Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-06 / 151. szám

JhftÍRYIDBK. rBTirrirmTír TITII Lehetünk jóviszonybae a csehekkel? A mult hetekben a legelőkelőbb francia lap, a Temps, nyilván a francia külügyminiszter um sugalimazására, ha almas cikket irt Középeurópa mai politikai helyzetéről s cikkeboa többek között azt mondta, hogy Középeurópában mindaddig nem lesz rend és béke, amig ennek népei egymással nem lesznek jóviszonyban. A cikk nevén is nevezte a gyermeket, t. i. a magyarok cimére küld. te azt a kívánságát, hogy legyünk jóban az utódállamokkal. A magyar nép ezer év óta majdnem állandóan harcban áll. Egyik kezében eke, a másikban kard, de mindig azért harcol, mert harcolnia muszáj a könyörtelen Sors kényszeritő parancsára... A magyar békeszerető nép, egyik kiváló költőnk szavai szerint: »Nem akar' senkit se bántani, csendes dallal szeretne szántani.« A világháborúba is ugy került bele a magyar, mint Pilátus a krédóba: teljesen akaratán kivül. De vállalta a háborút, mert ez kötelessége volt és jaj, jaj, vállalja a vesztett háború következményeit is, mert ez is kötelessége... »Jaj a legyőzötteknekk — mondották a rómaiak —, s e rettenetes igazság mázsás súlyát a háborúban levert népek közül mi magyarok érezzük a legkinzóbban... És mégis szeret, nénk békességben élni azokkal is, akik elvették egykor nagy és gazdag hazánk kétharmadrészét s a nekünk hagyott csöpp részt is kifosztották... Fáradt oroszlán a magyar, a nagy harc után kissé ezt meg, mert hitvány kis egerek folyton zavarják pihenésében... Az oroszlán tűrő lélekkel, méltóságtel jes nyugalommal nézi az egerek szemtelenkedéseit, de ha egyszer eszébejut, hogy ő fáradtan is oroszlán, egyetlen megmozdulástól is sötét lyukaikba menekülnek a komiszkodó egerek... A csehek julius másodikától kezdve megszakították a Hidasnémetin áthaladó vasúti forgalmat. Ez a hir, amilyen rövid, olyan pregnánsan mutatja meg, hogy a csehek milyen jóviszonyban akarnak velünk élni... Még a kákán is csomót keresnek, hogy belénk köthessenek, s ha jogos haragunk. ~ban fölpisszenünk, telióbégatják a nagyantant fülét, hogy jaj ezek a magyarok már megint háborút akarnak, Magyarország már megint JCözépeurópa tűzfészke, és nem hagyják, hogy a szegény csehek nyugodtan elofgyaszthassák azt a hatalmas falat pecsenyét, sőt zsiványpecsenyét, amelyet a háború borzalmas tűzvészénél sütöttek maguknak... A csehek azzal indokolják ezt a legújabb, virágnyelven szólva, »kellemetlenkedésüket«, hogy a magyarok cseh területen kémkedtek .Mi ezt egyszerűen nem hiszszük .Miért kémkednénk mi cseh területen? Enélkül is tudjuk, hogy mi van ott: magyar véreinket sanyargatják, nyelvüket és egész kultúrájúkat szeretnék elpusztítani és semmiképp sem akarnak jóviszony ban élni azokkal a magyarokkal, akiknek földjét bitorolják... Cikkünk elején oroszlánnak neveztük a magyar. A csehek címerében kétfarku oroszlán van .Ez a cimer bizonyára nem a cseh hősiességet akarja jelképezni, mert a cseh a világháborúban is »feltartott« kézzel vett részt. Nagy baj lesz egyszer, Benes urék, ha a magyar oroszlán kiporolni kezdi a cseh oroszlán bőrét, azután elteszi naftalinba... A Városok Kongresszusának állandó választmánya Nyíregyházának is megbízást adott az egyetemes ülés előkészítésére (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Városok Kongresszusának leg utóbbi ülésén, amelyen résztvett Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester is, elhatározták, hogy a választmány még ebben az évben egyetemes ülést tart, jnely a szervezési szabályzat módosításával, a városok háztartásának a rendezése tárgyában előterjesztendő miniszteri törvényjavaslattal, valamint a városok éle tét érintő közgazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. Az egyetemes ülés „előkészítésével az elnökségen kivül Szeged, Debrecen, Miskolc, Sopron, Győr és Székesfehérvár jth. városok, valamint Eger, Kaposvár, Nyíregyháza, Nagykőrös, Szombathely és Veszprém r- t. városok polgármestereiből álló bizottságot bízta meg azzal, hogy e bizottság magát külső szakemberekkel "kiegészítheti. Az indítványok előterjesztése során Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester javaslatára — mit lapunkban már ismertettük — az állandó bizottság egyhangúlag elhatározta, £ogy szükségét látja annak, hogy Kongresszusunk a közgazdasági kérdésekkel intenzivebben foglalkozzék, mert a városi élet hovatovább a közgazdaságot .teszi a városfejlesztés tengelyévé s éppen ezért jónak látja a Kongresszuson belül egy olyan szerv — egy közgazdasági állandó bizottság — felállítását, mely a városok közgazdasági politikáját az érdekelt városokkal történt megállapodásnak megfelelően, egységes irányelvek szerint irányitnr»í Szepességi és tátrai riportok Massarik képe Deák és Petőfi társaságában VII. Az ősrégt lőcsei városházán A »Nyírvidék« munkatársától. A várárokból a Kassai kapug lépek a főtérre. A régi műemlék roskadozik. ízléstelen Batacipős plakátok rikoltoznak a falakon. A főtéren a többszázéves vá; rosházát ismerősként üdvözlöm. A földrajzkönyvekben díszhelyet foglai el a rajza. A jó öreg Szlabocki tanár ur képe merült fél emlékezetemben, ki letakarta a könyvben a képek feliratait és ugy kellett kitalálnunk, melyik kép mit ábrázol. A lőcsei városházát az egész osztály ismerte. A városház előtt hetivásár. Elég kicsi. Tótok vonultak fei. Magyar szó alig hallatszik. Kívülről járjuk előbb körül a régi falakat. Az oszlopok felett a mértékletesség, erő, türelem és igazság allegorikus alakjai. Cseh hivatalok foglalták el a helyiségeit. Egyik oldalon lépcsőn felmegyünk emeletre, ahol nyitott terraszról szemléljük a régi teret, régi épületeivel. Egyenruhás, tipikus tót, kissé vöröres árnyalatba hajló orral, lép elénk. Hosszú beszédbe kezd. Megtudjuk, Ijpgy ő itt a legfontosabb személy. Idegenvezető. Töri a magyart, ahogy a tótok szokták. Régi magyar ezredben Jröltöltötte el katonaéveit. Ott ragadt mmm* Nyíregyházi lt-es huszárod, 66-ös és 11-es szabo'csi bakák 1 fs, 30-as bonvédek, egri, debreceni, miskolci, a székely Károly bakák, budapesli 32-es, 38 as molináM bakák magyar tüzérek BELGRÁD, KÁRPÁTOK, GORLICE, PRZEMYSL, 1SONZO, DOBERDO, UGYE OTT VOLTATOK? A„VILÁGHÁBORU" FILMNÉL •A. *" -V ' . ;.'•> k. UGYE MEGINT OTT LESZTEK szombaton—vasárnap az A> o'Phan ? SS POLLO Pénteken csak 1 napig ! A HÁREM TITKA Keleti szerelmi regény 12 felvonásban LEON MATHOT, LUiS LEGRANGE a főszerepekben Szombaton Vasárnap rj MILJteHHBQüU A világháború képe, ugy ahogy mi láttuk, ahogy mi szenvedtünk, éreztünk, pusztultunk 2 részben, 12 felvonásban. Összeállította: Leo Lasko. Magytrrá feldolgozta: Pásztor Béla és a, kisérő „Ufa" műsor, Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor 1929. julius 6. rá ÍÍZ a kevés qjagyar. Előbb röviden saját életrajzát adja le. Háromszor nősült. Nem látszik meg rajta. Most is fél a mamukájától, ki 82 éves kora dacára erős kézzel viszi a kormány gyeplüt. A félelem, tekintve a vörös orrt, indokolt. Nehezen lehetett rábeszélni, jcezdje már meg az idegenvezetést. * A tanácsterem színes ablaküvegei sajátos' fényt kölcsönöznek a teremnek. A lőcsei fafaragászat emléke gyanánt maradt fent a mennyezet. Több csillár lóg le. Az egyiket 1414-ben Thurzó János ajándékozta a városnak. Minden városnak van egy jellezetes családja. Itt a Thurzó család vitte a szerepet. A Thurzó házat a főtéren mindenki ismeri, ki lapozott íjiár valaha magyar mütörténeti könyvben, vagy lexikonban. A Jakab templomban Thurzó kápolna, a család tagjainak síremlékével. A muzeumban Thurzó címerek, sarkantyúk, fegyverek. Fabricius bíró 1617-ben lete*' esküjelenetét ábrázolja az egyik falat teljesen elfoglaló festmény. A bíró kortársa a lőcsei fehérasszonynak. Az asztalt körülálló tanácstagok esküt tesznek, hogy a szepesi törvényeket megtartják. A képen két hóhér is rajta van kezében a pallóssal. A városnak régebben pallósjoga volt. Az asszonyi uralom alatt szenvedő atyafi fent a muzeumban ezt a pallóst meg is mutatta. Utoljára 1851-ben élt a város a kivégzési jogával, . mikor egy Schmidt nevü mézeskalácsost végeztetett ki, ki hűtlen feleségét féltékenységbői megölte. A terem többi falát császárod régi polgármesterek képei ékesítik. Ezek között meglepetéssel látom II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc és Petőfi Sándor képeit. Talán még nem vették észre. Minden ugy: maradt, mint háború előtt volt. Gondolom magamban. De mégsem. Már ott van Massaryk, a cseh köztársaság elnökének képe és másik kép, mely a cseh légiók eskütételét ábrázolja; melyet 1914-ben Kievben tettek le az önálló Csehország zászlajára. Már 1914-ben. Az átpártolt csehek már érezték az uj kor eljövetelét. Mi pedig véreztünk a Doberdón. Szedánnál, Galíciában, és Albániában. Mind a négy világtájon. De ők a győzők, mi pedig a vesztett ország. * Kossuth szobrának fejét letörték A bőbeszédű vezetünket félbeszakítva, — mely előadás újra magánjellegűvé változott — a muzeumba kisértettük magunkat. Itt is régi szepesi emlékek. A Thurzó család emléktárgyai. Régi hadi pénzes láda. Szepesi készítmény. 27 tolózárt nyit egy kulcs. Andrássy István sarkantyúja és 34 kilós páncélja ujabb szóáradatra készteti kalauzunkat. Kossuth Lajos kis szobrának a feje letörye. Még csonkán is szép. XVI. századbeli lőcsei zongora tanúskodik, mily fényes iparág volt ez itt egykoron. Egy lengyelmagyar szövetségi zászló busán nyugszik egy sarokban. Vastag por lepi. 1649 ót* he] de sok örömet és bánatot ért meg. A híres szepesi jogkönyv már szerényen húzódik meg a sok testes és poros bibliák között. Élet és halál felett ennek pontjai szerint döntöttek a rideg szepesi szenátorok. Nemcsak a közjogot foglalta magában, de a kereskedelmi és magánjogot Is.