Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-31 / 172. szám

1929. julius 31. JTFTFKVROIX. 3 téve, mint a molnároké. Ha a múlt gazdasági évben a gazda suiyosan megérezte a buza és rozsárak diszjunkturáját, mennyivel in kább kellett, hogy megérezze a molnár. Békében az 5 K-ás burgonyaár igen nagy ár volt, ez tényleges 9.67 P-nek felel meg, holott a gazda a 8-9 P-ős burgonyaárat ma nem találja kielé gitőnek a konjunkturálisán 20 P.őn felüli árak mellett. Békében 8 —10 kor. volt a napraforgó ára, azaz 15.5—19/3 tényleges P. érték, holott a forgómag egész télen át 20 pengőn felül állott. Ezt csak azért vagyunk bátrak em üterii, hogy rámutassunk arra, hogy a gazda nem függ annyira egyoldalúan a kenyérmagvak áralakulásától, mint a mofnár és bár tény, hogy a molnárok a gazdatársadalom emlőin táplálkozunk, ezek az emlők az utóbbi időben reánkknézve mostohaemlők voltok. Nem tudunk tovább ráfizetni. Tőketartalékainkat, hiteikere tünket éltük fel és őröltük meg, mert de facto léteznek szabolcsi malmok, melyeknek az üzemszünet kész nyereséget jelentett. A TI kiesből tovább ráfizetni üzemeink re nem tudunk, kénytelenek vagyunk ezért őrlési dijainkat mérsékelten 10-rői 12 százalékra emel ni. Nem felei'meg tehát a valóságnak Góth őméltósága azon álli„asa, hogy az összes malmok több mint duplájára emelték az őrlési vámot, mert ez az emelés tényleg csak 2 százalékot tesz ki. Az őrlési vámszázalék emelésének kérdését nem mi mozgattuk meg és "bár országos jellegű a molnárság ezirányu megmozdulása, mi csakis exisztenciánk biztosítása lehetőségének keretein belül mozgunk és nem esünk tuladunai kartársaink túlzásába, akik 15—17 százalékos vámegyezményekben állapodtak meg egyes megyékben, kör zetekben. Hangsúlyozottan ismételjük, hogy ez a mérsékelt emelés szükségessé vállott, jövő életünk, fennmaradásának sine qua nonja, mert hitelkereteink kimerültek, töt>"b adósságot nem Kontrollálhatunk, ellenkezőleg reális üzletemberként törekednünk kell eddigi adósságaink súlyos kamat terheitől szabadulni, ha nem akarunk lasabbífn-e vagy gyorsabban, de feltétlen bizonyossággal tönkremenni. Molnárellenes velleitás. A méltóságos levélíró ur szubjektív elfogultságának, molnárel.«nes velleitásának klasszikus dokumentumát szolgáltatja azzal, hogy az u. n. porlási '2 százalékot vámnak, tehát teljes egészében a molnár bevételének minősiti. Minden gazda tudja, hogy még a Iegszáiazabb állapotban betárolt termény is beszárad, apad tárolás közben. Minden intelligens tanult gazda tudhatja néhai nagynevű Kosutány dr. vizsgálatai nyo mán — a magyar buza és magyar liszt —, hogy a buza őrlési termékei kevesebb nedvességet tartalmaznak, mint az őrlésre került buza. Az őrlési müvelet erőszakos felaprózási müvelet, felületek súrlódásán alapul. A súrlódási munka egyrésze a buzaszem szövettani struktúrájának szétválasztására és szétroncsolására lesz fordítva, másik része hővé alakul. A szétroncsolt,, azaz nagyfelületre feltárt mag belső és a héj a hő hatására nedvességéből vészit, párolog. A porlási veszteségnek ez az egyik alkotója, ez közvetlen nem érzékelhető, csak a buzaszem és őrlési termékelnek nedvességkülönbözetéből számitható ki és tehető érzékelhetővé. A porlási veszteség qjásik alkotója a tényleg elszálló lisztpor már érzékelhető. Sajnos nincsenek ma még oly tökéletesen hermetice elzárható őrlőjfépeink, csővezetékeink, hogy azok ne poroznának és ha lennének is, akkor sem tuanőíc a porzást abszolút biztossággal meggátolni. Az erőszakos tépés, aprózás közben egyes lisztszemcsék oly parányivá zúzódnak szét, hogy azok a levegőben lebegnek, akár a köd parái^i vizcseppecskéi. Ezek elszállását csakis a megtakarítással arányban nem álló költséges, több szőrös vizfátyollal lehetne meggátolni. Párolgás és porlás összefoglaló neve a porlás. A porlás tehát tényleg létező veszteség, amelyet lehet ugyan csökkenteni, mesterséges uton ellensúlyozni, kiküszöbölni teljesen azonban nem lehet. Modern, uj, jól berendezett malomnál alig 1 százalék, régebbi kis malomnál ellenben 3 százalékra, sőt ezen felül is rúghat. A reális élettel vetünk számot, amikor ejt átlag 2 százalékban számoljuk el, egyikünk nyer rajta, de ezt a nyereséget ellensúlyozza tökéletesebb gépi berendezésének nagyobb amor tizációs kamatterhe, másikunk vészit ezen ,de viszont nem nyögi a nagyobb invesztációs költségek terheit. A porlás igy nem bevétel, hanem tényleg fennálló veszceség, melynek esetleges csökkentése a molnárnak csak irreleváns jövedelmet jelent. Mikor a vámmolnár Szegény Péter búzáját ugyanannyi őrlési vámért kiőrli 75 százalékra, sőt ezen felülire is a fél kívánsága szerint, Gazdag Pálét ellenben csak 62—5 százalékra az ő kívánságára, tehát mikor tulajdonkép Pállal fizetteti meg Péter nagyobb kiőrlésének aránytalanul nagyobb energiaigénylését, talán bizonyos kiegyenlítő szociális munkát teljesít, ha nem csalódunk. A kereskedő ellenben egységes áron veszi a malomtól a lisztet és egységes áron adja szegénynek, gazdagnak egyaránt kicsinyben, de ha Gazdag Pál 1 egész zsák lisztet vesz és fizet egyszerre, bizonyos árengedményt élvez. Azt hisszük, hogy ezzei'a kirívó kontraszttal már vissza is. utasítottuk az antiszocializmus vádját. Ne fujjuk meg a harci riadót! Felesleges a birtokos és bérlő társadalomnak maímokat építeniük és berendezniük, mikor 24 órán belül bármelyik szabolcsi malmot sokkal olcsóbban megvehetik, mintha ugyanolyat építenének, sőt tovább megyünk, akár az öszs;fes szabolcsi malmok rendelkezésükre állanak en bloc és en masse. Felesleges ezért megfújni a harci riadót és en carré nekilovaglásra vezérfyelni a gazdákat az elcsigázott molnárság frontja ellen. Tessenek elhinni, hogy felesleges cervantesi idea. Mi szívesen megválunk malmainktól, ismételjük, olcsóbbért adjuk, mint amennyit mi invesztáltunk beléjük. Mi nem akarunk harcolni senkivel" sem, de amig vagyunk, élni akarunk, mert élni jogunk van és mert szükségesek, ha mindjárt szükséges rossz is vagyunk. Szíveskedjenek csak elképzelni, hogy mi kismolnárok máról-hoinapra megszününk létezni. Nem nyomban ki lennének-e szolgáltatva a nagy malmok kényének-kedvének, melyek egy pillanatig sem késlekednének, hogy a mi árnivelláló befolyásunktól fnegszabadulva a múltért jép a gazdatársádalomnál regrasszálják magukat. Az audiatur et altéra pars elve alapján állunk, minden objektív O^apo, - miért ápp cn . Rimo "bari/? Gct íiany a mama tud^aIccyobbaru! érvet megértünk és a lehetőség határain belül honorálunk, de nem türhetjük, hogy bárki is minden további nélkül schneidigan nekünk lovagoljon. A Szabolcsvármegyei Molnárszövetség nevében Vencsellőn, Nyíregyházán 1929. julius hó 26-án. Scholz Oszkár, Herczeg Kornél, „r elnök. titkár. Ámít a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok áz öntözőautót felíratták a rendőrőrszemmel, mert egy motorkerékpárost bőrig áztatott .A közönség köréből érkezett pa- 1 naszok közül is kiemelkedik az, amelyet egy motorkerékpáros adott elő szerkesztőségünkben. A motoros csurom vizesen jött be, uj kabátja a kezében, ruhája olyan, mintha a nagy melegben ruhástól ugrott volna fejest a strand vizébe. Az eláztatás azonban, mint az előadásból kitűnik, itt történt a Széchenyi-ut kellős közepém A motoros megengedett sebeséggef, a szabályszerű útrészen közeledett és véle szemben* jött az egész utat befecskendező hatalmas locsolóautó. A motoros elvárhatta, hogy az autó vizfecskendőjének kezelője figyelemmel van a szemben érkező jármüvekre és ami kor a motoros elhalad a kocsi mellett, kikapcsolja a vizsugarakat. — Mi történt azonban? A rend és törvény városában jóhiszeműen haladó motoros egyszerre csak erős vizzuhatag hűtését érzi. Az autó nem zárta le a vizet, hanem teljes oöségben a motorra és utasára zúdította. A motoros leszállt, az esetet közölte a rendőrőrszemmel, aki az öntözőautó vezetőjét fel is irta és meg vagyunk győződve róla, hogy ennek a feljegyzésnek meg is lesz a kellő következménye. — Már most a csurom vizes motoros esete a jövőre vonatkozólag szigorúbb figyelemre inti az öntöző autót. Az, hogy valakit váratlanul tetőtől-taipig összefecskendez, szerencsére ebben az esetben aránylag kisebb anyagi kárt okozott, de megtörténhet az is, hogy tönkre teszi az utas ruháját, sőt a ráijesztés és a nem várt bosszúság a rohanó járműre súlyos szerencsétlenséget idézhet elő. Nyíregyházán mindenképpen baj van az idén a locsolással. Ha nem Iocsofnak, por lesz, ha öntöznek vizbeboritják a járókelőket is. Valahogyan meg kellene találni a szélsőségek között a hasznos és kívánatos középutat .