Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-26 / 168. szám
1929. julius 26. JhflrfllYIDélL Közgazdaság A telefonszolgálat kiterjesztése az aratás alatt. A földmivelésügyi miniszter értesítette az összes törvényhatóságok első tisztviselőit a kereskedelemügyi miniszter 26964. X. 5. számú folyó évi rendeletére, amelyben utasitja a postahivatalokat, hogy az aratás zavartalan végrehajtása érdekében a törvényhatóságok első tisztviselőinek rendeletére hivatalos órán tul is tartsanak táviró és telefon szolgálatot. A kereskedelem kedvezően itéU meg a magyar buza értékesítési lehetőségeit. A gabonakereskedelem a tengerentúl 'ipiacokon bekövetkezett fordulatot, amelyet nem tett magáévá teljes egészében a budapeöt tőzsde, igen kedvező jelenségnek tekinti a magyar buza 'értékesítése szempontjából. Valószínűnek tartják, hobgy a gabonacikkek további áralakulása a mostani alapon fog mozogni, különösen akkor, hogyha a tengerentúli termés tényfeg nem fesz jobb, mint várják. Érdekes, hogy az államok, amelyek elsősorban vannak ránkutalva, igy Csehország és Ausztria, nem mutatnak vételkedvet, aminek az a magyarázata, hogy a terméskilátások ott is kedvezőek és a készletek meglehetősein Hagyok. A magyar gabonakereskedelem igy a távolabb eső fogyasztóterületek felé gravitál s e tekintetben különösen két dunai kikötő: Regensburg és Braila jön tekintetbe. De versenyképes a magyar buza a mai árviszonyok mellett Svájcnak csaknem egész területén, úgyszintén Olaszországban ís, ahol különösen a dunánTuli áru jön számitásba. Bizonyostra vehető ,hogy az értékesítő kam pány az idén a tavalyinál "sokkal kedvezőbb auspiciumok közt fog megindulni, ami kétségkívül 'éreztetni fogja hatását a külkereskedelmi mérleg alakulására már ebben az esztendőben. Az állat és húskivitel erős csökkenése. Köztudomásu és a gazdasági jelentésekből megállapítható, hogy az ország állat- és húskivitele óriási mértékben csökkent s az a tendencia nem változik. A most közzétett állatvásári forgalmi beszámoló megdöbbentő adatokat közöl az export e téren tapasztalható óriási hanyatlásáról. Mindenekelőtt' feltűnő, hogy az export csökkenése annak ellenére következett be, hogy az áliatfelhajtás tekintélyes arányban növekedett. Amig ugyanis 1927-ben 539-756 darab állatot hajtottak fer a budapesti vásárra, a mult ívben a felhajtás 573.062-re emelkedett, tehát 33.306 darab az emelkedés. A felhajtott állatok értéke 116.646.000 pengő volt, 5 és negyedmillióval több, mint az előző évi. A szarvasmarha átlagára 508 pengő volt, ami 2 pengős emelkedésnek felei meg, mig a sertésé 185, ami 4 pengős csökkenést jelent az előző évihez képest. Amig 1926-ban 318.076 darab állatot szállítottak külföldre 96.4 millió értékben, tavaly az export 210.245 darabra csökkent 81 millió értékben Nagyarányú a csökkenés a husexportnál is, mert mig 1926-ban 125.393 métermázsát vittek ki 24.6 millió értékben, tavaly mindössze 31.475 métermázsa volt az ország húskivitele. A Szent István-hét üzleti zárórájának meghosszabbítása A pompájában és arányaiban egyre növekvő Szent István-hét előrelátható nagy idegenforgalmára való tekintettel az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség kérvényt intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, az üzleti zárórának Szent látván hetébenegy órával leendő, meghosszabbítása iránt, egyben pedig tárgyalásokat kezdett a Kereskedefmí AI kafmazottak Országos Egyesületével'abból a célból,'hogy az üzleti záróra hasonló kivételes alkalmakkor állandóan "hosszabbittassék meg. Báró Hattyasovszky Dezső szobalánya egy nagyértékü antik gynröt lopott el a bárónétól A rendőrségnek sikerűit elfogni a tolvaj szobaleányt. — Megkerült a győrn is Igen érdekes bűncselekmény ügyében folytatta le a nyomozást a rendőrség. Pár nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen báró Mattyasovszky Dezső nyirábrányi földbirtokos volt szobalánya, Szököcs Viola ellen, aki feleségének egy nagyértékü antik, brilliánsgyürüjét ellopta s azután eltűnt. A rendőrség a feljelentés alapján nagy eréllyel indította meg a nyomozást a lopási ügyben. Legelsősorban is megállapította a rendőrség, hogy a szobaleány, aki hosszú ideig volt a báró Mattyasovszky Dezső szolgálatában, merre szökött. Kiderült, hogy Szököcs Viola Nyirábránybói egyenesen Debrecenbe utazott, ahoi mindössze fél napig tartózkodott. Innen azután Budapest felé eltávozott. Jancsó Lajos, az ügyben nyomozó államrendőrségi detektív amint tudomást szerzett arról, hogy a szobaleány elutazott Budapestre, af legközelebb induló vonattal ugyancsak felment a fővárosba. A gyorsaság azért volt fontos, mert félő, hogy a leány értékesíteni fogja a nagyértékü antik ékszert. Jancsó Lajos detektív utja eredményes volt, amennyiben sikerült kézrekeriteni Szököcs Violát, akinél megtalálta a brilliánsgyürüt is. A leány kihallgatása során elismerte a bűncselekmény elkövetését s ellene lopás miatt indult meg az eljárás. Mégis kisüt a nap 13 Regény. — Irta: Péchy-Horváth Rezsik Utjának végcélja mindig a takarékpénztár rácsos ablaka volt s valahányszor ellépett onnan és az egy-két beirt rubrikával megnehezedett betéti könyvét megnézte, a következő pillanatban gúnyos mosoly húzta torzra foghijjas, mosdatlan száját. Ilyenkor friss vértezéssel és újból megkeményitett szívvel vetette magát vissza a börzére. Koraletzné betétjét azonban más, nem egészen fehér asztalra való különféle keresetforrások is növelték. Sőt voltak, akik esküszóval állították, hogy friss, fiatal női hússal is kereskedett alkalomadtán. Ezt természetesen ellenőrizni nem lehetett, annyi azonban bizonyos, hogy sok olyan ifjú leányzó ellátását vállalta éveken keresztül, amely fiatal hölgyeknek a fiatal urak nem szoktak köszönni az utcán és amely hölgyek az idegen ifjú urak lakását éjjel sem idegenkednek felkeresni, abból az igen egyszerű okból, merrt ezek a látogatások képezték egyedüli és kizárólagos keresetforrásaikat. .. A sok kicsi sokra növögetett és egy napon Koraletzné — aki jól értett ahhoz, hogy a megfelelő kezekbe elhelyezze a megfelelő nagyságú bakfist — mínt a helybeli cseh ezred .egyik századának élelmezője jelent meg és keltett csodálatot a hivatásos tolakodók, csempészek és árdrágítók társaságában. Az egy századból csakhamar két század, három század, négy és több század lett és rövidesen néhány kórház élelmezésének ügye is az ő kezeibe eresztette szívó gyökereit. Ebben az időben a katonák kiéhezetten, sápadtan, támolyogva csetlettek-botlottak az utcákon, azonban Koraletzné pénzeszacskója éppen ezzel arányban lett mindig jóllakottabb, pohosabb és biztosabb talapzatu ... Koraletzné lakása ebben az időben hasonlított egy ádáz ellenség által feldúlt ház interiurjéhez. Rendetlenség, bűz, piszok, szemét minRdenfelé. Az illet a legszédületesebb volt és a penetráns jelzőt találom reája a legenyhébbnek. Volt valami benne a romlott káposztafőzelék és a züllött mosogatórongy illatának vegyülékéből. Az ágy késő délután is vetetlen, a mosdóviz a tálban, a hajakkal teletömött foghijjas fésű az asztalon, a reggel levetett szennyes ing a heverőn, a piszkos, egymásbahuzott harisnya a padlón, a lerúgott cipő a szines rongyokból összeáglált »szőnyeg«-en és hónapos szemét, toll és pókháló az ágyak alatt... Ellenben Ízléstelen festményreprodukciók szépirodalmi lapokból, tizkrajcáros gipsz-szobrok, lánybarátnők ijedt, merev pózu fényképei (áldozatra szánt báránykák, a könyörtelen kés előtt), fürdői emlékek és más apró, értéktelen, ostoba és értelmetlen lim-lom a falakon, asztalon, szekrényen. A konyhában aztán tetőpontjára emelkedett a nagy rendetlenség, amelynek leírására azonban — szégyenkezve kell bevallanom — a tollam dadogóan gyenge. De mindezek tetejében Koraletzné libegő rongyokkal teletarkáit avasszagu ruhájában elszántan dagasztott kenyeret, feltűrve könyökéig a ruhája ujját, örökös talány kétségének hagyva a nézőt: hogy vájjon a "kezein levő fekete patina korom-e, avagy Koraletzné néger eredetének valami távoli kiütése... Ekkor férjhez adta a leányát és ezzel egyszerre két kellemetlen típus képviselőjévé lett. Egy komikusnak és egy tragikusnak: vagyis magyarán: egy utálatosan nevetségesnek és egy nevetségesen utálatosnak. A nyájas olvasó bizonyára kitalálta már, hogy az első tipus az anyósé, a második számú pedig az oly fájdalmas szaporasággal elterjedt árdrágítók közutálatnak örvendő tipusa volt. És Koraletzné mindakettőt valami veleszületett, bámulatraméltó tehetséggel és rátermettséggel töltötte be. Valamint a jó lelkeknek valami velükszületett tehetség, vagy ösztön, csakis lelki nemességeket enged elkövetni, őneki éppen ugy minden tette, szava, mozdulata, gondolata és akarata a legvisszataszitóbb gonoszság, szinte ösztönös rossz és neveletlenség volt. Az ember a legelső pillantására, amit hórihorgas, aránytalanul vézna és esetlen, nagykezü, nagylábu, foghijjas és ritka hajzatu alakjára vetett, máris olyan kényelmetlen érzésnek lett a birtokosává, mint amikor az ember valami kevésbé szimpatikus regényalakot ismer meg. Hiszen olyanforma volt is! Koraletzné e tekintetben egy Dickens-regényből elszaladt nagycsontu, szaporabeszédű, modortalan, műveletlen, ajtók elfttt fülelő és mindenbe belekottvanó szurtos szolgáló benyomását tette, aki kíváncsian felül minden szóra, amit előtte kiejtenek; aki a kulcslyukon leselkedik és aki groteszk alakjával és különös modorával mindig azt a leküzdhetetlenül hideg és kellemetlen légkört viszi be a szobákba, ahová benyit, mint a nyitvafelejtett ablakon beiramló januári dermesztő szél. Koraletzné veje, aki a mozgósítás napján bevonult, gyakran volt a "fronton, amit — ha anyósát magunk elé idézzük — megértő mosollyal nyugtázhatunk. Az ember néha több emberibbet és gyönyörűséget találhat a harctér milliónyi borzalma közepette, mint az anyósok eme prototípusának következtében. Ez a katona egyébiránt is olyannyira kivált e két nő közül becsületes felfogású magyar eszével, uri külsejével, tiszta erkölcseivel, finom lelkével, műveltségével, korrekt viselkedésével és keresztény világnézetével, mint amennyire kiválik és lekiabál a lángvörös, égő pipacs a mély illatú kalásztenger szőke hullámsoraiból... Ennél a pontnál joggal tehetné fel mindenki a kérdést: hát ilyen kincses belsővel biró férfiú hogyan választhatott magának ilyen elhomályosodóan jelentéktelen lelkű és furcsa egyéniségű feleséget, súlyosbítva a legborzalmasabb anyósok egyikével?! Hát... De engedjenek meg inkább egy viszont-kérrdést: hát ki, melyik férfi választott már magához teljesen, a legapróbb árnyalatokig hozzáillő feleséget. .. ?! (Folytatjuk.)