Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-05 / 150. szám

1929. julius 5. J/VíRYIDBK. 3 rospatakot el nem hagyjuk, mig a kollégium hires könyvtárát meg nem néztük. Be is vezettek mindnyájunkat a kollégiumba, hogy az ősi könyvtár kincseit megnézzük. Egy nagyon kedves bácsi megmutatta s megmagyarázta a nevezetesebb könyveket. Különösen egy ősrégi, kézzel irott lengyel nyelvű, biblia volt bámulatunk tárgya. Sajnos, itt is csak rövid ideig időzhettünk, mert az idő madárszárnyon járt. Újra felültünk az autóbuszokra s indultunk tovább Sátoraljaújhelyre, hogy megnézzük a — trianoni határt. A határnál már teljesen utóiért bennünket -az eső, de nekünk akkor az eszünkbe sem jutott, csak sajgó szivvel • néztünk át a túlsó oldalra, hol már nem a magyar, hanem a cseh az ur. Mily különös is! Egy híd állt előttünk: fele magyar, fele cseh. Még ilyen országhatárról soha nem hallottam! De a szivemben él a remény, hogy ez a határ le fog omlani, mert a nagy, az örök Isten, ki mindnyájunk atyja, nem engedheti, hogy a reánk erőszakolt igazságtalanság örökké tartson. Egy kis ünnepélyt akartunk a határnál rendezni, de felvilágosítottak, hogy annak káros következményei lehetnek a cseh uralom alatt élő magyarokra. No meg az eső íz űzött bennünket, ezért visszatérve a városba, bemen, tünk a színházba s ott tartottuk meg lelkes, hazafias ünnepélyünket. I Majd visszatértünk autóbuszainkhoz s indultunk Erdőbényére. Útközben az eső folyton esett, de legnagyobb örömünkre, mire megérkeztünk, elállt. Vidáman szálltunk ki és a sáros ut dacira is siettünk mindent megnézni az erdőkoszoruzta szép fürdőn. Felmásztunk a meredek hegyoldalon és onnan szemléltük a kies fürdőt. De az idő nagyon előre haladt és innen is bucsuznunk kellett. 6 órakor indultunk visszafelé. A jókedv már kissé elább szállt, mivel a hoss>.u ut kifárasztott be inünket. De azért most sem busultunk, hanem vigan töltöttük az időt, mialatt egyre közeledtünk városunk felé. Útközben elbűvölő látványt nyújtott a lenyugvó nap. — Mint egy vérvörös korong, olyan volt s ott égett a láthatár szélén egészen addig, mig egy hegycsúcs el nem fedte szemünk elől s beállt az est. Idejében haza értünk volna, ha az egyik autóbusznak valami hibája nem történik, de igrrajdnem 2 órai időt vesztettünk és csak este 1 o órakor érkeztünk meg iskolánk elé, hol szüleink aggódó szeretettel vártak. Fagykárosult gazdák figyelmébe A m. kir. földmivelésügyi Miniszter ur mindazon vármegyékben, amelyek a téli és tavaszi fagykárok folytán elemi károkat oly mértékben szenvedtek, hogy a vetések kiszántása vált szükségessé, elrendelte a kiszántott vetésterületek községenkénti és egyénenkénti összeírását, hogy az egyes gazdák által kiszántott vetésterületek a legpontosabban legyenek megállapíthatók. A vármegyék főispánjai ezen összeírás irányítására és végrehajtására központi bizottságokat alakítanak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nyomatékosan felhívja a kerületbeli gazdálkodókat, hogy a közeli napokban már végrehajtásra kerülő összeírásnál feltétlenül jelentsék be, legpontosabban kiszántott területeiket, mert az állami akciónál, pj^yek a fagykárcsapás kihatásainak mérséklése érdekében folyamatba fognak tétetni, kizárólag csak azon gazdákat veszik figyelembe, akik ezen most készülő összeírásban bent lesznek. A közigazgatási törvén? szerint nincs többé városi tanács, de a tanács egyideig még összeül (A »Nyirvklék« tudósítójától.) A közigazgatási reformra vonatkozó törvény, amint azt a Nyirvidék megírta, megjelent és ennek a törvénynek végrehajtása most van folyamatban. A törvény nagy változásokat idéz elő Nyíregyháza város életében, berendezettségében is. Elsősorban Nyíregyháza többé nem rendezett tanácsú város, hanem megyei város, ami erősen aláhúzza a vármegyéhez való szoros tartozandóságát. A törvény szerint megszűnik a tanács működése is. Tegnap délben egy órakor Nyíregyháza város tanácsa összeült és éppen ugy tárgyalta az aktuális ügyeket, mint évtizedeken át. Munkatársunk illetékes helyen érdeklődött, hogy a törvény életbelépése után meddig ül még öszsze a városi tanács, azaz mikor tartja történelmi nevezetességű utolsó ülését. Azt az információt szereztük, hogy a törvény végrehajtása most veszi csak kezdetét, interregnum nem lehet, a tanácsnak mindaddig működnie kell, mig egy, az uj törvény értelmében utána következő szerv át nem veszi feladatainak megoldását. így a tanács élete még tart egy ideig. Véglegesen rendezték a nyíregyházi rokkant árnsok záróráját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék kezdettől fogva élénk figyelemmel kisérte és támogatta a rokkant árusoknak azt a mozgalmát, amely egy sérelmes intézkedés után a záróra méltányos rendezésére irányult. Hogy a szigorú záróra rendelet milyen nagy mértékben sújtotta az árusokat, mutatja az is, hogy voltak árusok, akik a várostól a bódébérleti szerződés kötelezettsége alól való feloldást kértek. — Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a rokkantak érdekében maga is mindent megtett, hogy a zárórarendelet illetékes helyen méltányos revízió alá vétessék és ennek a revíziónak eldöltéig függőben hagyták a bérletből menekülni igyekvő árusok ügyét. Az igazságos akció sikerrel járt. A kereskedelmi miniszter a Kamara meghallgatása után és a város intervenciójának figyelembevételével akként döntött, hogy a nyiregyházi bódéárusok záróráját hétköznapokon este 8 órakor, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon este 9 órakor állapította meg. Vasárnap természetesen egész napon át árusíthatnak a bódésok. Az uj záróra bizonyos könnyebbséget hozott a bódésok nehézségekkel küzdő életébe és azok, akik a bódébérletet fel akarták mondani, host kitartanak eddigi szerződésük mellett. Mi csak annyiban szerettünk volna még egy lépéssel tovább menni a méltányosság terén, hogy a rokkant árusok záróráját még enyhébben Ítéltük volna meg. — Ettől a szemporittói azonban az egyöntetűség kedvéért illetékes helyen eltekintettek és az intézkedéstr akként magyarázták, hogy az eddigi engedmény is tulajdonképpen a rokkantak kedvéért történt. Ujabb részletek a Kovács István Bajtársi Szövetség vasárnapi nagy népünnepélyéről A szabadban rögtönzött dobogón gyermekelőadás is lesz (A Nyirvidék tudósítójától.) | A Kovács István Bajtársi Szö- I vétség vasárnapi nagy népünnepé- " lyének előkészületei lázasan folynak. A város minden tehetséges műkedvelője, sportembere, művésze, rendezője sorompóba állt, dolgozik, szervez, vagy szerepet tanul, hogy e nemes cél érdekében rendezett grandiózus ünnep minél nagyobb sikerrel fejeződjön be. A munka óriási feladatot ró a rendezőségre, mert tízezrekre menő tömegek nívós szórakozásáról, elhelyezéséről és a feltorlódó közlekedés tóma lebonyolításáról kell gondoskodnia. Értesülésünk szerint a rendezőség e nagy munkát teljes sikerrel látta el, a legapróbb részletekig kidolgozta az ünnep műsorát, elintézte a forgalom zökkenés nélkül való lebonyolítását, ugy hogy a közönség szórakozását mi sem fogja zavarni. 1 A program legszenzációsabb eseménye, a Miss Nyíregyháza választása is lelkiismeretes és precíz adminisztrálást követel a rendezőségtől. A szavazólapokért az Uj ságboltot, Bartsch Ottó és Sándor Rezső ékszerészek üzletét megrohamozták a vásárlók ugy, hogy minden nap a szavazatok állását külön-külön kell a megbízottaknak jegyzőkönyvileg összegezni. Teljesen érthető a Miss Nyíregyháza választása iránt megnyilatkozó nagy érdeklődés, mert hiszen a Glück Jenő bútorkereskedő kirakatában látható gyönyörű, 800 pengőt érő modern hálószoba berendezés a jutalma annak a leánynak, aki a legtöbb szavazatot kapja. De a többi érdekesnél érdekesebb szám is nagy és fáradságos előkészítő munkát l^pyetel. Ilyen érdekes száma lesz az ünnepnek a szabadban rögtönzött dobogón előadandó gyermekelőadás is, amelynek nívós műsorát itt közöljük: 1. Prológ. Irta: Téger Béla. Előadja Téger Lacika. 2. Magyar dalok. Énekli Huszka László. Zongorán kiséri Izay Géza. 3. A hazáról. Irta Petőfi Sándor. Szavalja Nagy Ágnes. 4. Tangó. Táncolja Fábry Pötti és Izay Géza. 5. Földrajzórán. Irta Zabka Kálmán. Szavalja Pávay András. 6. Irredenta dalok. Énekli Huszka László. 7. Balett. Táncolja Győry Éva. 8. Lampérth Géza egyik hazafias versét elmondja Lázár'Sándorka. 9. Mikes hazajött. Székely melodráma. Irta Szilágyi Béla. Előadja Báthory Sárika. Zongorán kiséri Seress Irénke. 10. Magyar tánc. Táncolják: Kromy Klára, Nagy Ágnes, Oberlaender Gyöngyike és Szekeres Jolika. Konferál Téger Lacika. A. táncokat betanítja Soós Lilike úrhölgy. Zenét szolgáltatja a 12-ik honvéd gyalogezred vonós zenekara. Amit a közönség észrevesz A legszebb utcanevek és a legsötétebb utcák Nyíregyházán Panaszos levelet hozott a Mákutcai posta szerkesztőségünkbe. Ezalkalommal nem valami nyári kaland veri fel az uj utca békés polgárainak nyugalmát. A sötétség ellen van panaszuk. A levélíró elmondja, hogy két végzést kaptak immár a város tanácsától lámpást Jcérő beadványukra, de minthogy a végzések nem foszforeszkálnak, mint a szentjánosbogarak, éppen olyan sötét a Mák-utca és környéke, miként az ősidőben vala. A levélíró utal arra, hogy a Hunyadi-utca történelmi, a Mák és a Nefelejts-utca pediglen virágkulturai és gazdasági vonatkozásban jelent ,oIyan értékeset, amelyeket okvetlen méltányolni kellene a sötétsége* űző kulturának. Ha már megvan a végzés, hajtassék is végre és világosodjék meg a Mák-utca, amely a város ragyogó központjától és minden sötétségre rávilágító rendeőrségtől alig egy kőhajitásra esik. Mi közvetítjük a Mák-utcaiak panaszát, hiszen írás van róla, hogy igazuk van. Akinek pedig igaza van, az beszélhet nyíltan, őszintén s meghallgatásra is fog találni. Ne a városházán, hanem a piacon vizsgálják meg a tejtermékeket Egy kisgazda a következő sorok közlését kérté: Közismert tény, hogy a szokatlan hideg és a hosszantartó tél pusztításai miatt mezőgazdaságunk óriási anyagi megpróbáltatáson ment keresztül. Kifagytak őszi veteményeink, szőlőink, gyümölcsfáink, úgyannyira, hogy a legválságosabb napok előtt állunk. Megsokszorozódott kiadásaink fedezésére .szolgáló egyedüli bevételi forrásunk, terményeinknek piaci értékesítése. De sajnos a piaci tejárusitásnál lépten-nyomon olyan visszáságok lépnek fel a hatóságok részéről a tejárusitókkal szemben, amelyek szinte lehetetlenné teszik a kisga2dáknak, hogy ilyen módon tegyenek pénzre szert. A tejvizsgáló közegek a heti pia con hirtelen meglepik az árusítókat az úttest közepére terelik és gonosztevőket, a városházára kisérik őket tejvizsgálat végett. A városházán az adatok bemondása és a tejminta vétele után az előállítottakat szabadon engedik. Azonban ez a tortura a bürokráciát jellemző lassúsággal folyik, ugy, hogy mire az árusítók megszabadulnak a vegzaturától, már dél felé jár az idő és a vásárlók már mind hazatértek. Egészségügyi szempontból a tejtermékek vizsgálata feltétlenül szükséges — ezt elismerem, — de nem tudom megérteni, hogy a vizsgálathoz szükséges tejmintát miért nem lehetne nálunk is — mint mindenhol nagyobb városokban — a helyszínen venni és miért kell, mint kóbor cigányokat a városházára kisérni a termelőket? A megélhetésért ezer gonddal és bajjal küzdő gazdaközönség eny nyi előzékenységet megérdemelne a hatóságtól, különösen akkor, amikor a szuronyok között a városon végigvonultatott termelők egynémelyikében gazdaközönségünk legkiválóbbjainak családtagjait ismertük fel, akik egészen bizonyos, hogy jó hírnevüket nem kockáztatják tejpancsolással.