féL — Intézetbe jár-e? — Bécsben a dominikánus apá­cák intézetének vagyok a növen­déke. Most a vakációt töltöm itt­hon, de, szeptemberben ismét visz­sza megyek. — Számított arra, hogy — Miss Nyiregyháza 'lesz, izgalommal vár­ta-e a választás eredményét ? — Nem. Egyáltalában nem hit­tem a győzelemben és ezért nem is voltam izgatott, bár sokan mon­dották, hogy én leszek Miss Nyir­egyháza. Fogalmam sincs, ki, vagy lak voltak lelkes szavazóim. Mind­ez olyan furcsa, olyan különösnek látszik előttem. Csak másnap reg­gel tudtam meg a győzelmet. — Mondják, hogy heves küzdelem fejlődött ki az utolsó pillanatban az érdekemben, egy magas fiatal­emberről is beszélnek, akinek sza­vazatgyüjtése volt a döntő, de hogy ki volt, azt nem tudom. — Talán a szerkesztő ur meg tudná mondani — kérdezte a kí­váncsiságtól megcsillanó szemek­kel. — Nem tudom. De mindegy az. Biztosithatom, az egész város örült győzelmének. — Mik a jövő tervei? — ősszel visszatérek az inté­zetbe, majd Svájcba megyek né­met és francia nyelvet tanuini. — Megtanulom a varrást is, — mert tudja, jó ha egy fiatal leány va­lami reális mesterséget is tanul — mondja fontoskodva. — Férjhez nem akarok menni soha — folytatja —- 10 üveg pezs­gőben fogadtam, hogy 23 éves ko­romig nem megyek férjhez, de szent meggyőződésem, hogy az­tán sem tesznek fejkötőt fejemre. — És ha mégis? — merészeltük közbevágni. — Akkor a 10 üveg pezsgőt kifizettetem a vőlegényemmel — válaszolt pajkosan kacagva. — Szeret táncolni? — Igen, de még sohasem vol­tam bálba, csak mint a Leányegy­let tagja á teadélutánokon vettem részt. ( —- Szereti Nyíregyházát. — Nagyon. — Mit üzen a »Nyirvidék« ha­sábjain a közönségnek. — Azt üzenem, hogy ne hara­gudjon reám senki azért, mert én lettem Miss Nyiregyháza, nem te­hetek róla... — Hogy szép — válaszoltunk és Miss Nyiregyháza szerényen mosolyogva vett bucsut. Elmentünk Szabó Károly Rákó­czi-utca 1. szám (Takarékpalota) alatti uri és női fodrásztermébe is, hogy megnézzük azt a nevezetes helyet, ahol Jánossy Maci, a leg­szebb nyíregyházi leány ondolál­tatja a haját. Valósággal meglep bennünket a ragyogóan tiszta, modern s a hy­giénia minden kellékével felszerelt áfodrászterem. A szimpatikus meg­jelenésű, fiatal tulajdonos fogad bennünket, s kérdésünkre elmond­ja, hogy bizony az ő műtermében ápolják Miss Nyiregyháza haját, s egészen természetesnek tartja, —­Köszönet nyilvánítás. Akik drága férjem el­hunyta alkalmával fájdal­mamat részvétükkel igye­keztek enyhiteni, fogadják érte köszönetemet. Nyiregyháza, 1929. évi julius hó 8. özv. Ferenczy Istvánné. Italmérések! részére szükséges 502—922. népjóléti miniszteri renáilet az egészségügyi és tisztasági rendszabályokról már kapható a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Széchenyiút 9. sz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom