Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-10 / 154. szám

4 JNfLFÍRYIDÉK. 1929. julius 14. Tass miniszter legújabb koncessziója A pénteki minisztertanács hozzá­járult a népjóléti miniszternek ama javaslatához, hogy a Társadalom­biztosító Intézet járuléktartalékai­ból 68o családi ház épittessék. A népjóléti minisztérium e célra az Albertfalva melletti két telekkomp­lexumot megvásárolta, melyen az épitkezés mihamarabb megkezdő­dik. Ez év november végén 310 ház már beköltözhető állapotban íesz, a többi 370 pedig a jovó évre lesz készen. Az építkezést ugy tervezik, hogy a telek kertváros jellegű legyen, —­minden ház előtt kis kerttel. E családi házakat igénybe vehetik a Társadalombiztosító Intézet tagjai olyan alacsony bérekért, hogy ^ a szegényebb munkások és magán, tisztviselők is kellemes és egész­séges otthonhoz jussanak. Gondos­kodás történt arról is, hogy cse­kély havi részletfizetés mellett 35 év alatt a lakó megszerezhesse ö­rök tulajdonul a házat s e szo­ciális program végrehajtása által otthonhoz jut sok olyan család, a melyek eddig drága és egészségte­len bérkaszárnyákban voltak kény­telenek tengetni életüket. örömmel üdvözöljük ezt a na­gyobbszabásu tervet, mely ujabb bizonyítéka a népjóléti miniszter megértő és alkotó szociális gon­dolkodásának. Szimpatikussá teszi e tervet még az a körülmény is, hogy e grandiózus épitkezés nem az államkassza terhére történik, — hanem a társadalombiztosító által koncentrált filléreiből annak a tár­sadalomnak, mely erre a gondos­kodásra nagyon is rászorult. A munkásság és a szerényebb fizetésű tisztviselő helyzetén nagyot lendit majd bizonyára a tervbe­vett bölcs és humánus elhelyezés. Egy kis fantáziával már el tud­juk képzelni a családok százait, akik kényelmes otthonukba vissza­vonulva, a . napi munka után gond­talanul élvezhetik a családi élet örömeit. Látjuk a pirospozsgás és életkedvtől ragyogó kispolgári és munkás gyermekek ezreit, akik a nagyváros uccáin való ténfergés és kényszerű csavargás helyett kinn a szabad levegőn, árnyas fák és illatozó virágok tövében játszhat­ják pajkos játékaikat és tiszta ott­hon légkörében nevelődhetnek a magyar nemzet hasznos és jóravaló polgáraivá. Látjuk a megelégedett feleséget és gyermekeik egészséges fejlődésében gyönyörködő anyák sokaságát, akik kiszabadulva a város bűnökre kisértő légköréből a saját konyhájukon főzhetik meg ízletes ebédjüket, saját kertjük ter­ményeiből megkímélve a piacraj á­rás, az ácsorgás és. a perpatvarko­dás gondjaitól és kellemetlensé­geitől. 1 Vass* József e javaslatával való­ban fején találta a szeget. Alkotá­sából beláthatatlan nagy szociális áldás fog fakadni a munkásság és a kistisztviselő osztály tagjai és sar­jadékai számára. Amellett nagy pénzforgalmat jelent a pangó ipar különböző ágainak is. Igy plánu­ma valóban olyan, amely méltán megérdemli a nemzet érdeklődé­sét és elismerését. Szenzációs újdonság! A Relief hímző tan­folyam megnyílt Selyem-utca 5. sz. Iparos Ifjak Köre. Tan­folyam díjmentes. Reggel 9-től este 6-ig. 6601—3 Szepességi és tátrai riportok Tíz országból négyszáz orvos vett részt a tátrai orvoskongresszuson XI. Mi történt a késmárki is­kolákkal? A régi hires gyárak elsorvadtak. Mesterségesen tették őket tönk­re — mint egy felvidéki lap irja. Az azelőtt országszerte ismert szö­vőfőiskolájában alig van hallgató. Elvesztette főiskolai jellegét. Ké­pesítést nem ad. Aki teheti, a csehországi főiskolákra kénytelen menni, ha a szövészetben akarja magát kiképezni. Békében volt ke­reskedelmi akadémiája is. Szintén főiskola és kereskedelmi érettségi­vei lehetett beiratkozni. A meg­szállás után azonnal beszüntették működését. Ma csak két osztá­lyos kereskedelmi iskola működik, de ennek elvégzése semmire sem jogosít, érettségit nem ad. Elemi iskola még van német. Ahol a nemzetiség a 20 százalékot el­éri, ott megengedik az illető nyelvű oktatást. A legtöbb iskola persze már szlovák. A felnőttek is kezdik m4r törni a szlovákot, a kicsinyek azonban már folyéko­nyan beszélik. A cseh politika ha­lad a maga utján. És még mi ró­lunk terjesztik, hogy elnyomtuk a nemzetiségeket. « Az aranytorony Szűk ,boltozatos, sikátorok te­szik érdekessé az utcák képét. —­Néhol olyan keskenyek, hogy csak egyenként lehet áthaladni. A vá­ros régi részén találjuk a három­hajós Szent Kereszt templomot, mely a XV-ik században épült. Sok szép régi emlékkel. Hires bronz keresztkutja XV. századbeli remekmű. A templom mellett itt is a jellegzetes harangtorony, me­lyet egykorú aranyozása miatt (ma nincs meg) aranytoronynak ne­veznek büszkén a bennszülöttek. * A vonatunk indulásáig az időt vásárlással töltöttük ki. Az árak nagyjában a miénkkel megegyez­nek, legfeljebb a cipő és ruhafélék olcsóbbak. Bár a nagyon jó mi­nőségű árukért itt is annyit kér­nek, mint otthon. A tátrai orvoskongresszus. Május 18-án érkeztek meg az orvosok a tátrai nemzetközi or­voskongresszusra, amelyet a Sze­pesi Orvosok Egyesülete rendezett meg. Ez kizárólag a gyakorló or­vosok céljait szolgálta. Az előadá­sok megtartására az egyesület a hallei egyetem tanárait kérte fel, kik testületileg jöttek el Németor­szágból, hogy a kérésnek eleget tegyenek. Rajtuk kivül még egy­néhány híresebb felvidéki orvos adott elő egy-egy aktuális témát az orvostudomány legújabb feje­zeteiből. A fürdőorvosok a Magas Tátra gyógyviszonyait és klima­tikus tényezőit ismertették. A kongresszust rendező Szepesi. Orvosi Egyesület vezetősége a nagyon is sokféle anyanyelvű or­vosokkal szemben a legnagyobb körültekintéssel és figyelemmel járt el. A kurzuson négyszáz or­vos vett részt, kik Hamburgból Lembergig és Rigától Belgrádig gyűltek össze. A többség felvidé­ki és magyarországi volt. Sokan jöttek át a szomszéd Lengyelor­szágból es Németországból. Leg­kevesebben Csehországból érkez­tek. A megszervezés és az egész- j kongresszus alata a felügyelet a mindent szemmeltartás nehéz mun kája Kiss Alfonz dr. késmárki or­HŐVIHAR. HÁBORÚ, FORRADALOM, BÉCS! ÍNSÉGES NAPJAI, SZERELEM, BÁNAT, ŐRÖM A SENKI GYERMEKE (A HÁBORÚ ÁRVÁJA) szenzációs nyári újdonságban szerdán és csütörtökön az Apollóban Ma, kedden utoljára Rudolf Valentino, Lllian Gisch, AliceTerry, Schildkraut, Dorothy Glscb, Lewls Stone két szenzációs filmben ÁRVÁK A VIHARBAN Két árvaleány kínszenvedései 12 felvonásban KAMÉLIÁS HÖLGY Szerdán Csütörtökön XÉNIA DESNI, OLGA CSEHOVA szenzációs nyári újdonsága SENKI GYERMEKE (A HÁBORÚ ÁRVÁJA) Társadalmi dráma a világháború felfordulásából 8 fejezetben ég a kigérő műsor . Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor Mindenütt kaphatói Tornait» Magy­Tejszövetkezet! KSzponf B«Up..t, 1., H.rtkj MlklÓMt 11*1 JL. vos vállára nehezedett, ki a leg­nagyobb megelégedéssel végezte is ei a reábízott terhes feladatot. Hogy az a sok, különböző ország­. ból összekerült, különböző termé­szetű és kivánságu orvostársaság minden egyes tagja kitűnően érez­te magát, egyedül az ő érdeme. Pedig igazán nehéz dolog volt any­nyi kívánságnak eleget tenni, ami itt felmerült. Ehhez járultak még a szeszélyes nők, kik apró és fur­kivánságaikkal állandóan zaklatták Még römipartnereket is neki kel­lett összetoborozni. Mig a hölgyeket a Hefty An­üorné vezetése alatt álló nőgárda szórakoztatta délelőttönként, ad­dig a férfiak előadói termekben gyűltek össze, ahoi a proesszo­rok az előadásaikat tartották. Még pedig mindennap a Tátra más-más fürdőtelepén, hogy a résztvevők az egész vidéket megismerhessék. Délutánonként az illető telep gyógytényezőinek tanulmányozásá­ra került a sor, esetleg kisebb ki­rándulásokra a környék nevezetes­ségeihez. Este hangverseny, elő­adások bál szórakoztatták az ide­geneket, de ezeken már a fürdő­vendégek is résztvehettek. Igy minden egyes napnak megvolt az érdekessége és egy percre sem ért rá unatkozni, aki rászánta magát, hogy ezt az utat megtegye. Mi még csak közel lakunk a Tátrához, de mit szóljon az, ki Rigából, vagy Hamburgból jött el? Azután nekünk nagyon közei is áli a szivünkhöz a mi régi Tátránk. Hiszen, ha most nem is a miénk, mégiscsak magyar. Egy­két fürdőtelepet leszámítva a leg­több intézmény a régiek kezében van. Nem kell itt más, idegen nyelven tudni, mint magyarul. Mindenki 'ért itt magyarul. Csak néha-néha szorul össze a szivünk, ha észretérünk, mégsem otthon­vagyunk. * Elhelyezkedés. .özönlött egész nap a sok orvos Őtátrafüredre. A villanyosok foly­ton zsúfoltan jöttek fel Poprádról. Az állomáson már bizottság várta az érkezőket. Élén az elmaradha­tatlan Kiss Alfonz doktorral. Ber­linből sok autós, Pestről sok mo­toros is érkezett aznap. Ezenkívül pünkösdi kirádulók is szép szám­mal akadtak. Az egész fürdő a megtelt táblát kitehette. Igy tör­tént, hogy kevesünknek jutott az a szerencse, hogy a Grand Hotel­ben, vagy a Pallace-ban helyez­kedhettünk el. Sokan kerültek fel a Tarajkára, ami az aznapi hideg idő miatt nem valami jtellemes lehetett. Siklón utazgatni fel és le. Matlárházára is került egy pár kolléga, kik onnan jártak be. Pün­kösd után áthelyezték az egész tár saságot a Grandba. Összebarátkoztam egy te­mesvári magyar orvossal. Az ismerkedési vacsora az Uj­tátraüfredi Pallace Szanatórium­ban volt kitűzve. Mig a gyülekezés tartott, a hallban magyar szót hal­lok. Azonnal megszólítottam a beszélőket. — Jól esett magyar szót hallani. — Temesvári magyar orvos. Összemelegedtünk és már a szanatóriumot együtt néztük meg a vacsora előtt. A kolléga vezére az erdélyi ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom