Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-05 / 150. szám

1929. julius 5. J/VíRYIDBK. 3 rospatakot el nem hagyjuk, mig a kollégium hires könyvtárát meg nem néztük. Be is vezettek mind­nyájunkat a kollégiumba, hogy az ősi könyvtár kincseit megnézzük. Egy nagyon kedves bácsi megmu­tatta s megmagyarázta a nevezete­sebb könyveket. Különösen egy ős­régi, kézzel irott lengyel nyelvű, biblia volt bámulatunk tárgya. Saj­nos, itt is csak rövid ideig időz­hettünk, mert az idő madárszár­nyon járt. Újra felültünk az autó­buszokra s indultunk tovább Sátor­aljaújhelyre, hogy megnézzük a — trianoni határt. A határnál már teljesen utóiért bennünket -az eső, de nekünk ak­kor az eszünkbe sem jutott, csak sajgó szivvel • néztünk át a túlsó oldalra, hol már nem a magyar, hanem a cseh az ur. Mily különös is! Egy híd állt előttünk: fele ma­gyar, fele cseh. Még ilyen ország­határról soha nem hallottam! De a szivemben él a remény, hogy ez a határ le fog omlani, mert a nagy, az örök Isten, ki mindnyájunk aty­ja, nem engedheti, hogy a reánk erőszakolt igazságtalanság örökké tartson. Egy kis ünnepélyt akar­tunk a határnál rendezni, de fel­világosítottak, hogy annak káros következményei lehetnek a cseh u­ralom alatt élő magyarokra. No meg az eső íz űzött bennünket, ezért visszatérve a városba, bemen, tünk a színházba s ott tartottuk meg lelkes, hazafias ünnepélyünket. I Majd visszatértünk autóbuszaink­hoz s indultunk Erdőbényére. Út­közben az eső folyton esett, de leg­nagyobb örömünkre, mire megér­keztünk, elállt. Vidáman szálltunk ki és a sáros ut dacira is siettünk mindent megnézni az erdőkoszoruz­ta szép fürdőn. Felmásztunk a me­redek hegyoldalon és onnan szem­léltük a kies fürdőt. De az idő na­gyon előre haladt és innen is bu­csuznunk kellett. 6 órakor indultunk visszafelé. A jókedv már kissé elább szállt, mi­vel a hoss>.u ut kifárasztott be i­nünket. De azért most sem busul­tunk, hanem vigan töltöttük az időt, mialatt egyre közeledtünk váro­sunk felé. Útközben elbűvölő lát­ványt nyújtott a lenyugvó nap. — Mint egy vérvörös korong, olyan volt s ott égett a láthatár szélén egészen addig, mig egy hegycsúcs el nem fedte szemünk elől s be­állt az est. Idejében haza értünk volna, ha az egyik autóbusznak va­lami hibája nem történik, de ig­rrajdnem 2 órai időt vesztettünk és csak este 1 o órakor érkeztünk meg iskolánk elé, hol szüleink aggódó szeretettel vártak. Fagykárosult gazdák figyelmébe A m. kir. földmivelésügyi Mi­niszter ur mindazon vármegyék­ben, amelyek a téli és tavaszi fagykárok folytán elemi károkat oly mértékben szenvedtek, hogy a vetések kiszántása vált szüksé­gessé, elrendelte a kiszántott ve­tésterületek községenkénti és egyé­nenkénti összeírását, hogy az egyes gazdák által kiszántott vetésterü­letek a legpontosabban legyenek megállapíthatók. A vármegyék főispánjai ezen összeírás irányítására és végrehaj­tására központi bizottságokat ala­kítanak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara nyomatékosan felhívja a ke­rületbeli gazdálkodókat, hogy a közeli napokban már végrehajtásra kerülő összeírásnál feltétlenül je­lentsék be, legpontosabban kiszán­tott területeiket, mert az állami akciónál, pj^yek a fagykárcsapás kihatásainak mérséklése érdekében folyamatba fognak tétetni, kizáró­lag csak azon gazdákat veszik fi­gyelembe, akik ezen most készülő összeírásban bent lesznek. A közigazgatási törvén? szerint nincs többé városi tanács, de a tanács egyideig még összeül (A »Nyirvklék« tudósítójától.) A közigazgatási reformra vonat­kozó törvény, amint azt a Nyirvi­dék megírta, megjelent és ennek a törvénynek végrehajtása most van folyamatban. A törvény nagy vál­tozásokat idéz elő Nyíregyháza vá­ros életében, berendezettségében is. Elsősorban Nyíregyháza többé nem rendezett tanácsú város, ha­nem megyei város, ami erősen alá­húzza a vármegyéhez való szoros tartozandóságát. A törvény szerint megszűnik a tanács működése is. Tegnap délben egy órakor Nyír­egyháza város tanácsa összeült és éppen ugy tárgyalta az aktuális ügyeket, mint évtizedeken át. Munkatársunk illetékes helyen érdeklődött, hogy a törvény élet­belépése után meddig ül még ösz­sze a városi tanács, azaz mikor tartja történelmi nevezetességű utolsó ülését. Azt az információt szereztük, hogy a törvény végre­hajtása most veszi csak kezdetét, interregnum nem lehet, a tanács­nak mindaddig működnie kell, mig egy, az uj törvény értelmében utá­na következő szerv át nem veszi feladatainak megoldását. így a tanács élete még tart egy ideig. Véglegesen rendezték a nyíregyházi rokkant árnsok záróráját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék kezdettől fogva élénk figyelemmel kisérte és tá­mogatta a rokkant árusoknak azt a mozgalmát, amely egy sérelmes intézkedés után a záróra méltá­nyos rendezésére irányult. Hogy a szigorú záróra rendelet milyen nagy mértékben sújtotta az áru­sokat, mutatja az is, hogy voltak árusok, akik a várostól a bódé­bérleti szerződés kötelezettsége alól való feloldást kértek. — Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőta­nácsos, polgármester a rokkantak érdekében maga is mindent meg­tett, hogy a zárórarendelet illeté­kes helyen méltányos revízió alá vétessék és ennek a revíziónak eldöltéig függőben hagyták a bérletből menekülni igyekvő áru­sok ügyét. Az igazságos akció si­kerrel járt. A kereskedelmi mi­niszter a Kamara meghallgatása után és a város intervenciójának figyelembevételével akként dön­tött, hogy a nyiregyházi bódéáru­sok záróráját hétköznapokon este 8 órakor, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon este 9 órakor ál­lapította meg. Vasárnap természe­tesen egész napon át árusíthatnak a bódésok. Az uj záróra bizonyos könnyebbséget hozott a bódésok nehézségekkel küzdő életébe és azok, akik a bódébérletet fel akar­ták mondani, host kitartanak ed­digi szerződésük mellett. Mi csak annyiban szerettünk volna még egy lépéssel tovább menni a méltányosság terén, hogy a rokkant árusok záróráját még enyhébben Ítéltük volna meg. — Ettől a szemporittói azonban az egyöntetűség kedvéért illetékes helyen eltekintettek és az intéz­kedéstr akként magyarázták, hogy az eddigi engedmény is tulajdon­képpen a rokkantak kedvéért tör­tént. Ujabb részletek a Kovács István Bajtársi Szövetség vasárnapi nagy népünnepélyéről A szabadban rögtönzött dobogón gyermekelőadás is lesz (A Nyirvidék tudósítójától.) | A Kovács István Bajtársi Szö- I vétség vasárnapi nagy népünnepé- " lyének előkészületei lázasan foly­nak. A város minden tehetséges műkedvelője, sportembere, művé­sze, rendezője sorompóba állt, dol­gozik, szervez, vagy szerepet ta­nul, hogy e nemes cél érdekében rendezett grandiózus ünnep minél nagyobb sikerrel fejeződjön be. A munka óriási feladatot ró a rende­zőségre, mert tízezrekre menő tö­megek nívós szórakozásáról, elhe­lyezéséről és a feltorlódó közleke­dés tóma lebonyolításáról kell gon­doskodnia. Értesülésünk szerint a rendezőség e nagy munkát teljes sikerrel látta el, a legapróbb részletekig kidol­gozta az ünnep műsorát, elintézte a forgalom zökkenés nélkül való lebonyolítását, ugy hogy a közön­ség szórakozását mi sem fogja za­varni. 1 A program legszenzációsabb ese­ménye, a Miss Nyíregyháza vá­lasztása is lelkiismeretes és pre­cíz adminisztrálást követel a ren­dezőségtől. A szavazólapokért az Uj ságboltot, Bartsch Ottó és Sán­dor Rezső ékszerészek üzletét meg­rohamozták a vásárlók ugy, hogy minden nap a szavazatok állását külön-külön kell a megbízottaknak jegyzőkönyvileg összegezni. Telje­sen érthető a Miss Nyíregyháza választása iránt megnyilatkozó nagy érdeklődés, mert hiszen a Glück Jenő bútorkereskedő kirakatában látható gyönyörű, 800 pengőt érő modern hálószoba berendezés a ju­talma annak a leánynak, aki a leg­több szavazatot kapja. De a többi érdekesnél érdeke­sebb szám is nagy és fáradságos előkészítő munkát l^pyetel. Ilyen érdekes száma lesz az ünnepnek a szabadban rögtönzött dobogón elő­adandó gyermekelőadás is, amely­nek nívós műsorát itt közöljük: 1. Prológ. Irta: Téger Béla. Előadja Téger Lacika. 2. Magyar dalok. Énekli Huszka László. Zongorán kiséri Izay Géza. 3. A hazáról. Irta Petőfi Sándor. Szavalja Nagy Ágnes. 4. Tangó. Táncolja Fábry Pötti és Izay Géza. 5. Földrajzórán. Irta Zabka Kál­mán. Szavalja Pávay András. 6. Irredenta dalok. Énekli Husz­ka László. 7. Balett. Táncolja Győry Éva. 8. Lampérth Géza egyik hazafias versét elmondja Lázár'Sándorka. 9. Mikes hazajött. Székely me­lodráma. Irta Szilágyi Béla. Elő­adja Báthory Sárika. Zongorán ki­séri Seress Irénke. 10. Magyar tánc. Táncolják: Kromy Klára, Nagy Ágnes, Ober­laender Gyöngyike és Szekeres Jo­lika. Konferál Téger Lacika. A. tánco­kat betanítja Soós Lilike úrhölgy. Zenét szolgáltatja a 12-ik honvéd gyalogezred vonós zenekara. Amit a közönség észrevesz A legszebb utcanevek és a legsötétebb utcák Nyíregy­házán Panaszos levelet hozott a Mák­utcai posta szerkesztőségünkbe. Ezalkalommal nem valami nyári kaland veri fel az uj utca békés polgárainak nyugalmát. A sötét­ség ellen van panaszuk. A levélíró elmondja, hogy két végzést kap­tak immár a város tanácsától lám­pást Jcérő beadványukra, de mint­hogy a végzések nem foszforesz­kálnak, mint a szentjánosbogarak, éppen olyan sötét a Mák-utca és környéke, miként az ősidőben vala. A levélíró utal arra, hogy a Hu­nyadi-utca történelmi, a Mák és a Nefelejts-utca pediglen virágkul­turai és gazdasági vonatkozásban jelent ,oIyan értékeset, amelyeket okvetlen méltányolni kellene a sö­tétsége* űző kulturának. Ha már megvan a végzés, hajtassék is vég­re és világosodjék meg a Mák-utca, amely a város ragyogó központjá­tól és minden sötétségre rávilágító rendeőrségtől alig egy kőhajitásra esik. Mi közvetítjük a Mák-utcaiak panaszát, hiszen írás van róla, hogy igazuk van. Akinek pedig igaza van, az beszélhet nyíltan, őszintén s meghallgatásra is fog találni. Ne a városházán, hanem a piacon vizsgálják meg a tejtermékeket Egy kisgazda a következő so­rok közlését kérté: Közismert tény, hogy a szo­katlan hideg és a hosszantartó tél pusztításai miatt mezőgazdasá­gunk óriási anyagi megpróbáltatá­son ment keresztül. Kifagytak őszi veteményeink, szőlőink, gyümölcs­fáink, úgyannyira, hogy a legválsá­gosabb napok előtt állunk. Meg­sokszorozódott kiadásaink fedezé­sére .szolgáló egyedüli bevételi for­rásunk, terményeinknek piaci ér­tékesítése. De sajnos a piaci tejárusitásnál lépten-nyomon olyan visszáságok lépnek fel a hatóságok részéről a tejárusitókkal szemben, amelyek szinte lehetetlenné teszik a kisga2­dáknak, hogy ilyen módon tegye­nek pénzre szert. A tejvizsgáló közegek a heti pia con hirtelen meglepik az árusító­kat az úttest közepére terelik és gonosztevőket, a városházára ki­sérik őket tejvizsgálat végett. A városházán az adatok bemondása és a tejminta vétele után az elő­állítottakat szabadon engedik. Azonban ez a tortura a bürokrá­ciát jellemző lassúsággal folyik, ugy, hogy mire az árusítók meg­szabadulnak a vegzaturától, már dél felé jár az idő és a vásárlók már mind hazatértek. Egészségügyi szempontból a tejtermékek vizsgálata feltétlenül szükséges — ezt elismerem, — de nem tudom megérteni, hogy a vizsgálathoz szükséges tejmintát miért nem lehetne nálunk is — mint mindenhol nagyobb városok­ban — a helyszínen venni és miért kell, mint kóbor cigányokat a vá­rosházára kisérni a termelőket? A megélhetésért ezer gonddal és bajjal küzdő gazdaközönség eny nyi előzékenységet megérdemelne a hatóságtól, különösen akkor, ami­kor a szuronyok között a városon végigvonultatott termelők egyné­melyikében gazdaközönségünk leg­kiválóbbjainak családtagjait ismer­tük fel, akik egészen bizonyos, hogy jó hírnevüket nem kockáz­tatják tejpancsolással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom