Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-07 / 152. szám

JNíVíryidék. 1929. julius 7. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Az utcanevek kereszteléséről A «Nyirvidék» egyik utolsó számában olvastam a hírt, hogy nemsokára rákerül a sor a városi házak újbóli számozására és egyúttal felvetődött az a gondolat is, hogy a város jeles szülötte: Benczúr Gyula és vértanunk: Kovács István is megérdemelne már egy utcát Nyíregyházától. Magam is osztom ezt a felfogást, csak helyesen legyen az utca megválogatva, értve a helyes választást arra, hogy egyrészről figyelemmel legyünk arra, hogy az utca méltó legyen a név viselőjéhez, nehogy a keresztapai ajándékkal szégyent valljunk, de másrészről figyelemmel legyünk arra ij, nehogy elvegyük a régi tradiciós nevet attól az utcától, a melyhez nemcsak hozzászokott a kö zönség, hanem gyakorlatilag és történelmileg is egybeforrott Nyíregyháza múltjával. Nem tudom megbocsátani sohasem annak a Keresztelő szent Jánosnak, aki a Szarvas-utcát el merné keresztelni bármely másról, akár nemzeti hőseink egyikéről is, akár helyi nagyságokról. Városunk alapi-tásának egyik emléke /üződik ehhez az utcához, ehhez az elnevezéshez. A Szarvas városából ide letelepült ősökről kapta ezt a nevet, hadd maradjon fent ezek emléke a késő utódok számára! Ha a város címerében büszkén viseljük az alapítás motívumait, jelképeit, őrizzük meg az ehhez fűződő régi jó elnevezést. Azt sem láttam szívesen, hogy a praktikus Tokaji-, Szentmihályi-, Orosi utcanevek 20 évvel ezelőtt lekerültek a számtáblákról, holott viszont egészen szép és forgalmas utcák kaptak egészen közömbös neveket a történelmi nevek helyett, igy: Géza-utca, István-utca, Színház-utca, Körte-utca stb. Egy esetben mégis eltekintenék a városi hagyománytól és pedig a Bujtos-utcánál, melynek keresztelője ugyan még csak 20 évre nyúlik vissza, de a nevét a mögötte elterült Bujdos-tól nyerte. Ettől a névtől szívesen megválna a Bujtosutca minden háztulajdonosa. Megválna egyszerűen azért, mert a mögötte elterülő vidékhez, a környezethez nem épen hízelgő . felfogás fűződik — a lakhatóság szempontjából. A vidéken régebben, főként a háború előtt, amig a szigetelésnek, a nedvtelenitésnek hirehamva sem volt, igen sok kő és téglaalap nélküli alacsony vályogházat építettek, amelyek pár év alatt a vályogalap kiázása folytán kidőltek. Ma azonban a szigetelés, a szép kőalap munka masszív és száraz lakóházak sorozatát teremtette e helyen. A Bujtos-utca ma már csatornázva van, a város és a lakosság nagy költséggel rendezte ezt a széles, impozáns utcát, ugy hogy ma Nyíregyháza egy pár elsőrendű s higiénikus utcája közé sorozható, nem is beszélve arról, hogy élénk piaci forgalom színhelye. Nem ok nélkül akarja hát itt mindenki megtagadni a múltnak minden rossz emlékét és akar még a «Bujtos» névtől is szabadulni. Legyen hát ez az utca Benczur-utca, vagy Kovács-utca az uj keresztségben. Dr. Kerekes Pál. Az ujfehértói elkeseredett szülők jogos panasza a rossz nyíregyházi vonatösszeköttetés eilen alulírott szülők az igen tisztelt Szerkesztő Úrhoz, hogy méltóztatna az illetékes hatóságoknál közbejárni, hogy folyó évi szeptember i-től Nyíregyházáról fél 2-kor induljon egy vonat Fehértóra, hogy gyerekeinket Nyíregyházára irathassuk be iskolába. Szives fáradozásáért fogadja igen tisztelt Szerkesztő Ur hálás köszönetünket, remélve, hogy ezen közbenjárása sikeres lesz, maradunk Már több izben megemlékeztünk az ujfehértói szülők panaszáról, — hogy gyermekeiket a debreceni iskolákba kell járatniok a rossz nyíregyházi vonatösszeköttetés miatt. Annak idején interveniált is a «Nyirvidék» illetékes helyen, . de még mindig nem történt lépés ebben az ügyben és igy az ujfehértói gyermekek nem látogathatják á nyíregyházi iskolákat. A szülők reménykednek, hogy az idei tanévben megjavul a helyzet és a következő levelet intézték lapunk felelős szerkesztőjéhez: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Még az ősz folyamán volt szives Szerkesztő Ur közbenjárni az illetékes hatóságoknál, hogy a fehértói gyerekeknek ne kelljen Debrecenbe és Hajduhadházra járni iskolába a rossz nyíregyházi vonatösszeköttetés miatt, miért is alulírott szülők ezúton mondunk hálás köszönetet Nagyságos Szerkesztő Urnák, azonban sajnos ezen fáradsága és közbenjárása nem járt kellő eredménnyel, mert csak reggel fél 8kor megy be Fehértóról motoros vonat és visszajönni csak délután 5-kor tudnak, igy a gyermekek ismét nem járhatnak Nyíregyházán iskolába, mert ha órakor indul ü vonat, mire a vasúttól hazaérnek, 6 óra van, akkor már oly késő van és olyan kimerültek, hogy nem igen marad idő tanulásra, arról nem is szólva, hogy reggeltől estig a gyerekeknek éhezni kell. Azon alázatos kcft"éssql járulunk Ujfehértó, 1929. julius 1. hálás tisztelettel: id. Bihari Sándor özv. Havanyecz Andrásné Paál János ' Goldstein Lajos Fischer Andor Nagy Márton Szántó Miklós Kremniczky János Árva András Feldmann József Koy Emil Scher Mór Goldstein Ignác ' özv. Molnár Antalné Kristály Ferenc Papp Gábor % Tenky Lajos Nagy István File Sándor Az ujfehértói szülők jogos és érthető panaszát leközöljük abban á | reményben, hogy az illetékesek e | feltétlenül szükséges óhajtást min[ den egyéb intervenció nélkül, telje* siteni fogják. Boseh-intőkaroís kényelmesen, gyorsan és félreismerhetetlen módon mutatják meg az útirány megváltoztatását. Figyelmébe ajánljuk feltűnő alakját és vakitás elleni védőrácsát. Ára páronként kézi kapcsolóval P 60.40 automatikus kapcsolóval P 77 — Bosch Rűberl K. t. t. budapesti fiókja Budapest, V., Váci-ut 22—24. Telefon: Lipót 923-36, 923-37, 923-38. A rádiósok fekete csütörtöké Minden újságolvasó tisztában van azzal, hogy emberi készítmény örökké nem tarthat és előbb vag^ utóbb javításra szorul. Természetes dolog tehát az is, hogy csütörtökön felmondotta szolgálatát a budapesti 6o kilowattos leadó, miután hónapokon keresztül kifogástalanul teljesítette kötelességéot. A baj csak ott kezdődik, hogy a másfélkilowattos adót bekapcsolásával egyidejűleg nem mondották be az arra illetékesek a legyengülés okát tés a termeket betöltő Schercz bácsi hangja olyan cérnavékonyan lopakodott elő, mintha nem ő, hanem legjobb esetben a kis fia töltötte volna be a bemondó tisztét. Nagyon sok bosszúságtól kímélte volna meg a rádiósokat szerte e hazában, a stúdió vezetősége, ha minden műsorszám előtt bemondotta volna: «üzemzavar miatt a kis gépen adunk», mert ekkor legalább i ooooo ember nem esett volna neki a gépének, hogy a kontaktus hibákon kezdve, végig menjen a lámpák süketségi okának keresésén keresztül azon a hiba skálán, melynek okát a hibakereső táblázat 78310-féle varációban állapítja meg, amely annak dacára 7831 i-ik esetként nem közli még sem azt, hogy Budapesten bemondás nélkül is áttérhetnek kisebb egység használatára. Nyíregyházán is megesett, hogy egyik előfizető a lámpák meglazulását sejtette és áram alatt nyúlt be a gépbe, miáltal a csupasz vezetéket összenyomta és a lámpákat valóban kiégette. Mások kevésnek találták az adófeszültséget és kerékpáros küldönccel hozattak uj zseblámpaelemet, még pedig minden eredmény nélkül. Harmadik az akkumulátorok kénsavát cserélte ki, sietve, miközben kiégette a ruháját. Negyedik a famíliájával veszett össze, hogy ne babrálják a rádiót, amikor ő nincs otthon és ne süketítsék meg pár napos ^csöveit, ötödik visszaküldte a próbagépet a rádiósnak, hogy tegye bolonddá az öreg apját. E sorok iróját pedig arra késztette az elhalkulás, hogy Kassát volt kénytelen hallgatni, összehasonlítás ked véért, ahol magyarul éppen arról beszéltek, h,ogy Ciril és Methód apostolok hozták be a keresztyén vallást a Duna medencéjébe. Ennek a meghallgatása is felért egy pár lámpa kiégetésével járó bosszúsággal, mert nem tudtam oda beszélni, hogy a Kárpátok övezte Nagymagyarországon mi ugy tanultuk, hogy Szent István király volt az, aki a Krisztus szeretet vallását meghonosította, amely a megbocsátás tanát olyan erősen vitte be lelkeinkbe, hogy mi ma is tűrjük megcsufoltatásunkat. Én nem vagyok ugyan annak hive, hogy a viharszünetelésért bocsánatot kérjen a Stúdió (amiként azt a múltkor egy külföldi állomás tette) és ezzel megerősítse azt a hitet, mintha a rádiósok képesek volnának müviharokat is támasztani, arra azonban itt a nyilvánosság előtt kérem a rádióközpontot, hogy hasonló esetben szíveskedjék bennünket megnyugtatni, hogy nem a mi gépünkben van hiba, hanem ott fenn Budapesten. A 150. sz. nyíregyházi előfizető. Közismert tény, hogy Schmidthauer keserüvize Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint ilyen, egyedüli a maga nemében. Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan — Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve. 57

6_

1

5