Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-28 / 170. szám

1929. julius 28. JTFGFUYIDSK. 3 Lapp tábor a fjordok ölén Tronáhjem, 1929 julius A gőzhajó vasból kovácsolt éles orra fehér tajtékot hasit ki a vizből. öblös kürtje három hosszú rianás­sal üdvözli a tromsői kikötőt. A deszkamólón százával integetnek az emberek; ide nem nyúlik már fel a kontinens vasúthálózata s csak két-három napban egy-egy gőzhajó jelent összeköttetést a világgal. A lépcsős parton ezerszámra állnak a halszáritó rudak, tele millió szá­radó tőkehallal. Iskolás gyerekko­romba a földrajz könyvemben ott díszelgett Hammerf est látképe: azon övezte a várost a szárított tőkehal kosszoruja. A képről azon­ban nem terjeng az elviselhetetlen bűzös halszag, mely beleette már magát a ruhámba s nem tudok sza­öadulni többé tőle. Hegyek vannak felhalmozva a parton rothadó hal­fejekből, mely hajórakomány szám­ra guánó-gyárakba kerül. Jól esik Tromsőben újra szá razföldre tenni a lábamat. Hiába a fjordok romantikus szépsége, a nyilt tenger végtelen hullámzó me­zői, mégis a föld az én igazi sze­relmem, ha zuzmón és mohán ki­vül nem is borítja más növény­tífeiró. Kopár világ és bánatos emberek. Ezek nem szedtek még soha patak partján nefelejts csok­rot, nem láttak érett buzavetést s ami édes akácillatunk helyett bű­zös halszagra nyitják ki faházuk apró ablakait. A kikötőt rejtő öböl túlsó olda­lán virányos völgy a hóval fedett hegyek között. Karcsú motorcsó­nak szalad át a vizén. Autó vár reánk s kanyargós uton törpe nyirfa cserjék között szalad előre a patak mentén. Pár'perc múlva füstölgő földkunyhóhoz érünk;eb­\beni a völgyben tanyáznak a no­mád lappok. A svéd fensikokrói ereszkednek alá tavaszi hóolvadással. Maguk előtt hajtják rénszarvas csordái­kat, legelik útközben mások lege­lőjét s igy nem szívesen látott vendégek vándorutjokon. Még di­plomáciai zavarokra is okot adnak Svédország és Norvégia között, mely népek földrajzi egymásmellé rendeltségük dacára, vagy éppen azért, nem élnek barátságban egy­mással. Mint minden nomádnép, a lap­pok is küzdenek a természet ke­gyetlenségével. Számuk alig ha­ladja meg a 18.000-t, melyet gyar­lón egészít ki a Svéd- és Finnor­szágban lakó további 10.000 em­ber. Kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak s a hivatalos statisz­tikai adatok szerint mintegy 27000 rénszarvas van birtokukban. A füstölgő földkunyhó előtt fürgén ugrom ki az autóból. A kul­tura találkozik a primitiv emberi szokásokkal. A feketére lakkozott Laurence-kocsI mellett lehámozott nyirfarudon rénszarvas bőrök szá­radnak. A földön kerekarcu ma­szatos gyermekek görgetik a kavi­csokat. Odabent hajlított fagalyra feszitett sátoros bőrbölcsőben pa­rányit ringat ráncos arcú anyja. Elszáradt zöld galy a kunyhó pa­dozata s középen tüz lobog, mely felett vasláncon aláfüggve a sátor­káróról két vörösréz edény gőzö­lög. Az egyik sarokban kékrefegtétt tulipános faláda: hamarosan előke­rül belőle az aggancssnyelü csont­kés, prémtáskák fehér rénszarvas szőrméből, kis bábuk lapp nemzeti viseletbe öltöztetve s kínálják né­hány norvég koronáért a látogatók­nak. Ezek szinte ebből élnek, hi­szen naponta százával keresik fel a nagyvilág turistái. Tagbaszakadt zömök alakok, mint a kunsági pásztor emberek. Beszédjük is öblösen jön a száj­ból, nem az a levegőt kapkodó fisztulás éneklés, mint a norvégeké. A férfiak ruházata állatbőr, nem szorulnak textil-gy-árak kartell­árujára. Bőrsapka és bőrbocskor. Az orra felkunkorodik, mint egy kampó. Derekukon széles bőrtü­pző s rajta csontnyelü tőr. Az asszonyok már színesebbek, de öregek és nehezen mozgók. Vas­tag kék posztóból térdigérő egy­beszabott ruha, szük nadrág és bőr­bocskor. Piros és sárga disszitések teszik melegebbé ruházatukat. Ar­cukon keresztbe futnak a ráncok s az öregje kurtasszáru pipából fuj bodor füstöket. A környező hegyek ormán legel­nek a karcsú rénszarvasok. Heten­kint kétszer fejik és sürü tejét vizzei 'higitva isszák. Ez az állat minden vagyonuk: husuk, teje, sajtja az eledelük; bőre, prémje a ruházatuk. Aggancsa és csontja kifaragva pénzzé váltódik fel kí­váncsi turisták kezében. A látoga­tók tapintatlanul tudakolják, hány rénszarvas van egy-egy család bir­tokában. Olyan kérdés ez, mintha vendégünk otthon szivarfüst mel­lett megkérdezné, mennyit tesznek ki takarékbetétjeink é3 értékpapír­jaink. A lapp-férfi a levágásra szánt rénszarvast pányvával fogja ki a csordából, mint a hortobágyi csi­kós a lovat. Meggondolt léptekkel jön felém egy férfi. Pipa füstöl a szájában, tüszője alatt bőrzacskóban a do­hány. Ugy érzem, hogy ez a nomád nép együtt jött valahonnan velünk Ázsia belsejéből. S a kíváncsisá­gon erőt vesz bennem a részvét. Erős növésű szép ázsiai népek, meddig kell nektek még ezen az európai forgószinpadon enni a no­mádok kenyerét? Szohor Pál. BUDAPEST LEGELSÖRENDŰ MODERN CSALÁDI SZÁLLÓJA AZ ESPLANADE SZÁLLODA III, ZSIGMOND UTCA 38 TELEFON: AUT. 517—35 Mérsékelt árak. Modern berende­zés. Központi fülés. Melegvizszol­gáltatás. Lift. Engedményt kap Ön, mint e lap előfizetője a Dunára néző Espla­nade Nagyszállóban. 3395—? ^ Sok bacillust hord a legyek lába, Na eresszük őket a szobába. A legyek a typhoid-láz ós egyéb sú:yos beteg­ségek csiráit hozzák eledelünkre, ruhaneműinkre es magára testünkre is. Permetezzünk FLIT-et FLIT néhány pillanat alatt megszabadítja laká­sunkat a legyaktől és szúnyogoktól, e ragályos betegségek csirainak hordozóitól. F L 17 beh3toi minden hasadékba, ahol svab­bogara*, poloskák ós hangyák elbúinak es sza­porodnak. Kiirtja petéiket Megöli a rovarokat, de emberre ártalmatlan. Nem hagy foltot FLIT nem tévesztendő össze a közönséges ro­varírtókkal : tökéletes rovarpusztító ereje minden várakozásunkat kislégiti. Permetezzünk PAHACIA RT. BUüflPEST, VI, FIGYELÖ-U. 16. TELEFON: 909-48* Érdekes részletek a Eiosz nagy ipari kiállításáról Az ünnepi megnyitón a főváros és a vidék notabilitásai nagy számban vesznek részt (A Nyirvidék tudósítójától.; A Kiosz hatalmas méretű ipari kiállítása ma már az egész ország­ban az iparostársadalom érdeklő­désének központjába került. Ez a lelkes, hazafias ambícióval, min­denre kiterjedő alapossággal ren­dezett kiállítás impozáns megnyil­vánulása lesz a magyarság életere­jének, a magyar szellem fensőbb­ségének, a magyar kéz páratlan ügyességének és a magyar ízlés­nek. Mintahogy már jeleztük, Sza­bolcsvármegyéből "ioo iparos je­lentkezett, hogy ipari termékeikkel részt vegyenek a kiállításon, de eb ben a számban nincsenek bent azok az egyesületek, gyárak, ame­lyek tuíajdonképen a főkiállitók lesznek. Ezek a főkiállitók mun­káikkal egész termeket foglalnak le, mint például az Ungár Lipót cég áltai képviselt öt fővárosi gyár, valamint a Wirtschafter cég áltat képviselt három nagy vas­gyár, vagy mint a Mansz, a Ste­fánia Szövetség, a Charitas és a Debreceni Gazdasági Kamara. A résztvevők nagyszáma miatt a helyzet momentán az, hogy a rendezőbizottságnak valószínűleg egy másik iskola helyiségeit is Igénybe kell venni a kiállítás cél­jaira, bár ezt igyekeznek elke­rülni, miután a rendezés és ellen­őrzés amúgy is nagy és fáradságos munkáját, ez mégjobban megnehe­zítené. Kik jönnek Nyíregyházára a kiállítás alkalmával. A kiállítás augusztus 3-án, dél­előtt IQ órakor ünnepi megnyitó­val kezdődik, amelyen a főváros és a vidék notabilitásai nagy szám­mal vesznek részt. A Kiosz orszá­gos elnöke Czetler Jenő dr. or­szággyűlési képviselő, képviselő­házi alelnök 15 vendéggel érkezik Nyíregyházára. Itt lesz Tormay Cecil országos elnök, gróf Ráday Gedeonné és Ambrózy grófnő, a Mansz részéről. A mezőgazda­sági kamara igazgatója, Rácz La­jos dr., a kereskedelmi kamara részéről Sesztina Jenő főrendiházi tag, elnök többedmagukkai érkez­nek. Rakovszky Iván dr. ny. minisz­ter, Nyiregyháza város országgyű­lési képviselője minden valszinü­ség szerint szintén részt fog ven­ni a kiállításon és a megnyitó •ünnepi beszédet is valószínűleg ő tartja meg . Olcsó cipővásár 14 napig! mélyen leszállított árakon Deutscli József cipöüzletében, Rákóezi-u. á Olcsó cipővásár 14 napig!

Next

/
Oldalképek
Tartalom