Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-28 / 170. szám
1929. julius 28. JSfVíRYIDfe. 13 um pedig állandóan szerepel a kimutatásaikban. 1892-ben a bor drágasága miatt kimondatott, hogy egyszerűen mindenki saját tarisznyáját megpakolva a szükséges élelemmel jelerijen meg. 1904-ben, — mivel több lett a kiadás, mint a befizetett összeg (mert kevesen voltak) a hiány a csoport pénztárából fizettetett. Az utolsó csapóvesszővágást i9io'-ben tartották. A csapóvesszővágással kapcsolatos lakoma tartotta össze a szűcsöket a céh megszűnte után, különösen a mesterség hanyatlása idején. Az- év legelső mulatsága volt ez, amit a Méhesben tartottak, melyen nemcsak a szűcsök vettek részt, de megjelent a város elöljárósága, élükön a polgármesterrel, továbbá a tanárok, tanitók és a város előkelőségei is. Késő éjfélig mulatoztak. Közben lelkes felköszöntőt mondtak a jelenvoltak a szűcsökre, általában az iparosságra és egymásra. Hallgató nótákat, hazafias és bordalokat énekeltek. A legszegényebb nyíregyházi szűcs tizenöt disznót ölt egy évben Arra a kérdésre, hol laktak, hogyan éltek a nyíregyházi szűcsök, a következő választ adja a kitűnő uönyv: I [ j A szűcsök a város minden részében laktak össze-vissza, mégis legtöbben az alvégen. Siltjök: pléhre festett ködmen és sapka; 1848 után három csüngő rókafarok A német szűcsöké: pléhre festett medve. / Otthon ócska pantallóban dolgoztak, kék kötény elébük kötve. Utcára ugy öltözködtek, mint a mészárosok: zsinóros ruhába. — A 60-as években veres nadrág, mellény, prémes kabát volt a viselet; a fiatalok sarkantyús csizmában, ezüst gombos ruhában jártak. — i\ tajtékpipa elmaradhatatlan volt. Általában tekintélyes emberek voltak. A nyiregyházi szűcsök jól éltek. A legszegényebb is ölt 15 darab disznót. Szalonnáját aratás előtt eladták, a husa. ingyenben maradt. Tehenet tartottak. Vagyonosak vol vaK. Háza, legalább egy-két köblös földje, nyilas szőlője mindegyik nek volt, sokaknak tanyája is. Pedig ideköltözködésükkor a szűcsök nem kaptak földet, mégis szorgalmuk után földbirtokhoz jutottak. A szűcsök hosszú életűek voltak, 70—80 esztendőt éltek. Arcuk piros szinü. Egészséges voltukat, főleg a kolerától való mentességüket a csávának tulajdonították. 1867-től azonban nem sokra mehettek. Az átkozott kiegyezés, a gyárak kifejlődése miatt nem boldogulhattak. A szénát is elvették, dögvész is szedte a jószágokat. A So-as években, a szabadipar behozatalával, amikor kevésbé tanult emberek vették kezükbe, egészen megcsappant a mesterség. Állami munkát kaptak ugyan, de a jövedelem csekély volt. Elszegényed tek öregségükre. Beteljesedett, 1 amit nótájukban énekeltek: »nem í is maradt egyebe, csak a csontja, a bőre«. Akinek három háza volt, 1 örülhetett, ha legalább egyet meg- \ tarthatott. Annak is csak a há- j túlsó részében húzódott meg, mert elejét ki kellett adni árendába, hogy valahogy élhessen. Kőművesnek mentek többen . Emlékezetes, hires nyir- j egyházi szűcsök A rmmkafelosztás a következőkép történt: az inas takarította a műhelyt, házimunkát végzett, bőrt mosott, vizet húzott, másodszorra kente a bőrt, azután tanulta a tüfogást, gömbölyű varrást, vocolást és a díszek varrájását; a legény készítette a bőrt / áprilistól novemberig, hideg időben a vitriolos készítés az ő dolga volt, naponként egy fodros ködment kellett csinálnia, időn tul fizették: 6 krajcárt óránként; a mester dolga volt az anyagbeszerzés, a szabást mindig ő végezte, vásárra ment; a mesternél selymezett, irházott, a szironyozást készítette kéz alá a legénynek. Társadalmi életben első szerepet vittek a szűcsök. Egyházi és városi tisztviselőkül is alkalmaztattak. Minden ágon lévő iparos társaikkal barátkoztak, mégis legjobban a mészárosokkal. Összetartok voltak, egymás iránt testvéries barátsággal viseltettek, egyik a másikat felkereste, amikor bor mellett elpo'itizáltak; erős függetlenségiek voltak. Legtöbb szűcs ág. h. ev .vallású volt, református kevés, katholikus egy-kettő, régen nem is vették maguk közé. Emlékezés szerint hires szűcsök voltak: Kacska János, Kovács Mihály, id. Roteridesz Károly, id. Lejtrik Sámuel, Pataky Sámuel. A nyiregyházi szűcs szerette a mesterségét egészséges voltáért, bár nehéz mesterség volt, gyors munkát kívánt. Fojtott levegőn dolgozott, gatyaszárra, ingre vetkőzve törte és kaszálta a bőrt, az izzadság szakadt róla. Még sem hagyta ott, mig a szeme jó, keze erős volt; akkor hagyott feí a mesterséggel, ha rokkant lett. Művészettörténeti értékeket bányász Kiss Lajos a szücsornamentikáról szóló fejezetben. Invenció, pikturális érzék, a szinek és vonalak virágszirom finomságú szövődése ejt meg a magyar néplélek varázsával, amikor Kiss Lajos ,könyvében á remekbe készült rajzokban megismerjük szűcseink ornamentikáját, mesteri grafikáját. A könyv rajzai egyébként is jól jellemzők, megvilágositók. Nagy feltűnést kelt a könyvben egy olyan plasztikus verskép közlése, amely eddig sehol nem jelent meg. A Nyíregyházát feltüntető képen világosan láthatók a száz év előtti Nyiregyháza topográfiai viszonyai. ( Kiss Lajos könyvét ez alkalommal is az adatok lelkiismeretes gyűjtése, éleslátás, megalapozott rekonstrukció, szabatos, világos, magyaros stilus, megbízhatóság, alaposság, szakismeret és esztétikus előadás jellemzi. Az iró produktivitásának elismerő megállapítása mellett hálásan emlékezünk itt meg a Tisza István Társaság Alföldkutató akciójáról, amelyet a Kiss Lajos könyvének tanulsága szerint — nagy áldozattal terjesztett ki a Nyírségre is. Városunk, vármegyénk kultúrájának fokozása ez az akció, amelynek tényei arra kell, hogy buzdítsák a várost is, a várr megyét .is, hogy anyagi segítségadással siessen hathatósan a Tisza István Tudományos Társaság Nyirségkutató akciójának támogatására. URADALMAK, KÖZSÉGEK TEJTERMELÉSÉT ÁTVESSZÜK éven át, teljes mennviségben. Szabolesvármegvei Központi Tejszövetkezet, mint az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ tagja Nviregyháza, Ujvásártér. Telefon 593. — Tiszántúl legnagyobb és legmodernebb tejüzemel 4479—10 Ruhaszükségletét Váradi Testvérek férfi- és gyermekruha áruházában, Bessenyei-tér 16. szerezheti be a legelőnyösebben. 596-2 1JW—1U BiKszád Gyógyfürdő f a hurutosok mekkája, gyomorbajok I * és légzőszervek speciális gyógyhelye • Ivókúra. Inhalatórium, Hidegvizltura. Strandfürdő. Állandó fürdőorvos — napi pensio 240 leitől. Felvilágosítást nyújt a fürdőigazgatóság Baia Bicsad és kirendeltsógOnk Debrecen, Péterfia-u, 42, sz. alatt, Telefon 547. | Bikszádi gyógyforrásviz gyomorfájás, nehéz f • emésztés és gyomoréaés ellen a leojobb * REUMÁT ÉS CSÚZT MARADANDÓAN A SZERENCSI ISZAP GYÓGYÍT. PRÓBÁLJA MEG! 2709—60 Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VÍ M Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202 43, 294-34. Sürgönyeim : Hotelist. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda.Minden szobaban központi (ütés, hideg meleg folyóviz és telefon. Lift. Szállodában kávétaái, cukrászda és fodráaz terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46 os kocsikkal. 3873-20 *in-i Almaeladás. F. évi julius 31-én d. u. 3 órakor Czégénydányádon (vasútállomás Fehérgyarmat vasútállomástól kövezett űton 7 km.-re) az Uléay-féle gyümölcsösök ez évi almatermése önkéntes árverésen a fáján el fog adatni. A várható terméshozam mintegy 200 mm. nemes fajalma. FISK PNEU a leggazdaságosabb Autófelszerelési R -T. •—.mm Budapest, IV., Aranykéz-u. 2. — 8= 7 Tel. Aut. 812—41. 165—20 lilliortírM és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely; Zrinyi Ilona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csillag-utca 39. sz. (») Poloskát, svábot, molyt kiirtani há«ílag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. JSélhüLöxheíeíLen minden hcuxiarJúsban SINCER VARRÓGÉP MINDENT VARR. STOPPOL ÉS HÍMEZ Kedvező fizetési feltételek. Alacsony havi részletek 5INGE.R VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. Kapható mindenütt?
