Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-07 / 152. szám

1929. julius 7. J^rfRYIDÉK. 3 — A zsűri nem állott feladata magaslatán. A zsűri döntése olyan mint a biróság Ítélete: megfelebbezhetetlen. A dalárdák tisztelettel ^és megnyugvással tudomásul vették a helyezések megállapítását, ele nem állhattak el a kritika gyakorlásától. Rámutatnak ugyan is arra, hogy nem is állhatott a zsűri feladata magaslatán, mert döntése egyáltalában nem volt össz hangban a hallgatóság sorában ülő szakemberek véleményével. A Zeneművészeti Főiskola tanárai utolérhetetlen mesterei lehetnek a hegedű vagy zongoratanitásnak, de nem ítélhetnek kellő szakértelemmel a karének művészi köve-, telményei felett s nem értékelhetik kellően a magyar érzést, a ritmikát, a helyes szövegkiejtést, a lélekzetvéteit és színezést, amik a karéneknek éppoly lényeges követelményei, mint az intonálás., vagy az összhang. S hogy más tekintetben is bajok vannak a zsűriben és általában a művészi bírálóbizottságban, annak szomorú bizonysága az a körülmény, hogy a debreceni döntést órák hosszáig tartó szenvedélyes viták előzték meg és a zsűri a versenyszabályok értelmezésében sem tudott egyöntetű álláspontra jutni. Ha a bajokat sürgősen nem orvosolják, a vidék kénytelen lesz a fővárostól elszakadni, mert a kiütközött bajok 99 százalékban a vidéki dalárdák háttérbe szorítását eredményezték. A Szegedi Friss Újság így ir: — A debreceni dalosverseny, amely kétségtelenül egyik legszebben rendezett versenye volt a Magyar Dalosszövetségnek, végeredményben sok tüskét szúrt a vidéki dalárdák szivébe. Valószínű, hogy a verseny eredménye a dalösszövetségen belül súlyos nézeteltéréshez vezet, mert amilyen mintaszerű volt a debreceni rendezőség részéről a nagy ünnepség rendezése, annyi kifogás hangzott el a zsűrik ellen, mert sok érdemes vidéki dalárdát elütöttek a jobb helyezéstől. Értesülésünk szerint a vidéki dalárdák, főleg a magukat erősen mellőzötteknek érző alföldi, dalárdák mérlegelték, hogy az országos dalosszövetségbői kilépnek. Hasonló tenorban ir a »Kecskekeméti Közlöny« is és több más vidéki napilap. , TIS ZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk. DIADAL Julius 6 án, szombaton 5, 7 és 9, |7-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Sátán lélek Dráma a távol kelettől 8 felv. Főszerepben : El3a Brink, Georg Alexander, Jack Trevor. Mexikó réme A vörös farkas Vadnyugati cowboy történet 7 íelv. Főszerepben: Bob Steele és Nina Quartero Következő előadás: Juliua 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap. Walfer Ede: Vezúv Nagy hegy vagyok, hatalmas szörnyeteg. Horpadt kőboltozat a gránithomlokom. Görnyedt vállamon a roppant eget fekete, megkövült ^Atlaszként hordozom. Dacosan állok. — Borzas, rut alak. Árnyamtól elborul a feslett horizont. S rémülten búvik el a bőtokáju nap, ha tüdőm keserű, fekete füstöt ont. Hullajtott könny s veríték-patakok elrejtve mélyen mind szivembe gyűlnek. * S forrongó lávaként ott-kavarog salakja szennye minden régi bűnnek. i De bazaltmellemben lobog a Mult! Ajkam vad, kénköves, szörnyű átkot hadar! Jaj, neked ég, ha egyszer lángra gyújt s őrjöngő táncba visz egy lángsörényü dal! Holnap délelőtt lesz a nyíregyházi Öreg Diákok Szövetségének alakuló ülése (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Holnap délelőtt szokatlan képet fog mutatni a nyíregyházi ev. Kossuth reálgimnázium belső arculata. Még csak most érettségizett volt diákok és már őszbeborult hajú volt régi diákok jönnek össze az Alma Mater falai között, hogy barátsági szerződést kösseneíc annak a nemes szellemnek az ápolása céljából, amelyet az ev. Kossuth reálgimnázium soha egy percre sem tagadott meg s amely szellem reányomta bélyegét a mindig józanul cselekvő szabolcsi társadalmi életre is. Milyen érdekes is lesz látni az öreg diákokat, akik "közül, hogy csak egy párat említsünk, olyan is van, aki az intézetnek valamikor diákja volt, majd tanára lett és |inost a tanári sorból is kikerült. És milyen megható lesz majd olyanokat találni, akiknek már alig akaa osztálytársuk. Tagadhatatlan, hogy ennek a szövetségnek létrehozása jótékony hatással lesz a közéletre, aminthogy az minden hasonló célú szövetkezésnél ugy van, hiszen az idősebbek bölcs mérséklete, higgadt megfontoltsága csak előnyösen mérsékelheti az egy csoportba való tömörülés áltai az ifjabbak sokszor szertelenség felé hajló törekvéseit. Ennek a szövetségnek is ez lesz a legmagasztosabb célja. A szövetkezésnek pedig hasznát látja maja a nemzet és annak társadalma. Az alakuló ülés 11 órakor kezdődik az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermében, amelyen az ünnepi beszédet dr. Bencs Kálmán m .kir. kormányfőtanácsos polgármester, az iskola egykori taí nitványa s jelenlegi felügyelője fogja mondani. loggal nevezik Nyíregyházát a virágok városának — hirdetik otthon a csabaiak Találkozás Nyíregyházán a 170 évvel ezelőtt elszakadt települők utódaival (A Nyírvidék tudósítójától.) Megírta a »Nyírvidék«, hogy a csabaiak polgármesterük vezetésével meglátogatták Nyíregyházát. A kirándulók hazatérve, a Békéscsabán megjelenő, kitűnő »Kőrösvidék«-ben számoltak be nyíregyházi tapasztalataikról. A Nyíregyházát jól megfigyelő csabaiak a következőket irják városunkról: A városi ^közüzemek, a városi villamosmü és a fürdő igazgatósága még régebbe^ elhatározta, hogy a vidéki városokban közmüveiknek, városfejlesztési és városreit dezési programmjuknak tanulmányozása céljából látogatásokat tesz. A tanulmányi kirándulások első állomása két héttel ezelőtt Szolnok volt, mig tegnap az emiitett képviselőtestületi tagok Nyír egyházát tekintették meg, amely iránt különösen a kisgazdák körében fokozott érdeklődés mutatkozott azért is, mert hiszen Szabolcsvármegye székhelyét a Békéscsabáról 170 évv^i ezelőtt odaköltözött települők alapították. A tanulmányúton dr. Berthóty polgármester vezetése alatt a villamosigazgatóság részéről Nigrinyi János igazgató, továbbá Korosy László, dr. Hollánder Lipót, Drienyovszky János, Kovács Mihály, Maczák György, mig a fürdő részéről Reisz Hermann, Aradszky György, Lipták János, Zahorán Pál, dr. Gyöngyösi János vettek részt, akikhez a képviselőtestület tagjai közül még Bohnert József, ifj. Zsiros András és Bauk András városi főmérnök csatlakozott. A kirándulók Berettyóújfalu és Debrecen érintésével délelőtt 11 óra után érkeztek Nyíregyházára, ahol a városházán a város főjegyzője fogadta őket. Az ő kalauzolása mellett a társaság azonnal a város megtekintésére indult. Az első impresszió Nyíregyházán már az első pillanatban két dicséretreméltó tulajdonságával ragadja meg az idegen figyelmét. Az egyik szépen rendezett utcáinak és tereinek pompás utburkolata, másrészt azok az artisztikus, szépészeti és közegészségügyi szempontból egyaránt meg becsülhetetlen kisebb-nagyobb parkok, gyep- és virágágyak, melyek a város egész területét gyönyörű oázisokkal tarkítják. A fa- és virágültetvények létesítése és utánpótlása céljából a város pompás üvegházakkal'hatalmas kertészetet tart fenn, amely a palánták és növények értékesítéséből még jövedelmet is hoz. A város központjából a pályaudvarhoz vezető és a mi Andrássy-utunkkal analóg sugárutja két oldalt gyönyörű pázsittal és virágokkal díszített. A város által űzött virágkultusz azután a magánházakon is érezteti T. Forráskezelőség Moha. A Mohai Ágnes forrásvizét bos-za évek során át rendelem s jó szolgálatot tesz a gyomorhurut, a vékonybelek hurutus állapota, hólyaghurut és torokhurut ese teiben, Dr. Kétly Károly egyeieoui tanar 4 Rtidapnst hatását. A házak ablakaiból, erkélyekről virágok szinpompája gyö nyörködteti a járókelőt ugy, hogy a kiránduló társaság tagjai joggal nevezték el Nyíregyházát a virágok városának. Annyi bizonyos, hogy ezeknek a parkoknak és virágágyaknak a gondozását Békéscsabával szemben megkönnyíti az, hogy Nyíregyházának a központban vízvezetéke van (amelynek vize ivásra nem alkalmas). Ez azonban aránylag olyan kevésbe került, amit Békéscsaba is a költségvetés keretének emelése nélkül 2—5 év alatt kibirna. A csabaiak a nyíregyházi vízvezetékről Csatornázása és ivóvizetszolgáltató vízvezetéke egyelőre csak ter vekben van meg Nyíregyházának is. A vizet egy a várostói 14 kilométerre fekvő és nem mélyfuratu, bővizű kut fogja szolgáltatni, amelyet még egy kúttal kiegészítenek. Az építendő vízvezeték és csatornahálózat költsége 5 és félmillió pengőre van kontemplálva. Nem olyan összeg, amelynek elő teremtésével Csaba is nem foglalkozhatna, természetesen kedvezőbb hitelviszonyok mellett. Addig is azonban jó volna, ha Nyíregyházához hasonlóan a város a terveket elkészíttetné. Egyébként a Nyírség fővárosa nem bővelkedik közmüvekben. Villanytelepe magánvállalkozásé (a Trust érdekcsoportjába tartozik), ugyancsak magánkézben van a köztisztaság ügye is. Ennek a beszámolónak terjedelme nem engedi meg, hogy az itt tett tapasztalatokkal most foglalkozzunk, de alkalomadtán még visszatérünk rájuk. Találkozás a testvérekkel Megható epizódja volt a nyíregyházi kirándulásnak, mikor kisgazdáink a majdnem két évszázaddal ezelőtt elvándorolt települők ivadékait felkeresték. A Machácsok, Zelenyánszkyak, Fabulák stb. neve már külsőleg hirdeti ezt az psi rokonságot, amely megkapta kisgazdáinkat, akik a nyíregyházi gazdaszövetségben meleg, testvéries fogadtatásban részesültek s akik mint egykor Justinian barát, örvendeztek a messzire szakadt testvéreknek. A csabai kisgazdák meglátogatták Paulik ev. lelkész vezetésével az ottani ev. egyházat, a nagytemplomot, amely egészen a csabainak stílusában épült, csak kisebb méretű és harangjáték gyönyörködteti tornyából a város lakosságát. Megnézték az ev. egyház gyönyörű bérpalotáját is, amelyet 25 éves amortizációs kölcsönből építettek s amely ez alatt nemcsak 1 millió 200 ezer pengős költségét emészti ei jövedelmével,.