Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-07 / 152. szám

6 JSfYÍRYIDÉK. 1929. julius 7. tanikai tudásával a professzoro­kat nemcsak bámulatba ejtette az <erde isétán, de bizonyos kérdések­ben olyan tudományos felfogásnak adott kifejezést — igy a Nyirség etimológiája kérdésében is — amelyről elismerte Tuzsony tanár ur is, hogy uj és eredeti, amiről nagy örömmel hallottak és amit szívesen tanulnak meg. A főispán ötletei, amelyeknek kifejezést adott a bátorligeti erdő megváltá­sának megkönnyítése terén, meg­könnyítik az elismerést. Arról van ugyanis szó, hogy a Fényi er­dő kedvéért nem lehet mellőzni a bátorligeti igazi őstenyészetet. A parcellák helyett a közbirtokosság erdejéből kell a nyribátori tulajdo­nosokat kárpótolni, -mig a, köz­birtokosság kárpótlást kaphatna a község erdejéből, ha pedig a cse­rénét volnának értékeltérések, ezek 30 százalékát az állam fedezhetné segély formájában, esetleg a Pappenheim gróf által felajánlott ötven hold felhasználásával. Po­vázsy mérnök a csatornázási ne­hézségeket elimináló javaslatokat tesz: Vezessék el a csatornát itt, de egy zsilip segítségével adják vissza a nedvességet, amikor kell a ligeti őstelepből kihasított re­.zervoárnak. Nyírbátor nagy érdeke or­szágos kulturális érdek is Hangoztatták a szabolcsiak a megbeszéléseken azt is, hogy a bá­torligeti őstenyészet megmentésével nagy idegenforgalom koncentrálód­na Bátor felé. Nyírbátor műem­lékeivel, históriájával, templomai­val, érdekes régi fatornyával von­zaná a látogatókat. Nemcsak ennek a kellően nem méltányolt érde­kes községnek, hanem az ország kultúrájának volna érdeke, hogy olyan helyen jelöljük ki az idegen tudósokat idevonzó területet, amely hely közvetlen közelében az egész ország kulturájára, múltjára ked­vező szint vető városka van, mint amilyen Nyírbátor. Thaisz dr., Tuzson professzor mindjobban belehevülnek a köz­igazgatási és pénzügyi kérdéseket felejtve, az erdei sétán elénk tá­ruló növényvilág csodálatába. Trollius, trollius... Egy lápos hejyen feltűnik a Herba Graciolae virága. Dessewffy Aurél gróf le akar egy szálat tépni. Tuzsony és Thaisz dr. élénken fi­gyelmeztetik. Ne tessék megérin­teni, gróf ur! Nagy mérget rejt ez a virág. — Ezzel mérgezték nyi­laikat a régi harcosok — jegyzi meg Kállay dr. főispán. — A mi lovas őseink — mondják a körül­állók és az ősi tájon régi vitézek alakjait festi meg a képzelet. Thaisz dr. izgatottan mondja: er­re kell lenni a Trollius Europeus­nak. Trollius, Trollius, hangoztat­ják szerelmesen a tudósok. Mi le­het ez a csodálatos növény? Min­denki izgatottan várja. Egy félsze­mére vak fiatalembert hivnak elő, LILLIAN és DOROTHY. GISH ÁRVÁK A VIHARBAN A két ár Fa a Jiotredáui előtt A pestis áldozata A kegyetlen Robes Pierre A Giulotin alatt Azonkívül YALENTINO felejthetetlen filmje Henriette Louise Danton Robes Pierre Nefeledd János A KA M É LIÁS HÖLGY Dumas világhírű regénye a Nemzeti Szinház nagy darabja hétfőn—kedden az Apollóban Szombaton Vasárnap rj VSLMGüJiBOSlU A világháború képe, ugy ahogy mi láttuk, ahogy mi szenvedtünk, éreztünk, pusztultunk 2 részben, 12 felvonásban. Összeállította: Leo Lasko. Magyarra feldolgozta: Pásztor Béla és a kísérő „Ufa" műsor. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Hétfőn Kedden Rudolf Valentino, Lllian Gisch, AliceTerry, Schlldkraut, Dorothy Gisch, Lewis Stone két szenzációs filmben ÁRVÁK A VIHARBAN Két árvaleány kínszenvedései 12 felvonásban „Danas" öröt remekműve 8 felv KAMÉLIÁS HÖLGY Előadások kezdete : vasárnap 3, 5, 7 és 9. hétköznap 5, 7 és 9 órakor ő tudja a tudós urak csodás növé­nyének rejtekhelyét. Thaisz dr. és Tuzson tanár egyszerre kiáltanak: Trollius... Odasietünk, mélyen be­vágott levelű egyszerű növény, né­melyiken még rajta a száraz tok­termés is. Semmi különlegesség rajta. Pedig ez a növény a jég­korszakból maradt itt, abbáft 'aiz időből, amikor ember még nem je­lent meg a földön... Mikecz István alispán a kalapja mellé tüz egy Trollius levelet, magját is szedi, elülteti Kemecsén, Győry erdőfel­ügyelő pedig a Sóstón fogja meg­megldsérelni a Trollius meghono­sítását. Guppanó utakon, füves tisztáso­kon át siet a társaság az autók­hoz, majd dombos, erdős, gyönyö­rű vidéken mennek a Fényi-erdő­ben, amelynek tisztásán. fenyve­sek, tölgysátrak alatt Majos János tb. főszolgabíró pompás ebédet szervez és rendez a fáradt erdei sé­tálóknak. A Fényi erdőben megtör­ténik a döntés mind a két féi javára A tudósok Streicher alispánnal, a sajtó képviselőivel ebéd előtt megtekintik a Fenyő-erdőt, amely nek csodálatos lápjai, gazdag őste­nyészete nem marad a bátorligeti mögött. Most már kétségtelen, — hogy ezt a területet, amelyhez az állam ingyen jut, ugyancsak be kell vonni a konzerválásba, meg kell menteni a lecsapolástól, de abban is megállapodnak a földmivelési miniszter küldöttei, hogy a bátor- | ligeti ősi flóra és fauna megmen- \ tése érdekében áldozatot kell hoz- i ni. A konklúzió az, hogy Bátor- ; ligeten tiz holdat kerekítenek ki és ; vásárolnak meg esetleg csere ut- ; ján, á Fényi-erdőben pedig meg- j marad az ötven hold. így teljes ! sikerrel járt a tudomány érdeké- ' ben megindított akció, a melyért — és ezt minden tényező egyér­telmüleg vallja — elsősorban Sza- i bölcs vármegyéé az érdem. J A tudomány álláspontja.— j Mit mond Noga asszisz- i tens? Ebéd idején sem pihennek a ; sajtó munkásai. Vertse Albert ta- ; nárjelölt, aki a Nyirvidék munka- ' társával jött ki és meginterjúvol- j ja Noga tanár urat, Tuzson pro­fesszor kitűnő asszisztensét, aki a tudomány álláspontját a követke­zőkben ismerteti: A bátorligeti ősláp az ős jelzőt állat-, de legfőképen növényvilá­gának ősi mivoltától nyerte. E tu­lajdonsága teszi páratlanná a ma­ga nemében, a tudomány szem­pontjából pedig oly felbecsülhetet­len s egyben pótolhatatlan értékű­vé, hogy megmentése generális tu­dományos érdek. Ezen ősi nqvény­és állatvilágot természetesen csak egynéhány ősi növény- és állatfaj képviseli; ezekhez azonban ter­mészetszerűleg szervesen kapcsoló­dik az ősi miliő, amely Bátorlige­tet tájképileg is unicummá avatja. A Iápi erdők múltja Bátorliget (Szabolcs m.) s a ve­le kapcsolatos Fényi-erdő (Szat­már m.j egy szintén ősmocsaras darabja nem más, mint lápi erdő. A mocsaras, nyirkos, buja aljnö­vényzettel borított erdei talajon a nyir, nyár, ezüstlevelü hárs (Leon­{apodinus) és tölgyfacsoportok fü­Amerre a szem ellát, vigan hullámzik a sárguló kalász. Még néhány nap és megindul a munka, megcsendül a kasza. Az Isten bő adományát az ember veritékes munkája teszi teljessé. Hajnaltól napestig görnyed a gazda, a béres a földeken, 8 ember legyen a talpán, aki fá­radtság nélkül birja a kemény robotot. Am az okos ember könnyít magán, meri a tulerőltetésnek az egészsége látná a kárát I Egy üveg valódi Diana sósborszesz minden tarisznyában kell, hogy legyen ilyen nehéz napokban. Ez a kipróbált háziszer arra ké­pesít egy embert, hogy kettőnek a munkáját végezze el s még mindig friss maradjon. Fogadja meg a jó tanácsot 8 otthon ne feledje! Diana sósborszesz felfrissíti az elbágyadt izmokat, gyorsabb mozgásba hozza a vért edzi és kitartóvá leszi az egész szervezetet, hűsíti a verítékező homlokot, megszünteti az itt-ott fellépő szédülést, émelygést, szó­val valóságos újjászületést jelent a munkában görnyedőknek. Mindenütt kapható! Utánzatot ne fogadjon el t zesekkel váltakozva, festői formá­ciókban, ligetszerüen veszik körül az ősi lápmaradványokat, amelyek hasonlóképen tobzódnak vegetáció­juk bujaságával. Mindez pedig az érintetlen ősi vadság igéző eredeti­ségében. Itt, az ősláp területén — megszűnik a mai vegetáció jelleg­zetessége. Évmilliók választják el az ősláp levegőjét a környező vi­lágtól. Ez a hűvös lehelletü, nyir­kos ősi lálpi erdő egy ittmaradt töredéke annak a vegetációnak, a mely a jégkorszak alatt uralkodott Európában s amely vegetációt ma már csupán a havasokon s az ark­tikus tájakon lelhetjük föl. Hogy került a havasi vege­táció Szabolcsba Hogy hogyan került ez az ark­tikus és alhavasi vegetáció a nyír­ségi homokbuckák közé, ennek il­lusztrálására álljon itt Nóga dr. asszisztens ur magyarázata: A jégkorszakot megelőző idők­ben a Földön egyenlő tempera­turáju klima uralkodott, amely na­gyon csapadékos, nyirkos voltánál fogva az egész Föld felületén egy egyenlő formációju trópusi vege­tációt hozott létre. Ez az oka, hogy pld. a sarkvidékeken pálmatör­zsekre bukkannak a megfelelő geo. logiai rétegekben. Erre következett a jégkorszak, amikor is a hőmér­séklet lecsökkent (hogy miért, nem tudjuk) kb. a mai sarkövi tem­peratura nivójára. Természetesen ez az alacsony sarkvidéki tempe­ratura magával hozta a megfelelő növény- és állatvilágot. A glecse­rek lenyúltak a hegyek lábáig',) a, síkságot pedig, ahol rénszarvas­csordák csatangoltak; ellepte az arktikus vegetáció. A jégkorszak lassú visszavonulását azután, ami­dőn az általános temperatura kezd­te a mai formáját fölvenni, kö­vette az arktikus növény- és állat­Tűztől m egmentett áruk ig •BBBIHBMWBBiill UKIIIII MfFUfflM'Hl —" ""f** 1 •^'ttttT Wi lfW' ir'iirai^^ iAajafca^i WMWWBr ii iii •i 'MiwTwmáWitf Mfci aettta ní iMM i ii i fil tfitf ti ii ii ií mg ffc i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom